Az Európai Bizottság hiányolja az eredményeket a magas szintig érő magyar korrupciós ügyekben

Az Európai Bizottság szerdán kiadta az éves jogállamisági jelentését az EU általános helyzetéről és a tagállamokról. A dokumentumok csak ajánlásokat tesznek, nem köteleznek senkit semmire, de a magyar kormányzatnak azért is érdemes figyelnie rájuk, mert megy egy „hetes cikkes” és egy feltételességi jogállamisági eljárás is, utóbbi pedig részben blokkolja az uniós forrásokat.

A Magyarországról szóló rész összefoglalója nyugtázza a tavaly elfogadott igazságügyi reformcsomag végrehajtását. Ezeket az intézkedéseket a felzárkóztatási támogatások zöméért cserébe várta el az Európai Bizottság. Többek között tisztázták, milyen körülmények között fordulhatnak a magyar bíróságok az EU-éhoz és javították a Kúria ügyelosztási rendszerének átláthatóságát, de az Európai Bizottságnak „maradtak aggodalmai” az alsóbb szintű bíróságoknál. A dokumentum azt is megjegyzi, hogy a kormány a reform óta sem hívhatja le a teljes összeget több uniós programnál a feltételességi eljárás miatt és az egyszeri helyreállítási alaphoz sem nyújthat be kifizetési kérelmeket, mivel „nem fogadott el új intézkedéseket a még megoldatlan jogállamisági és korrupcióval kapcsolatos problémák orvoslására”.

„Az ügyészségre gyakorolt politikai befolyás továbbra is fennáll, ami magában hordozza az egyedi ügyekbe való indokolatlan beavatkozás kockázatát.”

A bírák véleménynyilvánítási szabadságát továbbra is akadályozzák a lejárató kampányok, és a bírósági dolgozókkal együtt tovább romlott a fizetésük. (Emiatt egyikük nemrég az Európai Bizottsághoz fordult.)

A bíróságok legalább hatékonyan és jól digitalizálva működnek, elfogadtak egy új korrupcióellenes stratégiát, de a (feltételességi eljárásban elvárt) Integritás Hatóság akadályokat jelentett.

„Néhány magas szinten elkövetett, korrupcióval kapcsolatos ügy eljutott a vádemelési szakaszba, azonban a magas beosztású tisztségviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupció gyanúja miatt indított nyomozások terén az érdemi eredmények hiánya továbbra is komoly aggodalomra ad okot.”

A korrupciós nyomozás vagy vádhatósági eljárás mellőzéséről szóló ügyészségi határozatokat felülbíráló bírósági határozatok továbbra sem kötelező erejűek, és eddig nem hoztak jelentős eredményeket, bár a bírói felülbírálat lehetősége arra ösztönzi az ügyészeket, hogy alaposabban vizsgálják az állításokat.

A média sokszínűségét fenyegető, a korábbi jogállamisági jelentésekben kiemelt veszélyekkel továbbra sem foglalkoztak. Nem fogadtak el és nem is terveznek olyan intézkedéseket, amelyek szabályoznák az állami hirdetések elosztását, garantálnák a médiahatóság funkcionális függetlenségét, valamint a közszolgálati média szerkesztői és pénzügyi függetlenségét. A független média és az újságírók továbbra is számos kihívással néznek szembe, „ideértve a koordináltnak tűnő lejárató és delegitimációs kampányokat”, valamint a szelektív bejutást a kormányzati helyiségekbe és eseményekre. További jogszabályi változások korlátozzák az információszabadságot.

A növekvő állami beavatkozások és a hatóságok önkényes döntései még mindig problémát jelentenek a vállalkozások működésére az egységes piacon. A „veszélyhelyzetet” 2024 novemberéig ismételten meghosszabbították. A jogalkotás minősége és a jogszabályok gyakori változásai továbbra is komoly aggodalomra adnak okot. Az Alkotmánybíróság érdemi felülvizsgálatot gyakorol a rendes bíróságok politikailag érzékeny ügyekben hozott jogerős ítéletei felett. A civil társadalmi szervezeteket érintő akadályok változatlanul fennállnak, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló új törvény pedig még inkább aláássa a civil társadalmi teret. (Emiatt a testület kötelezettségszegési eljárást is indított.) Továbbra is aggályos az állam szerepe a civil társadalom finanszírozásában.

Az Európai Bizottság többek között azt javasolja a magyar hatóságoknak, hogy

• javítsák az ügyelosztási rendszert az alsóbb szintű bíróságoknál;
• növeljék a bírók és az igazságügyi rendszer más szereplőinek fizetését;
• reformálják meg a lobbiszabályokat és a vagyonbevallásokat hatékony felügyelettel;
• javítsák a magas szintű korrupciós ügyek követhetőségét;
• szabályozzák, hogy méltányosabban és átláthatóbban osszák szét a hirdetési szabályokat;
• erősítsék meg az állami média függetlenségét;
• távolítsák el az akadályokat a civil szervezetek elől.