Népszava: Több gond miatt az Erasmus-ügyi módosító visszadobására készül az Európai Bizottság

Nem járt sikerrel a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról hozott törvény novemberi módosítása sem, amit az Európai Bizottság már e hét elején visszadobhat, értesült két forrásból is a Népszava.

A tagállamok miniszterei szinte egyhangú döntéssel, bizottsági javaslatra még 2022 végén zártak ki minden közérdekű vagyonkezelő alapítványt (kekvát) és azok által fenntartott intézményt az összes új, uniós támogatásról szóló kötelezettségvállalásból. Úgy látták, hogy a kekvák (ilyenek állnak a modellváltó egyetemek mögött, de például az MCC alapítványa vagy a Mol – Új Európa Alapítvány is ilyen) nem elég átláthatóan működnek, összeférhetetlen módon ülnek bennük politikai döntéshozók, a magyar kormány pedig nem kezelte a hónapokkal korábban ismertetett bizottsági kifogásokat.

Az intézkedés fokozatosan egyre nagyobb gondokat okoz a kekva-hátterű modellváltó egyetemeknek. Az ilyen intézmények már tavaly nyáron arra panaszkodtak, hogy a tiltás eurómilliós károkat okoz nekik a Horizont Európa kutatási együttműködéseknél, mostanra pedig már erasmusozni sem mehetnek a diákjaik.

A kormány októberben nyújtott be társadalmi egyeztetésre egy módosítást, amit a Parlament novemberben fogadott el. Ez bevallottan csak a kormány saját álláspontját tükrözi, és nem minden bizottsági javaslatot fogadott el. A kiszivárgott információk alapján puhább a testület elvárásainál, kiveszi a szigorítások érdemi része alól az olyan alapítványokat, amik nem „európai uniós pénzeszközöket felhasználó felsőoktatási intézmény” mögött állnak. A módosítás ráadásul az utolsó cikke alapján gyakorlatilag csak akkor lépne életbe, ha már feloldották a kötelezettségvállalási tiltást, holott az Európai Bizottság a feltételeknél el szokta várni a gyakorlati végrehajtást is.

Az uniós testülettől már a jogszabály elfogadása után jelezték: láttak korábbi tervezeteket, és „ezekről mindig elmondtuk, hogy nem elegendőek”. A kormány maga is elismerte, hogy a módosítás csak egy tavaly novemberi, saját álláspontja, mégis ezt küldte be értékelésre. „Ez nem igazán az, mint amiben bíztunk” – írta akkor az újjáalakult Európai Bizottság költségvetési biztosa, Piotr Serafin.

A kekvás módosítást az Európai Bizottság vagy passzolja a tagállami kormányoknak döntésre azzal, hogy teljesen vagy részlegesen teljesültek a feltételek, vagy ha nem lát haladást, tájékoztatja erről az érintett tagállamot és a többieket. A Népszava szerint a testület befejezte az értékelést, és utóbbi lehetőség mellett döntött, azaz teljesen visszadobja a próbálkozást. A lap úgy tudja, az Európai Bizottság több okból is elégtelennek tartja a változtatásokat és a hét elején közzéteszi várhatóan kedvezőtlen véleményét, így az érintett egyetemek továbbra sem fognak hozzáférni az uniós finanszírozású programokhoz. Az egyik probléma, hogy a jogszabály csak a felsőoktatási intézményekre terjed ki, nem valamennyi, az efféle alapítványok által fenntartott intézményre, és hogy a kormány csak azután akarja hatályba léptetni, hogy az Európai Bizottság feloldotta a tiltást.

A modellváltó egyetemek ugyan részt vehetnek a Horizont Európa kutatási együttműködésekben, de csak a magyar adófizetők pénzén. Erre tavaly ötmilliárd forintot rakott félre a kormány, de ettől függetlenül gyakorlati nehézségekre is panaszkodtak, így elindult HU-rizont néven is egy magyar program. Az Erasmust egy Pannóniára keresztelt kezdeményezéssel igyekszik pótolni, amire legalább tízmilliárd forintot szán.

A kekvák ügye része a feltételességi eljárásnak, ahol 17 feltételt kellene teljesíteni, addig 6,3 milliárd eurót a felzárkóztatási alapokból is befagyasztottak. A pénzből év végén több mint egymilliárd euró (több mint 400 milliárd forint) veszne el végleg, de a kormány mindkét oldal elmondása alapján csak a kekvás módosító értékelését kérte. A Népszava szerint mivel a magyar hatóságok nem tájékoztatták a biztosi testületet a milliárdok eléréséhez szükséges intézkedésekről, és a hó végéig már valószínűleg nem is fogják, borítékolható a végleges pénzvesztés. Az összeg a tagállamoknál maradna, amelyektől le sem hívják az összeget. Ha jövőre és azután sem történik semmi, akkor a következő évek végén is komoly támogatások fognak eltűnni egészen addig, amíg a 6,3 milliárd euró végleg el nem fogy.

Orbán Viktor miniszterelnök ennek ellenére nemrég 2026 vége utáni problémáról beszélt az uniós támogatásoknál, holott a következő két évben a fentieknél is sokkal több pénzt bukhatunk és a kormány december elején maga vallotta be, hogy addig június vége óta nem jött egy eurócent se.