Orbán átvette Dodiktól a kitüntetését, amit egy felhatalmazásnak tart

Orbán Viktor pénteken átvette a boszniai szerbek vezetőjétől, Milorad Dodiktól kitüntetését, amiről korábban megírtuk, mennyire ellentmondásos. Egy éve Vlagyimir Putyin orosz elnök kapta meg azt a kitüntetést, amelyet a boszniai szerb elnök a boszniai szerbek betiltott nemzeti ünnepnapja alkalmával adott neki.

Már a január 9-i nemzeti nap alkalmából tartott Banja Luka-i (a szerb többségű entitás tulajdonképpeni fővárosa) rendezvénysorozaton is elhangzott, hogy Orbán Viktor személyesen fogja átvenni a kitüntetést, aztán pedig Dodik bejelentette, hogy mindez április 5-én valóban megtörténik.

„Hálás vagyok önnek odaadásáért, azért, hogy az együttműködésünk nem csupán múló fellángolás volt az ön részéről, hanem kitart a Szerb Köztársaság mellett. Hálás szívvel, nagy szeretettel adjuk át ezt a kitüntetést” – kezdte rövid beszédét Dodik az átadási ceremónián. Szerinte Orbán példát mutat abban, hogyan kell egy társadalmat és a családokat megőrizni, megvédeni. „Biztos vagyok benne, hogy a jövőben együttesen ünnepeljük majd a közös sikereinket, addig is figyelemmel kísérjünk önnek minden szavát” – tette hozzá.

Szolidaritás a szerbekkel, akiknek az EU-ban a helyük

Orbán vette át tőle a szót, és hosszas fejtegetésbe kezdett. „Ez a szeretet kifejezése, a barátság kifejezése”, nem egyszerű államközi aktus – mondta a magyar miniszterelnök. Érzelem és „a kölcsönös jövőbe vetett optimizmus is van” a kitüntetésben. Orbán öregembernek nevezte magát, aki emlékszik rá, amikor Jugoszláviának hívták „ezt a világot”. Emlékszik, amikor 1992-ben a Bosznia elismeréséről szóló jogszabályt meghozta a parlament, amikor a délszláv háborút lezáró daytoni béketárgyalások zajlottak, amikor a NATO bombázta Belgrádot (Orbán miniszterelnöksége alatt, a NATO-csatlakozásunk után mellesleg), majd a szerbek hogyan találták meg helyüket az átalakult térségben.

„Amikor egy nép létezésének keretei megváltoznak, ráadásul nem az előnyére, ráadásul meg kell találnia a helyét a világban”, az nagyon nehéz Orbán szerint. Ő elismeréssel figyelte ezt a helykeresést. Mindegy, hol vannak a határok, a szerbek és magyarok figyelnek egymásra, nem az a lényeg, hogy az államaink, hanem hogy a népeink szomszédosak – mondta a magyar kormányfő.

Hozzátette, azért állt ki a szerbek mellett, „mert a szerbekkel szemben a nemzetközi politikai igazságtalan”.

Nincs hibátlan nép szerinte, „vannak olyan emberek, akik a saját szemükben a gerendát se veszik észre, de másokéban a szálkát is” – idézte a magyar mondást. Szerinte Szerbia nem kapja meg az elismerést, amit meg kellene kapnia. Hiányzik a felismerés, hogy „Európának szüksége van a szerbekre”, nélkülük nincs európai biztonság, egységes Európai Unió, stabilitás.

Persze az EU-val sok baj van, „de ma nincs jobb keret” – üzente magának Dodiknak. Azt mondta, minél közelebb kell ehhez a kerethez kerülni, amit Magyarország mellett Ausztria is szorgalmaz. „Nem áll jól ez az ügy, már rég meg kellett volna születni” a vonatkozó döntésnek, „évtizedeket vesztegettünk el”. Most egy keleti bővítés „lázálma” hátrább sorolta Boszniát, ez nem jó hír. A magyar álláspont az, hogy a balkáni bővítést be kell fejezni, az erőforrásokat erre kell összpontosítani, utána kell „a sokkal nehezebb” keleti bővítéssel foglalkozni.

Orbán reménykedett, hogy a tárgyalások megkezdése konszolidációt hoz, de elveszett a dinamizmus. Szerinte a boszniaiaknak el kell rendezni saját ügyeiket, adja vissza a külföld a szabadságot – utalt erre az ENSZ gyámkodó főképviselőjére. Ne mondja meg senki Boszniának, mit tegyen, az itteni népek megoldják maguknak a dolgaikat szerinte. „A kitüntetést is felhatalmazásnak tekintem”, szerinte Magyarországon azt szoktuk mondani, két okból adnak kitüntetést: azért, mert valaki valamit tett, vagy mert valamit ezután fog csinálni. Ő ez utóbbi kategóriába sorolja magát – zárta mondandóját.

„Az iskola, a templom és a temetők is rendben vannak önöknél”

A ceremónia után a két vezető sajtótájékoztatót tartott, aminek elején Dodik elmondta, „barátok érkezését ünnepeljük, akik hajlandóak velünk együttműködni”, immár nyolcadszor találkozik a két kormány, ezt sűríteni kéne szerinte. Vannak agráripari és energetikai együttműködések, de oktatási is kéne, pl. magyar nyelv oktatása a helyi egyetemen. Dodik értékeli „az önök abbéli munkáját, hogy békés, biztonságos világot teremtsünk, hogy megszűnjön a háború és béke legyen”.

Dodik megköszönte azt a munkát is, hogy a Szerb Köztársaság is tárgyalhasson az EU-csatlakozásról úgy, hogy megőrizzék autonómiájukat. Hozzátette, elítélik a külföldi beavatkozási kísérleteket, mint az ENSZ-főképviselőjét. Itt Dodik átadta a szót Orbánnak.

„Amikor önöket figyelem, azt látom, hogy az iskola, a templom és a temetők is rendben vannak önöknél”

– kezdte Orbán, aki szerint ez alapján meg fog indulni a közösség a fejlődés útján. Komoly vállalkozásokat hozott a magyar delegáció magával, akik partnerséget keresnek. Ennek egyik eszköze az M6-os autópálya lesz, amit hamarosan befejez a magyar fél a határig, már csak a horvát szakasz lesz hátra, ez segíti majd a gyors eljutást a két ország(rész) között.

Orbán szerint nem lehet egy országnak azt mondani, hogy önálló, ha folyton beavatkoznak az életébe kívülről. „Nem szabad destabilizálni egyetlen országot sem mindenféle külföldi érdekek miatt, hagyni kell, hogy a helyi emberek mondják meg, hogy nekik mi a fontos” – mondta a magyar kormányfő. Később kérdésre Dodikot méltatta, aki szerinte „egy konstruktív európai vezető, Európának elismeréssel kéne nyilatkoznia róla”. Hozzátette, Bosznia egy decentralizált ország, az entitások akaratát figyelembe kell venni. Dodik is konstruktív vezető, a Szerb Köztársaság is konstruktív entitás szerinte.

Orbán kiemelte, nincs egyedül abban az EU-ban, hogy egyetért Dodikékkal. Ő ezt azért teheti meg, mert otthon kétharmados többsége van, „akik ezt nem mondják el, azért nem teszik, mert nekik nincs többségük”. Felidézte, hogy magyar soros uniós elnökség következik hamarosan, „és egy külön csapatom van, ami a Nyugat-Balkánnal fog foglalkozni”, majd megígérte, sokat fog errefelé járni a jövőben. Végül elmondta, a térség duplán szenved az ukrajnai háború miatt, hisz az Ukrajnának juttatott uniós támogatások töredékéből rengeteg mindent lehetne fejleszteni Boszniában.

A nap folyamán a szintén Boszniába látogató Szijjártó Péter külügyminiszter közölte, hogy megállapodást írtak alá arról, hogy a Magyar Diplomáciai Akadémia ötven boszniai szakembert fog kiképezni a közelgő uniós csatlakozási tárgyalásokra. „Mi pontosan tudjuk, hogy a csatlakozási folyamat egy bonyolult dolog, s ehhez megfelelő szaktudásra van szükség. Ezért dolgoznak a szakértőink itt, a bosznia-hercegovinai kormány mellett, és ezért adunk segítséget a csatlakozásban majd főszerepet játszó diplomaták, köztisztviselők képzésében” – magyarázta.

Boszniai realitások

Bosznia-Hercegovina két entitásból, kvázi tagállamból áll, a boszniai Szerb Köztársaság vezetői rég hangoztatják, hogy jó lenne elszakadni a központi szarajevói vezetéstől.

Orbán még csütörtök este érkezett meg szarajevói látogatásáról a boszniai Szerb Köztársaság székhelyére, Banja Lukába, majd informális vacsorán és fogadáson vett részt a magyar delegációval.

Már januárban írtunk arról, hogy a kitüntetés átvételével járó gesztus alaposan felborzolhatja majd a kedélyeket az amúgy sem nyugodt itt élő nemzetiségeknél, de ha lehet, azóta egy kicsit még puskaporosabb lett a levegő a boszniai Szerb Köztársaság (RS, azaz Republika Srpska), illetve Dodik, az entitás vezetője körül.

Orbán Viktor hagyományosan nagyon jóban van Milorad Dodikkal, most a boszniai barátkozást azonban annyiban ellensúlyozta, hogy Szarajevóban, a föderáció központjában kezdte meg április 4–5-i tárgyalásait.

A bosnyák sajtó szerint Elmedin Konaković, Bosznia-Hercegovina külügyminisztere fogadta Orbán Viktort a szarajevói repülőtéren, majd a magyar delegáció találkozott Borjana Krištóval, Bosznia-Hercegovina Minisztertanácsának horvát elnökével. A csütörtök estét és a pénteket Orbán Banja Lukában tölti.

Mint írtuk, Bosznia egész közel került az EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsulásához, ellenben a három államalkotó népcsoport közül a szerbek nem akarják annyira az euroatlanti integrációt. Eközben Dodikot perbe fogták Szarajevóban, mivel nem fogadja el Christian Schmidt ENSZ-főképviselőnek, a béke nemzetközi őrének a nemzeti parlamenti döntések feletti vétójogát.

Eközben Orbán Viktor rendre sok gesztust tett – a szintén oroszbarát – Dodik felé, ami alapján érthetőbb is a kitüntetése. Hiszen Magyarország adott egy 110 millió eurós (42 milliárd forintos) tíz éves, nagyon kedvező hitelt, korábban pedig egy 35 millió eurós pénzügyi csomaggal segített. Orbánék boszniai szerb kötődéseiről, illetve a magyar és boszniai szerb üzleti és politikai érdekekről ebben a cikkben írtunk részletesen.