Olyan hajszállal nyertek az EU-pártiak Moldovában, hogy azt a Kreml a saját győzelmének is elkönyvelheti

Soha nem volt még olyan friss EU-tagjelölt ország, ahol ennyire alacsony lett volna az EU-tagság támogatottsága, mint Moldovában, ahol a vasárnapi népszavazáson mindössze töredékszázalékkal kerültek többségbe a csatlakozáspártiak. Kérdés, hogy ez mennyire szól valóban az EU-nak és mennyire a népszavazást kiíró EU-párti moldáv elnöknek, aki az elnökválasztással kötötte össze a népszavazást, remélve, hogy az EU-tagság társadalmi támogatottsága növelheti az ő újraválasztási esélyeit. Ha a terv valóban ez volt, úgy az eredmények alapján nem jött be – de az újabb kérdés, hogy ebben mekkora szerepe volt a Kremlnek.

A vasárnapi referendumon csekély többség szavazott arra, hogy az alkotmányba beillesszenek egy olyan záradékot, amely az uniós tagságot célként határozná meg. Az EU-pártiak korábban 60 százalékosra mért tábora viszont most csak 50,43 százalékot mutatott.

A 2020-ban győztes Maia Sandu pedig a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját megnyerte ugyan, de jóval kisebb előnnyel, mint azt a korábbi felmérések sugallták, nem kizárva azt sem, hogy a külföldön élő moldávok szavazataival akár már egy forduló is eldöntheti a versenyt. Ehelyett Sandu 42,4 százalékig jutott, míg legerősebb ellenfele, az oroszbarát volt főügyész, Alexandr Stoianoglo a várakozásokat jóval felülteljesítve 26 százalékot kapott. Az elnökválasztáson november 3-án második fordulót tartanak.

Az EU-pártiak előzetesen attól tartottak, hogy a Kreml piszkos trükköket vet be, hogy Nyugat-ellenesre hangolja az unióba tartó Moldovát, és Sandu hétfőn azt mondta, egyértelmű bizonyítékokat talált arra, hogy a külföldi erőkkel együttműködő bűnözői csoportok „háromszázezer szavazatot akartak megvásárolni.” Az Európai Bizottság egyik szóvivője is azt mondta, hogy a népszavazás Oroszország „példátlan beavatkozása” mellett zajlott.

Az oroszok viszont Sanduékat vádolták meg hétfőn. A moldovai választások nem voltak szabadok, és az eredmények sok kérdést vetnek fel, jelentette ki Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Peszkov azt mondta, hogy az ellenzéket „üldözték, börtönbe zárták, kihallgatták”, de a médiájukat is ellehetetlenítették, és azt állította, hogy rendellenesen megnőtt a hivatalban lévő moldovai elnökre és az európai integrációra leadott szavazatok száma.

Moszkvának az ukrán háborúval Moldova fontosabb lett

A korábban legfőbb ügyészi posztot betöltő Alexandr Stoianoglót a választások előtt 11,2 százalékra mérték. Magas eredménye nemcsak Sandunak intő jel, de alapvetően befolyásolhatja a kicsi, de geopolitikailag nagyhatalmi játéktérbe kerülve méreténél, gazdasági súlyánál nagyobb jelentőségűvé vált ország sorsát. A két és fél milliós, Magyarország harmadával azonos méretű Moldova az oroszpárti szakadárállamával, a Dnyeszter Menti Köztársasággal kiemelten fontos lett az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború árnyékában.

Ha a háború a Kreml tervei szerint haladt volna, akkor az orosz hadsereg Ukrajnán keresztül elérte volna a a szakadár köztársaságot – ahol nemzetközi felhatalmazással másfél ezer orosz katona teljesít békefenntartói szolgálatot és őrzi az elavult, de több tízezer tonnányi, évtizedek óta ott raktározott fegyverállományt –, és elérhette volna Moldovát is, kétségessé téve ezzel Moldova függetlenségét is.

Ez ugyan az orosz villámháborús tervek besülése, Ukrajna katonai ellenállása miatt már nem fenyeget, de Moszkvának annál fontosabb lenne akadályt gördíteni Moldova EU-integrációja elé, amihez meg is van a társadalmi megosztottság. Ezt a megosztottságot pedig a Kreml igyekszik is oroszpárti politikusok támogatásával kihasználni. Az orosz befolyásolási kísérletekről itt olvashatja legutóbbi cikkünket.

A folyamat főszereplője Ilan Șor, aki a saját magáról elnevezett pártjával a felmérések szerint élre tört. Közben maga a moldáv származású, de már Izraelben született Șor jelenleg Moszkvában él, miután elmenekült az ítélet elől, amely az ország legnagyobb korrupciós botránya nyomán 15 év börtönt szabott ki rá. Șor támogatottja Stoianoglo, aki akkor is a Moszkvához való közeledés irányát testesíti meg, ha kampányában egyébként nem utasította el egyértelműen magát az EU-tagságot – csak a Sandu által képviselt utat kifogásolta, többek között a népszavazást is bojkottálta. A volt ügyész afféle blokkon kívüliség mellett állt ki, kiegyensúlyozott kapcsolatot ígérve az EU-val, az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Kínával is.

Harmadszor fut neki Moszkva a tervnek, amelyből kétszer háború lett

Moszkva célja hosszú ideje az, hogy Moldovát föderális állammá alakítsa, nagy fokú önállóságot adva a Dnyeszter Menti Köztársaságnak és a gagauz autonóm területnek – a gagauzok vezetőjéről és az orosz elnök együttműködéséről itt olvashatja korábbi cikkünket –, hogy rajtuk keresztül mindig megakadályozhassa az ország euroatlanti integrációját. A terv tehát ugyanaz, mint volt korábban Grúziával és Ukrajnával, ahol ez szintén nem sikerült az eredeti elképzelés szerint. A dél-kaukázusi országban rövid fegyveres konfliktus után Oroszország végül Abházia és Dél-Oszétia szakadárállamok elismerése mellett döntött. Ukrajnában először ugyanez történt Luhanszk és Donyeck megyék „népköztársaságaival”, amit aztán 8 év alacsonyabb hőfokon égő fegyveres konfliktus után 2022 februárjától Ukrajna teljes megtámadása és az azóta is tartó háború követett.

Moldova helyzete azonban különleges – fél lábbal ugyanis valójában már az EU-ban van. Több mint egymillióan ugyanis román állampolgárságot is kaptak, így, ha az ország nem is, egyénileg a lakosság már az EU részeként tekint magára, még ha Románia egyelőre a schengeni övezeten kívül is van. Elvileg a moldáv választókorúak csaknem fele már a június 9-i EP-választáson is részt vehetett Romániában. Moldova lakosságának 40 százaléka a Romániával való egyesülést is támogatja – bár ez a szempont kibékíthetetlen ellentétet jelent Chișinău és a szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság között.

Ennek alapján Sandu valóban remélhette, hogy az EU-csatlakozás támogatottsága meggyőző többségben lesz, és azzal együtt ő is, mint ennek a célnak a képviselője. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy sok moldáv már egyénileg valósítja meg a maga EU-integrációját, az ígéreteivel kissé megkopott – igaz, a Covid, majd az ukrajnai háború menekültáradatának gazdasági-politikai következményeit is végigszenvedő – Sandu ehhez nekik nem feltétlenül kell.

Az 52 éves elnök a népszavazással kieresztette a palackból a szellemet. Kicsit úgy, mint ahogyan az egykori brit kormányfő, David Cameron tette a népszavazással, amely az EU-szkeptikusok leszerelése helyett a brexitet hozta el.

Ez igaz akkor is, ha a népszavazás végül Moldovában az EU-pártiak hajszálnyi többségét hozta. Egyrészt, azért, mert ehhez a már külföldön élő moldávok is kellettek – az ő szavazataikkal fordult meg az addig az EU-tagságot elutasító többségét mutató népszavazás. Ezt nevezte a Kreml természetellenes változásnak a szavazatok összeszámlálásánál, noha abban nincs semmi meglepő, hogy az EU-ban élő moldávok elsöprő többsége saját országát is ott akarja látni. Tény azonban, hogy az országon belül már nem volt meg ehhez a többség, de még ha ott önmagában meg is lett volna, így is épp elegen vannak a tagságot elutasítók ahhoz, hogy Moszkva továbbra is építsen rájuk a számára megfelelő politikusok, pártok finanszírozásával. A kontinens legszegényebb országában erre eséllyel pályázhat, mert van egy társadalmi réteg, amely erre vevő. A probléma politikai szempontból csupán kényelmes leegyszerűsítése, ha a chișinăui vezetés ezt kizárólag az oroszok guruló rubeljeivel magyarázza.

„A nehéz küzdelem első csatáját megnyertük” – kommentálta az első forduló és a népszavazás eredményét az elnök. Sandu szerint „méltón küzdöttünk egy tisztátalan harcban, és így is nyertünk” – idézte őt a Reuters. És bár az EU népszavazáson – több mint 50 százalékos részvétel mellett – 0,9 százalékponttal kerekedtek felül, Sandu szerint ezzel eldőlt a küzdelem, így minden lehetőség adott, hogy az ország alkotmányába foglalják célkitűzésként az ország EU-tagságát, amit az elnök szerint 2030-ra el lehet érni.

Uniós részről is orosz beavatkozást emlegettek

Az Európai Parlament Moldovával foglalkozó delegációjának vezetője, Siegfried Mureșan szerint az eredmény az ország és az európai jövője győzelme „a példátlan orosz kísérletek ellenére, hogy destabilizálják a szavazási folyamatot”. Úgy értelmezte a végleges arányokat, hogy „a szoros eredmény nem azt jelenti, hogy Moldova megosztott. Azt jelenti, hogy az emberek megtalálták magukban a bátorságot, hogy Európát válasszák a masszív orosz beavatkozás és propaganda ellenére.”

Példátlan orosz beavatkozás és megfélemlítés kísérte ezt a népszavazást, hangsúlyozta hétfőn Peter Stano. Az Európai Bizottság külügyi szóvivője szerint Oroszország nem a szavazás előtti napokban kezdte ezt, Ukrajnával együtt rosszindulatú beavatkozás alatt áll, a moldovai hatóságok többek között szavazatvásárlásokról vagy azok kísérletéről is beszámoltak. Arra a felvetésre, hogy ezek szerint az oroszok majdnem sikeresek voltak ebben, és ezt mennyire sikeresen kezelte az EU, azt mondta: nekik az oroszokkal szemben vannak határok, beleértve a jogszabályokat. Szorosan figyelték mindkét szavazást, mert Moldova az EU nagyon fontos partnere. Hivatalos állásponttal viszont megvárják a végeredményt és a választási megfigyelők véleményét. (Ezt este ki is adták, ami szerint a megfigyelők jónak találták a szavazás lebonyolítását, és szabadon lehetett kampányolni a külföldi beavatkozás, valamint dezinformációs kampányok ellenére.) Eric Mamer vezető szóvivő azt emelte ki, hogy mindettől függetlenül a testület támogatja Moldova csatlakozási törekvéseit.

Stano úgy látta, Moldovában más történik, mint Grúziában, ahol ezen a hétvégén tartanak majd parlamenti választásokat. A dél-kaukázusi országban a hatóságok támadták dezinformációkkal az EU-t, ezért a korábban határozottan EU- és NATO, párti, Ukrajnát Oroszországgal szemben támogató Grúziában „kissé más kanyart vett” a csatlakozás folyamata, amiről a tagállami miniszterek is egyeztettek. A Kreml felé forduló kormány irányváltásáról ebben a cikkünkben olvashat.

Az oroszpártiak is csalásról beszélnek

Miközben Chișinău a Kreml manipulációiról beszél, Moszkva szerint valójában az EU-párti vezetéshez köthető szabálytalanságok jellemezték a vasárnapi népszavazást. A Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség szerint 778 szabálytalanságot jegyzett fel a moldáv Promo-Lex jogvédő szervezet. Jellemző, hogy Moszkva Oroszországban külföldi ügynökökként megbélyegezve üldözi a nem kormányzati, jogvédő szervezeteket, ebben az esetben viszont állami hírügynökség szintjén hivatkozik rá.
Az elnökválasztás tisztaságát pedig az egyik jelölt, a Gagauz Autonóm terület korábbi kormányzója kifogásolta. A választáson 5,4 százalékig jutott Irina Vlah szerint nyomást gyakoroltak az ellenzéki szavazókra. „Ha nem lett volna ilyen nyomás a kampány során és nem csaltak volna a választás napján, akkor az én eredményem sokkal magasabb lett volna” – mondta Vlah egy sajtótájékoztatón.

Ő így a negyedik helyen áll, de vele és a harmadik helyen Renato Usatîi 13,7 százalékával Sandu megszorongatható, ha a második fordulóban sikerül választóikat Stoianoglo felé terelniük. Erre van esély, mind Vlah, mind a moldáv függetlenséget hangoztató, EU-ellenes, oroszbarát Mi Pártunk (PN) 46 éves elnöke hasonló választói körből szereztek szavazatokat, mint az egyébként gagauz származású Stoianoglo.

Ukrajna árnyékában lépeget az EU felé

Moldova eddig kéz a kézben haladt Ukrajnával együtt az EU felé. 2022 márciusában – pár héttel az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete után – beadta a csatlakozási kérelmét, és júniusban a tagállamok tagjelöltté is nyilvánították, de az érdemi folyamat az idén júniusi első kormányközi konferencia után indult el. Az EU felé vezető úton át kell venni az uniós joganyagot, amit 35 fejezetre osztva honosítanak meg, miután az Európai Bizottság átvilágította, min is kell egyáltalán változtatni, és fel kell készülni a támogatások szétosztására is.

Az EU 2023 májusában egy polgári missziót is küldött Moldovába, miután Sandu februárban azzal vádolta az oroszokat, hogy puccsra készülnek. Moldován és Ukrajnán kívül csak egy olyan ország maradt a hatból, amit a 2009-ben indult Keleti Partnerséggel igyekezett az EU maga felé terelni, de Grúziát már kezdi elveszíteni Oroszországgal szemben.

Moldova felvétele többek között a mérete miatt is jóval könnyebben emészthető lenne, mint Ukrajnáé, bár Európa egyik legszegényebb országaként egy főre számítva szinte biztosan a közös költségvetés legnagyobb haszonélvezője lenne. Ukrajna csatlakozásával ellentétben ráadásul Moldovát illetően még a magyar kormány is lelkesnek tűnik, és más tagállamnál se látszik, hogy az egyhangú döntéseket igénylő csatlakozási folyamatot bárki akadályozni próbálná.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szeptemberben Chișinăuban – vagy orosz nevén, ahogy a tárcavezető emlegette, Kisinyovban – hangsúlyozta: Magyarország határozottan és feltételek nélkül támogatja Moldova csatlakozását az Európai Unióhoz, ami nemcsak a közösség javára válna, de segítené az EU kritikusan romló versenyképességének javítását is. A kormány a miniszteri Tanács elnökeként minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni fogja a moldovai európai integrációs folyamat felgyorsítását, ígérte Szijjártó. Ahogy arról korábban írtunk, a bővítés felpörgetése az elnökség egyik kiemelt célja.

Nem sokkal a dupla szavazás előtt az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is az országba látogatott. Sanduval is találkozva bejelentette, hogy 2025 és 2027 között 1,8 milliárd euróval segítenék Moldovát, ami szerinte a legnagyobb támogatási csomag lenne az ország függetlenné válása óta. A pénzből többek között utakat építenének, az európai elektromos hálózattal is javítanák az összeköttetést, valamint széles sávú internetre is futná. Von der Leyen hangsúlyozta, mennyit haladtak a moldovaiak az EU felé vezető úton, és arra biztatta őket, „használják a szavazatukat és fejezzék ki a szabad választásukat. Ezt önöknek, moldovaiaknak kell eldönteniük. A szuverén választásuk, hogy mit tesznek az országukkal, amibe senki sem avatkozhat be.”

A napokkal a választások előtt rendezett brüsszeli uniós csúcson Orbán Viktor a többi tagállam vezetőivel együtt elítélte „Oroszország folyamatos külföldi információmanipulációját és beavatkozását, amellyel megkísérli aláásni a demokratikus választásokat, valamint a moldovai népnek egy virágzó, stabil és békés európai jövő melletti választását”. Az egyhangúlag elfogadott következtetések üdvözölték a Moldova „szuverenitásának és függetlenségének destabilizálására, aláásására vagy fenyegetésére irányuló tevékenységekért felelősökkel szembeni harmadik szankciócsomag elfogadását”. Megerősítették, hogy rendíthetetlenül elkötelezettek Moldova szuverenitása és területi egysége mellett.