Sulyok Tamás: Személyes múltamat is vállalva hajtok fejet a holokauszt valamennyi áldozata előtt

„A múltat, a személyes múltamat is vállalva hajtok fejet a holokauszt valamennyi áldozata előtt” – a 444 beszámolója szerint ezt mondta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján Sulyok Tamás köztársasági elnök az Országgyűlés Felsőházában.

Megrendített, amiket apámról a nyilvánosságban az elmúlt hetekben hallottam

– mondta az államfő magyarországi zsidó vezetők és más meghívottak előtt a magyarországi holokauszt 80. emléknapján. „Egy nemzet önbecsülésén múlik, hogy tekint a múltjára, nem tagadhatja meg azt, de az öntisztulás lehetőségét sem” – mondta beszédében a köztársasági elnök. „Hiszem, hogy szitokszavak, egymás Janus-arcú méricskélése helyett jóra, egymás elfogadására születtünk” – mondta Sulyok, majd apja történetére is kitért.

„Nem tudtam faggatni, így maradtak az ő elejtett szavai és hallgatásai. Ma sem tudom már kérdezni. Tizenkét évvel a holokauszt után születtem, a családban azt hallottam, hogy mi soha senkinek nem ártottunk, nem voltak ellenségeink” – mondta.

Sulyok Tamás köztársasági elnök tavaly nyáron egy interjújában azt mondta édesapjáról, hogy 1945 után egy kommunista párttitkár személyes bosszúja miatt ítélték halálra, és évekig bujkálnia kellett. Karsai László történész a Hvg.hu-n megjelent írásában ezzel szemben nemrég kiderítette, hogy Sulyok Lászlóra az említett Zászlóbontás című cikk miatt figyeltek fel a hatóságok, és valójában azért körözték, mert tisztázni akarták, milyen szerepet játszott a nyilas mozgalomban. A cikkben Sulyok azt is írta: „Jöhet hozzánk mindenki, akit zsidó vértől való mentessége, erkölcsi feddhetetlensége és magyar nemzetiszocialista meggyőződése erre feljogosít.”

Sulyok Tamás nemtelen támadásnak nevezte Karsai írását, apját pedig „egy szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita embernek” nevezte. „Méltatlan helyzet, ami – lévén a családomról van szó – komoly fájdalmat okoz. Azt tudom elmondani, hogy a rendszerváltást megelőzően mint a legtöbb magyar számára, úgy a mi családunkban is tabu volt a múlt” – fogalmazott, és hozzátette: „létezett és a mai napig létezik egy családi legendárium, amely úgy őrizte meg az édesapámmal kapcsolatos történeteket, ahogyan ezt korábban nyilatkoztam.”

Ungváry Krisztián történész a Telexnek írt cikkében részletesen elemezte, miért mondott valótlanságokat az apja múltjáról a köztársasági elnök.

Április 16. a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja, 1944-ben ezen a napon kezdődött meg a zsidóság gettósítása Kárpátalján, Kassán és Szabolcsban, pár hét alatt pedig szinte a teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba deportálták. Az akkori államterületen élt 850 ezer magyar zsidó közül 550-600 ezren haltak meg a holokausztban.

Az MTI azt írja, hogy Jichák Hercog izraeli államelnök videóüzenetben köszöntötte a megemlékezés résztvevőit, és azt mondta, hálás, amiért Magyarország teljes felelősséget vállalt kollaborációjáért a nácikkal, és aktív szerepet vállal a nemzetközi holokausztszervezetekben. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke arról beszélt: a hiány, amit a soá okozott és okoz ma is a magyarságnak, máig érezhető, és felmérhetetlen.