2024. október 3. – 10:30
A magyarok 68 százaléka látja derűsnek az Európai Unió jövőjét az Európai Parlament (EP) csütörtökön kiadott közvélemény-kutatása alapján. A hazai válaszadók 47 százalékának pozitív volt a képe az EU-ról, miközben csak 14 százalékuknak negatív.
Az Eurobarometer szerint a magyar válaszadók
74 százaléka gondolta úgy, hogy az EU-tagság Magyarország előnyére vált (21 százalék látta hátránynak).
A négy legfontosabb indok: az új munkalehetőségek (40 százalék), az ország gazdasági fejlődése (34 százalék), az életszínvonal emelkedése (22 százalék) és a tagállamok közötti együttműködés (20 százalék). (A korábbi, fél évvel ezelőtti Eurobarometerről bővebben itt írtunk.)
A reprezentatív felmérés eredményei alapján a magyarok az uniós átlagnál még picit derűsebbnek is tartják az EU jövőjét (utóbbi 65 százalék) és szinte ugyanannyira pozitív a képük az EU-ról (uniós szinten 48 százalék látta így, csupán 16 százalék jósolta negatívnak). 70 százalék gondolta úgy, hogy előnyös az EU-tagság az országának, ez az arány az elmúlt években stabil maradt. Az indoklások aránya viszont uniós szinten eléggé eltér a magyartól: első a tagállamok közötti fokozott együttműködés (36 százalék), amit a béke védelme és a biztonság megerősítése (32 százalék), az EU hozzájárulása a gazdasági növekedéshez (28 százalék) és az új munkalehetőségek megteremtése (24 százalék) követ.
A magyarok több mint felét, 53 százalékát az emelkedő árak és megélhetési költségek ösztönözte szavazásra a júniusi európai parlamenti (EP-)választáson. A gazdasági helyzet lett a második 46 százalékkal, amit a nemzetközi helyzet követett (36 százalék). Negyedik helyen az egészségügyi és társadalmi jólét kérdése volt a legfontosabb (35 százalék), míg ötödikként a jogállamiság helyzete 32 százalékot motivált. Azok, akik nem szavaztak, 56 százalékban a megélhetési költségeket és 46 százalékban a gazdasági helyzetet jelölték meg lehetséges ösztönzőként.
Az EU egészében az első három ösztönzőnél ugyanez volt a sorrend. Az emelkedő árak és a megélhetési költségek ugyanakkor a szavazók jóval kisebb arányát motiválta az EU-ban, mint Magyarországon (42 százalék). A gazdasági helyzetet 41 százalék jelölte meg, míg a szavazók egyharmada (34 százalék) a nemzetközi helyzetet mondta. Hasonló arányban említették a demokrácia és a jogállamiság védelmét (32 százalék). Azok, akik nem szavaztak, szintén azt mondták, hogy a megélhetési költségek (46 százalék) és a gazdasági helyzet (36 százalék) motiválhatta volna őket, hogy az urnákhoz járuljanak.
Az uniós polgárok 42 százalékának pozitív képe van az Európai Parlamentről, ez az EP szerint a valaha mért legmagasabb eredmény. A magyar válaszadóknál ez a mutató annak ellenére is magasabb az uniós átlagnál (44 százalék), hogy kormányzati oldalról gyakran kritizálják a testületet és egy országgyűlési határozat megszüntetné, hogy közvetlenül válasszák a tagjait.
Az uniós válaszadók 56 százaléka egyetértett azzal, hogy számít a hangjuk az EU-ban, ami nyolc százalékos növekedés 2024. február-márciusához képest. Ugyanakkor
csak a 44 magyarok százaléka gondolta úgy, hogy számít a hangjuk az EU-ban, ez 16 százalékos csökkenés a februári 60 százalék óta.
A magyar válaszadók 38 százaléka mondta, hogy mindig szavaz, 29 százalék szerint ez állampolgári kötelessége, és 25 százalék az általa választott pártot vagy jelöltek kívánta támogatni. A magyar választók 41 százaléka (-7 százalék 2019-hez képest) annak alapján választott pártot, hogyan tetszettek az adott párt javaslatai abban a kérdésben, ami a legfontosabb volt a választónak. 40 százalék megszokásból döntött, hogy hová húzza be az X-et, és
csak a hazai választók 38 százaléka mondta azt, hogy az adott párt európai kérdésekről szóló javaslatai alapján választott.
