2024. október 30. – 17:08
Szerdán elfogadta az Európai Bizottság az éves bővítési csomagot, amiben megvizsgálta a tagjelölt, valamint a jelöltségre pályázó országok helyzetét. Ez jelenleg tíz államot jelent, ezek Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Grúzia, Moldova, Ukrajna és Törökország. A tíz ország a jelentésben útmutatást is kapott a jövőre nézve.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Bizottság közleménye szerint így fogalmazott: „A feszült geopolitikai helyzet minden eddiginél sürgetőbbé teszi, hogy befejezzük a kontinensünk újraegyesítését, a demokrácia és a jogállamiság közös értékei mentén. Az elmúlt években már jelentős lépéseket tettünk az új tagállamok integrációja felé, és a bővítés kiemelt fontosságú marad az újonnan felálló Bizottság számára is.”
A közlemény és a jelentés szerint a bővítési folyamat érdemalapú, és minden azon múlik, az egyes országok hogy teljesítenek. Át kell ültetniük saját jogrendszerükbe az uniós joganyagot, és meg kell felelniük az Európai Unió fő alapelveinek: demokrácia, jogrend, alapvető értékek. A jelentés több jelentős mérföldkövet felsorolt a bővítési folyamat elmúlt egy évéből. A legfontosabbak:
- Júniusban hivatalosan is megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával és Moldovával,
- előtte márciusban Bosznia-Hercegovinával,
- a Nyugat-Balkánon pedig átvilágították Albániát és Észak-Macedóniát, miközben Montenegró újabb tárgyalási fejezeteket zárt már le.
Kitér a jelentés Szerbiára is, aminél megnyitották a versenyképességi és inkluzív növekedési fejezetet. Belgrádtól elvárják, hogy fókuszáljon a civil szféra és a média környezetére, valamint tegyen többet a dezinformáció és külföldi manipuláció terjedése ellen. Albánia esetén a jogrend megszilárdítása, a bűnözéssel és korrupcióval való szembeszállás, az alapvető jogok (média, ingatlan, kisebbségek) előtérbe helyezése áll a gyújtópontban. Észak-Macedóniánál is a korrupciós gondokat emelték ki, kitérve a bíróságokkal szembeni bizalmatlanságra.
Koszovóról azt írták, 2022 decemberében benyújtotta csatlakozási kérelmét, erről tanácsi kérésre kész véleményt nyilvánítani az Európai Bizottság. Január 1-től egyébként vízummentesen jöhetnek az EU-ba a koszovóiak. Az országtól azért elvárják a jogrend megszilárdítását, valamint a szólásszabadság védelmét.
A tagjelöltté vált Ukrajna átvilágítása jelenleg is zajlik, a Bizottság reményei szerint leghamarabb 2025-ben megnyithatják az első tárgyalási fejezeteket. Ugyanez a helyzet a szintén orosz befolyással (és Ukrajna esetén háborús agresszióval) szembenéző Moldovával is.
Grúzia (a hivatalos külügyi dokumentumokban grúz kérésre Georgia) esetén a jelentés megjegyezte, a kezdeti reformok tavasszal elakadtak, a múlt hétvégi parlamenti választáson pedig több szabálytalanságot találtak a nemzetközi megfigyelők (például választók megfenyegetése, választójogi törvények módosítása, a választás titkosságának hiánya itt-ott). Az országban az EU szerint választójogi reformra van szükség.
Törökországgal 2018-ban megszakadtak az amúgy is évek óta akadozó csatlakozási tárgyalások, a jelentés szerint az alapvető jogok és a jogrend csorbái miatt. Idén áprilisban azonban újrakezdődött a párbeszéd az Unió és a török kormányzat között. Akit országonként érdekel, melyikőjük hogy áll a folyamatban, idekattintva megnézheti.
A közlemény végül említést tesz róla, hogy a csatlakozni vágyó országokat a tanácsok mellett pénzzel is támogatják: 6 milliárd eurós gazdasági csomagot kapott a Nyugat-Balkán, míg 50 milliárdot igazságügyi reformokra Ukrajna. Egész frissen, október 10-én Moldovának folyósítottak 1,8 milliárd eurót társadalmi-gazdasági reformokra és a befektetések felpörgetésére.
Az EU mint mágnes és Orbán grúziai útja
A jelentést egyébként egy sajtótájékoztatón jelentette be Josep Borrell, a Bizottság alelnöke és külügyi főképviselője, valamint Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosa (aki a várhatóan decemberben hivatalba lépő új Bizottságban már az egészségügy és állatjólét témáinak lehet a felelőse). Borrell elmondta, „az EU úgy viselkedik, mint egy mágnes”, vonzza magához a tagjelölt országokat, amik tapintható előnyökre is szert tesznek a csatlakozási folyamatban. Ilyen az Erasmus+-programban való részvétel vagy a nyugat-balkániak vízummentes beutazása.
Borrell külön is kitért a megfigyelők szerint nem szabad és igazságos grúz választásokra, és hogy Grúzia távolodik az uniótól jelenleg. Fényezte az Európai Unió szerepét több Szerbia és Koszovó közti vita megoldásában, így a rendszámbalhét és a szabad utazást, határátlépést is felemlegette.
Várhelyi Olivér dicsérte a leköszönő bizottság munkáját a bővítésben – ez volt a mostani összetételű Bizottság utolsó éves bővítési jelentése. Ebben a ciklusban szerinte újra az EU napirendjének tetejére került a csatlakozási folyamatok felpörgetése, ez pedig Európa érdeke. Elmondta, 2020-ban revideálták a bővítési módszertant, a folyamat hitelességét akarták helyreállítani, mert addig nem volt egyértelmű a csatlakozni vágyó államoknak, mik a határidők és teendők. Beszélt még arról, a következő ötéves ciklusban reális a bővítés.
A végén egy Grúziára vonatkozó kérdésre Borrell elmondta a Reutersnek, hogy Orbán Viktor vitatott tbiliszi látogatása csak a kétoldalú, országközi kapcsolatok keretein belül történt, Orbán nem az EU-t képviselve utazott ki (korábban az ún. békemissziója miatt érték a magyar kormányfőt támadások, mivel bírálói szerint úgy tett, mintha a soros tanácsi elnökség képviseletében tárgyalt volna többek közt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel). Borrell diplomatikusan úgy fogalmazott, Orbánnak más a megközelítése. Hogy ez a megközelítés hogyan alakult az utóbbi időben, azt elemző cikkünkben olvashatja.
