Megerősítené a kapcsolatot a jogállami jelentések és az uniós források elérhetősége között az Európai Bizottság biztosjelöltje az Európai Parlament (EP) közleménye szerint. Michael McGrath felelne az újjáalakuló testületben a demokráciáért, igazságügyért és jogállamiságért.
Az ír jelöltet kedden hallgatták meg a neki szánt területtel foglalkozó EP-szakbizottságok. A képviselő-testület közleménye alapján a jelölt arról beszélt, hogy bevezetne egy „demokráciapajzsot” a külföldi befolyás ellen. Hangsúlyozta: az uniós tagság előnyeihez előfeltételnek kellene lennie, hogy a tagállamok megfeleljenek az EU alapjogi chartájának.
Az Európai Bizottság erre a chartára hivatkozott, amikor 2022-ben szinte minden magyar felzárkóztatási forrás kifizetését befagyasztotta az igazságügy helyzete miatt. A jogállamisági jelentések és a források összekötésének ötlete is azért érdekes magyar szempontból, mert az évente kiadott dokumentum idén többek között hiányolta a magyar eredményeket a magas szintű korrupciós ügyekben. (A dokumentum megállapításairól, amiket az ügyészség később külön közleményben vitatott, itt írtunk bővebben.)
A jelölteket három órán át faggatják a képviselők. McGrath-t az EP magyar jogállamisági ügyekért felelős jelentéstevője, Tineke Strik a szuverenitási törvény miatt indult kötelezettségszegési és a „hetes cikkes” eljárásról is kérdezte.
Az ír jelölt utóbbi ügynél azt szeretné, hogy a miniszterek valamilyen következtetésre jussanak. (Nekik 2018 óta nem sikerült megszüntetniük vagy továbbléptetniük az eljárást, aminek egy következő ágában akár meg is vonhatnák Magyarország bizonyos uniós jogait. Egyelőre a mostani szakasz végéig sem jutottak el, hogy négyötödös többséggel ajánlásokat adjanak.) McGrath szerint az EP hangját is meg kellene hallani, bár arra nem tért ki, hogy ezalatt a képviselők részvételét érti a miniszteri meghallgatásokon – a következőt még a soros magyar elnökség alatt, novemberben tartanák – vagy azt, hogy az EP egy korábbi határozatának megfelelően ajánlások nélkül, egyből lépjenek a következő ágba. Utóbbit az Európai Bizottság is kezdeményezhetné.
„Igen, készen állok, hogy minden eszközt bevessek”, ha megsértik az alapjogi chartát, válaszolta Striknek. Arra nem válaszolt egyértelműen, hogy a szuverenitási törvénynél kérne-e köztes intézkedést az EU bíróságától, azaz hogy rögtön intézkedjen a jogszabály miatt. (Korábban az Európai Bizottság szóvivője arra utalt, hogy ehhez korábbi bírósági esetek alapján szigorú feltételeknek kellene teljesülnie.)
McGrath hangsúlyozta a képviselőnek, hogy
„az uniós jog tiszteletben tartása kötelező az uniós forrásokhoz”,
de nem csak egy tagállamban lát visszalépéseket és aggasztó fejleményeket. Több az eszközük, mint öt éve, de többet kell tenniük például az intézkedések utánkövetésénél.
„Amit Strik asszony mondott a Magyarország elleni hetes cikkes eljárásról, nem úgy hangzik, mint a jogállamiság” – vágott vissza László András. A fideszes képviselő szerint a zöldek frakciója (aminek Strik is a tagja) ügyész, bíró, esküdtszék és ítélet-végrehajtó is szeretne lenni egyszerre.
„Nekem ez inkább úgy hangzik, mint a szovjet típusú állami perek”
– jelentette ki. Arról is kérdezte a jelöltet, hogy mit tenne a már elutasított menedékkérelmű migránsok esetében, mert ők többször is támadtak késsel. (A németországi Solingenben volt ilyen eset, ami után Olaf Scholz kancellár az illegális migráció visszaszorításáról beszélt, mire Orbán Viktor „üdvözölte a klubban”.)
László Ursula von der Leyen elveszett üzeneteiről is kérdezte McGrath-t – az Európai Bizottság elnöke egy gyógyszergyártóval váltott sms-eket a koronavírus elleni oltásokról, emiatt az EU ombudsmanja is szót emelt. (Az esetben az uniós ügyészség is nyomozni kezdett.)
A jogállamiság mindenkire vonatkozik, de nem okoz neki örömet, ha be kell vetnie a betartatására az eszközöket és elsőként felvenné a párbeszédet, válaszolta McGrath a hetes cikkes felvetésre. „Egy bűncselekmény az bűncselekmény”, amire az igazságszolgáltatásnak meg kell adnia a választ, de nem kellene egy társadalmi csoportot egy másikkal szembeállítani, mondta a második kérdésre. Az eltűnt sms-ekre egyáltalán nem tért ki.
Monika Hohlmeier arról kérdezte a jelöltet, hogyan fogja tájékoztatni az EP-t a horizontális feltételek teljesüléséről. Az Európai Bizottság ilyen intézkedéssel zárolta szinte az összes magyar felzárkóztatási forrást, de tavaly decemberben teljesítettnek vette az igazságügyi feltételt, ami részlegesen feloldotta a magyar költségvetés felé a kifizetések korlátozását. Az EP többsége vitatja a döntést és pert indított az Európai Bizottság ellen, Hohlmeier pedig januárban arra panaszkodott a McGrath területéért most felelő biztosnál, hogy nem kaptak információkat az okokról.
A biztosjelölt a válaszában hatékony eszköznek nevezte a horizontális feltételeket, és biztosította Hohlmeiert, hogy együtt fog működni a képviselőkkel.
Magyarországon komoly jogállamisági problémák vannak, de ezeket elsősorban Magyarországon kell és lehet megoldani, hangsúlyozta a Tisza Párt közleménye szerint Kollár Kinga. Az EP-képviselő úgy vélte: „az ország demokratikus működését csak és kizárólag a magyar állampolgárok segítségével, és nyomására lehet helyreállítani. Az Európai Bizottságnak, mint az alapjogokat biztosító uniós szerződések őrének ebben a folyamatban főképpen támogató szerepet kell játszania.” A Tisza Párt a közlemény szerint elkötelezett, hogy amint kormányra kerül, azonnal megteszi a szükséges lépéseket a jogállamiság helyreállítására, így az EU-s források újra eljussanak a magyar polgárokhoz, vállalkozókhoz és közintézményekhez. A „jogállamisági kifogások jogosságától függetlenül” viszont nem lehet az Orbán-kormány hibái miatt „az egész magyar társadalmat büntetni” és más módon kellene eljuttatni a forrásokat az állampolgárokhoz, írja a közlemény.
A szakbizottságok a meghallgatások után szavaznak a véleményükről, hogy átengednék-e a jelölteket. Bár ezek eredménye még hivatalosan nem nyilvános, a Politico és az Euractiv is úgy értesült, hogy McGrath – a keddig meghallgatott jelöltekhez hasonlóan – megkapta a szükséges többséget.
A magyar kormány jelöltjét, az egészségügyi és állatjóléti területre szánt Várhelyi Olivért szerdán kerül sorra. A Politico több forrásból úgy értesült, hogy a korábban többféle botrányba keveredett biztosnak első körben kevés az esélye a szükséges többségre. Arról viszont senki nem beszélt a lapnak, hogy meg is megbuktatnák Várhelyit, csak azt vetették fel, hogy megnyirbálhatják a portfólióját vagy utólagos kérdéseket tehetnek fel.
Címlapkép: Alain Rolland / Európai Parlament / Európai Unió
