Várhelyi: Az EU bővítése befektetés a hosszú távú békéjébe
2024. november 19. – 15:50
Nem az a kérdés, hogy bővül-e az Európai Unió, hanem hogy mikor és hány országgal – jelentette ki kedden Várhelyi Olivér. Az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosa pár héttel azelőtt számolt be az ötéves munkájáról, hogy újjáalakulna a testület.
„Talán nem szerénytelen azt állítanom, hogy a megbízatásom alatt ez a portfólió vált az egyik legfontosabbá” – jelentette ki az Országgyűlés európai ügyekkel foglalkozó szakbizottságában. Úgy látta, hogy a területéért nagy vetélkedés volt az új Európai Bizottságban, ami akkorára nőtt, hogy már két biztos fogja ellátni a feladatát.
A bővítés a három legfontosabb politikai kérdés egyikévé vált a testületben, ami „befektetés az EU hosszú távú békéjébe, biztonságába és jólétébe”
– jegyezte meg általánosságban.
Olyan helyzetet örökölt meg, hogy az előző Európai Bizottságban ez nem volt prioritás, ezt az előző bizottsági elnök világossá is tette. (Jean-Claude Juncker 2014-ben jelentette ki, hogy az ő elnöksége alatt nem számít új csatlakozó országra.) Ezzel legalább tíz év hátrányt szenvedett a Nyugat-Balkán, amit sikerült ledolgozni, jelentette ki, a bevezetője nagy részét ennek a térségnek szentelve. Amikor 2019-ben uniós biztos lett, még csak öt tagjelölt volt, azóta kilenc. Arra a kormányt képviselő Zsigmond Barna Pál célzott, hogy ebben milyen szerepe volt az orosz támadásnak Ukrajna ellen: az EU-ügyi minisztérium parlamenti államtitkára szerint meg kellett ragadni a lehetőséget, ami az orosz agresszió miatt alakult ki.
Várhelyi kiemelte, hogy új módszertannal igyekeztek hitelessé és kiszámíthatóvá tenni a bővítést, ami az elmúlt két évben egyre inkább gyorsul. A következő Európai Bizottságnak bővítésinek kellene lennie, és minden feltételt adottnak látott, hogy az új testület mandátuma végéig (azaz várhatóan 2029 decemberéig) további országok csatlakozhassanak az EU-hoz.
Ukrajna: Jövőre jöhet az első fejezet, ha minden feltétel teljesül
A nagyjából egyórás bevezetőjében néhány perc jutott kifejezetten Ukrajnának Moldovával együtt. Megjegyezte, hogy a Nyugat-Balkánhoz hasonlóan ennek a két országnak is támogatást nyújtottak, előbbinél pedig ez nem csak az uniós csatlakozásra készülést segítik, hanem a háború utáni újjáépítést és saját maga fenntartását is az orosz agresszióval szemben. Egyelőre átvilágítják a joganyagukat, hogy kiderüljön, mennyire felelnek meg az uniósnak, utána fejezetekre osztva kell átvenniük az EU szabályait.
Ukrajnáról most fogalmazzák az első jelentést a Tanácsnak, és a tagjelöltekkel foglalkozó éves jelentés idei kiadásában azt mondták, hogy ha minden feltétel teljesül, 2025-ben megnyithatják az első csoportot, válaszolta a jobbikos Balassa Péter kérdésére. Azt viszont jelezte: az uniós csatlakozási feltételek világosak Ukrajnának is, és ugyanazok, ha egy ország épp háborúban áll, támadják és megpróbálják elfoglalni. A szakbizottság fideszes elnöke, Tessely Zoltán kérdésére a kisebbségek védelméről hozzátette: a tagállamok közösen elfogadott tárgyalási keretéből (azaz hogy mit akarnak elérni a tárgyalások végére) és Ukrajna egyoldalú kötelezettségvállalásaiból egyértelmű, mit várhatnak el Ukrajnától. Itt nem elég csak jogalkotásra gondolni és ennek inkluzívnek kell lennie, azaz az ottani kisebbségekkel közösen kell dolgozni.
Az EU-tagságról szóló moldovai referendumnál szerinte láthattuk, hogy rendkívül nagy volt a „külföldi” befolyás egy egyébként nem nagy népességű államban, „szerintem az eredmény értelmezésénél ezt is hozzá kell tenni”. Sokan erősebb eredményre számítottak, de teljesen egyértelmű, ez egy igen – mondta a hajszállal megnyert népszavazásról.
Orbánék nyugat-balkáni szövetségeseiről kérdezgették
A Nyugat-Balkánon kiemelte a támogatási programokat, amelyeket az Európai Bizottság az elmúlt öt évben indított, mert szerinte ha volt a magyar csatlakozásnak egy nagy tanulsága, az az, hogy a gazdasági és szociális felzárkóztatást minél előbb, lehetőleg már a csatlakozás előtt meg kell valósítani.
Sikerült a korábbi albán és észak-macedón negatív döntéseket „kijavítani”, 2020-ban mindkét országgal megkezdhették a csatlakozási tárgyalásokat. A magyar elnökség támogatásával megnyitották az első fejezetcsoportot is Albániával, emlékeztetett. (Így viszont a vele eddig párban haladó, a magyarral szoros kapcsolatot tartó kormányával Észak-Macedónia lemaradt.)
„Remélem, minket nem fog lehülyézni” – utalt a DK-s Barkóczi Balázs Várhelyi Európai Parlamentben (EP-ben) elejtett elszólására, és többek között Szerbiáról kérdezte. Arra volt kíváncsi, hogyan értékeli az uniós biztos, hogy a munkáját több EP-képviselő az Orbán-kormányéhoz igazodónak tartotta, például a magyarhoz közel álló vezetésű Szerbia országjelentésének felpuhításával vádolva. (Korábban a Politico írt erről névtelen forrásokra hivatkozva.) Várhelyi hangsúlyozta, hogy amikor egy tagjelöltről megjelenik egy értékelés, az közös munka, különböző főigazgatóságok vesznek benne részt.
Barkóczi a két részből álló Bosznia-Hercegovina szerb felét vezető Milorad Dodikról is kérdezte, aki szintén közel áll Orbánhoz. „Szerintem elég világos a véleményem” a szerepéről, mondta Várhelyi, szerinte mindig megszólalt, ha valaki az ország egységét rombolóan szólalt fel. Pontosan az ilyen lépések miatt ő maga volt, aki felfüggesztette a Szerb Köztársaság uniós finanszírozását, ezt számon kérni rajta „minimum furcsa”.
Grúzia a tagjelöltnek nyilvánításakor tett minden vállalásának ellentmondva egy másik úton indult el, ez azt jelenti, hogy visszalépett az EU felé vezető úton, mondta egy kérdésre az országról. Ennek lehetnek negatív következményei, ezért döntött kétszer az állam- és kormányfők testülete, hogy Grúzia „uniós perspektíváját” egyelőre befagyasztják.
Az EU fejlesztette az együttműködést a déli migráció visszafogására
A déli szomszédságnál az a kérdés, hogyan tudnak hozzájárulni a térség jólétéhez. Jelentősen sikerült megváltoztatni az EU helyzetét és elismertségét, például Egyiptomban helyreállították a bizalmat és folyamatosan bővülő menetrendet adtak a partnerségnek, „amit sokan új aranykornak hívnak”. Többek között 200 millió eurót fordítanak a „közös migrációs kihívások kezelésére”, és ezen a téren mindhárom régióval fejlesztették erről az együttműködést. Így 2024-ben összességében 60 százalékkal esett vissza a migráció, csak Tunéziából 80 százalékkal mérséklődött az Olaszországba érkezők száma, jelentette ki. Afrikában 900 millió eurót fordítottak erre, fontos felszereléseket, hajókat küldtek, fejlesztették a biztonsági szolgálatokat. Meg kell kezdeni a migránsok visszaküldését, akik nem jogosultak a menekültstátuszra, mert az a legerősebb üzenet az embercsempészeknek, ha látják, hogy nincs értelme rájuk bízni a pénzüket és az életüket.
Izraellel meglehetős mélyponton voltak kezdetben a kapcsolatok, ezeket sok munkával sikerült visszahelyezni a természetes partneri viszonyra. Teljesen világos és szilárd az EU elköteleződése Izrael biztonsága mellett, fontos volt az európai kiállás, utalt a Hamász tavaly októberi terrortámadása utáni uniós nyilatkozatokra. Külön támogatták az Izrael és több iszlám ország között 2020-ban kötött Ábrahám-megállapodások végrehajtását, mert személyesen úgy gondolja, hogy ezek vezethetnek a megoldáshoz, bár az egyezményekben „az EU nem vett részt”. (A Donald Trump második választási győzelméhez külön gratuláló biztos nem emelte ki, hogy a megállapodásokat Trump közvetítésével kötötték, de Juhász Hajnalka fideszes képviselő megtette helyette is.) Várhelyi egy korábbi izraeli útja firtatására megjegyezte azt is: a tagállamok hétfőn elvetették a javaslatot, hogy felfüggesszék az együttműködést az országgal, és a tárgyalásainak köszönhetően uniós segélyek jutottak be a gázai övezetbe.
Nem került szóba, amikor magának az Európai Bizottságnak kellett kijavítania őt, miután közölte, hogy a palesztinoknak „minden kifizetés azonnal felfüggesztve”. Azt viszont megjegyezte, hogy az EU jelentősen támogatta a libanoni fegyveres erők költségvetését, és pénzügyi segítséget nyújtott az országnak, aminek a stabilitása elengedhetetlen a térségéhez. (Izrael idén szeptemberben a rakétázásokra válaszul hadműveleteket kezdett Libanon déli részén a Hezbollah terrorszervezet ellen.)
Várhelyi büszke a neki szánt területre
A magyar kormány idén újra Várhelyit jelölte az Európai Bizottságba, de Ursula von der Leyen elnök az egészségügyet és az állatjólétet szánná neki. Barkóczi meg is kérdezte, hogy ha Várhelyi szerint ennyire fontos a mostani területe, miért cserélték le. A biztos a válaszában arról beszélt, hogy egy informális szabály alapján nem szokás ugyanazt a portfóliót kiosztani az újrázóknak. Ez egészségtelen lenne, mert tíz évig egy személy felügyelne egy területet. (Ilyen rotálás valóban szokás az Európai Bizottságban még alsóbb szinteken is.) Nem is tudta volna folytatni a mostani területével, mert kettészedték.
„Teljesen természetes”, hogy más portfóliót kap, ha az EP megerősíti a testületet. Nem került külön szóba, hogy a szavazásnak részben épp ő lehet az akadálya: a parlamenti szakbizottságokból egyedüliként neki tettek fel írásbeli kérdéseket a szóbeli meghallgatása után és még mindig nem véleményezték, így a folyamat rácsúszott az alelnökjelöltek körüli vitákra. (Ha tartani akarják az eredeti menetrendet, csütörtökön tennék hivatalossá a véleményeket.) Zsigmond Barna Pál jegyezte csak meg: látják, hogy az új Európai Bizottságnál „mindenféle ármánykodások” vannak, bíznak benne, hogy ezek mielőbb rendeződnek. A biztost szerinte csak azért támadják, mert a jobboldali magyar kormány jelölte, de még a kritikusai is elismerik az eredményeit.
Várhelyi területe nagyrészt tagállami hatáskör, ezért Barkóczi gyengének tartotta. „Rendkívül büszke vagyok rá, hogy ezt a portfóliót kaptam” – jelentette ki ismét Várhelyi. A koronavírus-válság megmutatta, mennyire fontos az egészségügy, az EU közvélemény-kutatásaiban is a vezető témák között van, „szerintem fontolja meg”, hogy ezek után azt mondja, súlytalan portfólió. Ráadásul nem csak az egészségügy tartozna hozzá, hanem például a teljes élelmiszerlánc, az állatvédelmi szabályok is, amik pont most alakulnak át, emelte ki.
Ugyanakkor épp ezekből a területekből faragtathatnak a képviselők. Az EP szakbizottságai csak véleményt adnak arról, alkalmas-e a jelölt biztosnak és a neki szánt portfólióra, de ezzel gyakorlatilag cseréltethetik a személyeket vagy variáltathatnak a területükön. A tervek szerint az EP november 27-én szavazná meg a teljes Európai Bizottságot.