Sulyok Tamás: Az aranygaluskát kicsit furcsán sütöm meg

Csak fél évvel hivatalba lépése után adott nagyinterjút a köztársasági elnök, amelyet leiratban közölt az államfő hivatala is. Sulyok Tamás a kormányközeli TV2-nek nyilatkozott, a kérdéseket Gönczi Gábor tette fel, ezekben nem ejtett szót, így az államfő a válaszaiban sem tett említést

• a kegyelmi botrányról, amely miatt lemondásra kényszerült Novák Katalin, így új jelöltet kellett keresnie Orbán Viktornak a parlamenti többség révén az államfő megválasztását biztosítani képes Fidesznek;
• az ukrajnai háborúról;
• Magyarország jelenleg elfoglalt helyéről a NATO-ban és az EU-ban;
• konkrétumokban arról sem, milyen az államfő szerepfelfogása, akinek, ha vétójoga nincs is, de a törvények életbe lépéséhez szükséges aláírás helyett vissza is küldhet a parlamentnek törvényt, és kérhet alkotmányossági normakontrollt is;
• érdemben arról sem, mit is mondott zsidókat segítőként leírt édesapjáról, aki a valóságban antiszemita párt aktív tagja volt 1944-ben. Konkrétumok nélkül csak annyit mondott, érték édesapja kapcsán „nemtelen támadások”, mindaz, ami miatt ez megtörtént, ha árnyalta is saját apaképét, alapvetően nem változtatta meg. Az ügyről itt olvashat bővebben.

A legbeszédesebb része az interjúnak, ahol az Alkotmánybíróság volt elnöke felidézi, hogyan tudta meg, hogy köztársasági elnöki felkérést kapott. Először nem is vele közölték telefonon a hírt:

„Hát nem engem hívtak fel telefonon, de valóban történt telefonhívás a kabinetfőnökömön keresztül.”

Az alkotmánybíróságon ebédelt valakivel, és egy, az éppen viselthez hasonló öltöny volt rajta – tudtuk meg.

Az interjúból kiderül, hogy Sulyok szeret a Sándor-palotában dolgozni: „Ezek a történelmi falak mindennap szembesítenek a mi identitásunkkal, vagy azzal, ami bennünket magyarrá tesz, és ez egy külön öröm számomra.” Ám ez bizonyos fokú kihívást is jelent az államfő szavai alapján: „Én egy egyszerű ember vagyok, nehezen szokom meg, de mindig csodálom ezt a szép környezetet.”

Egyszer ezt kell csinálni, máskor meg azt

„Amikor reggel beérkezem, akkor mindenképp bejövök a szobámba, áttekintem a sajtót, a híreket, áttekintek olyan kérdéseket, amivel aznap foglalkoznom kell, és aztán megindul a munka. És akkor csináljuk, természetesen a kollégáimmal is rendszeresen tárgyalok, mikor kivel, attól függ, hogy milyen fajta munkát kell végezni.

És amikor itt vannak vendégek, akkor az ő fogadásukkal vagyunk elfoglalva. Ha nekem kell valahova menni, akkor pedig azzal vagyunk elfoglalva. Mindegyik nagyon szép feladat.”

A köztársasági elnök a hadsereg főparancsnoka, erről a szerepről érdemben nyilatkozott. Ez a rang az államfő alkotmányos jogállásának része, ám „a köztársasági elnök nem adhat parancsot, tehát nem része a honvédség szervezetének, a honvédség irányításában vannak bizonyos funkciói, például ő nevezi ki a vezérkari főnököt (…) de parancsadó funkciója nincsen, én ennek egyébként örülök is.”

Ukrajnáról itt annyiban szó volt, hogy a TV2 riportere megjegyezte, „háború van a szomszédunkban”.

Sulyok erre nem tért ki, de válaszában felidézte, hogy ő is szolgált a Magyar Néphadseregben, most pedig köztársasági elnökként elmondhatja, hogy „alapvetően minden rendben van, és nem kell nyugtalankodni. Természetesen a részletekről nem lehet beszélni.”

Első útja a Vatikánba vezetett

Az interjú egyetlen olyan része, amely többet árult el Sulyokról, államfői szerepfelfogásáról, az a Vatikánnal kapcsolatos néhány mondat volt. A köztársasági elnök ugyanis első hivatalos útján a Szentszéknél tett látogatást. „Az egyházi állam és annak a jogutódja a Vatikán, illetve a római pápa. Úgy gondolom, hogy egy személyben megtestesíti Európa egységét és összetartozását, ráadásul egy ilyen örökkévaló történelmi kontinuitásban. Énnekem mindig is az egyházi állam és a Vatikán volt ennek a szimbóluma, mert nagyon fontosnak tartom Európa kulturális egységét, ami egy vallási egységen alapul történelmileg. Én ezért döntöttem emellett. A másik, hogy Ferenc pápa egy rendkívüli egyéniség. Őt megismerni, azt gondolom, egy óriási lehetőség az embernek, vele beszélgetni személyesen szintén egy olyan dolog, amire azt gondolom, hogy mindenki felvesz az úgynevezett bakancslistájára, felvenne szívesen, és keveseknek adatik meg, hogy a pápának legyen húsz perce személyesen beszélgetni valakivel” – mondta.

Az EU-ról kevesebb szó esett, mint az aranygaluskáról

Hasonlóan steril maradt az interjúnak az a része is, ahol szó esett a magyar kormány féléves soros elnökségéről az EU miniszteri Tanácsában. Sulyok elmondta: kulcskérdés a versenyképesség és a migráció, valamint a gazdaközpontú mezőgazdaság. „Én úgy gondolom, hogy ezek más tagállamok számára is nagyon fontos üzeneteket hordoznak. Így optimista vagyok az elnökséggel kapcsolatban.” Arról, hogy Orbán Viktor moszkvai útja miatt a soros elnökségből adódó magyarországi rendezvényekre több ország szándékosan a szokásosnál alacsonyabb szinteken akarja képviseltetni magát, szintén nem esett szó.

Megtudtuk viszont, hogy Sulyok szeret kelt tésztát készíteni. Az „aranygaluskát néha kicsit furcsán sütöm meg a feleségem szerint, és ezért jókat szoktak mosolyogni, egy kicsit több edényt használok hozzá, mint kellene, de hát ez előfordul.” Ezenkívül kiderült, hogy hálás azért, hogy immár nagyapa is lehet, és szeret túrázni is: „inkább fölfelé szeretek tekerni, lefelé félek, mert van egy kis tériszonyom”, de így, idősebb korban sem hagy fel ezzel az időtöltéssel.