Még jobban elmérgesedett a magyar–lengyel viszony a Romanowski-ügy miatt

A lengyel külügyminisztérium pénteken bekéreti Magyarország varsói nagykövetét, hogy hivatalos tiltakozást nyújtson át a Marcin Romanowski lengyel politikusnak nyújtott politikai menedékjog miatt, jelentette be péntek délelőtt a lengyel külügyminisztérium. Ugyanakkor a lengyel külügyminiszter visszarendelte konzultációkra a lengyel nagykövetet Budapestről Varsóba.

Csütörtökön írtuk meg több, egymástól független forrásból megerősített értesülésünket, hogy Orbán Viktor egy december 10-i zárt körű eseményen elmondott beszéde szerint Magyarországon kap politikai menedékjogot egy lengyel állampolgár.

Bár Orbán nem említett nevet, feltételezhető volt, hogy a korrupciós bűncselekményekkel gyanúsított ellenzéki politikus, Marcin Romanowski az illető. Ezzel kapcsolatban csütörtök kora reggel kérdést is küldtünk a magyar kormánynak, de nem jött válasz, ellenben délután Gulyás Gergely miniszter a Mandinernek megerősítette, hogy Romanowski valóban kért és kapott menedékjogot.

A hírből már csütörtökön óriási politikai botrány lett Lengyelországban, a lengyel–magyar viszony pedig a korábbinál is jobban elmérgesedett.

A lengyel külügyminisztérium pénteki közleményében élesen bírálta az Orbán-kormány döntését, Romanowski ellen ugyanis európai elfogatóparancs van érvényben. A lengyel tárca szerint ez az intézkedés „ellenséges lépés a Lengyel Köztársaság irányába, valamint szembemegy az Európai Unió tagállamai közötti alapvető együttműködési elvekkel”.

A közlemény szerint az akció ellentétes az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésében szereplő lojális együttműködés elvével.

A külügyminisztérium szerint a menedékjog „állítólagos politikai üldöztetésre való hivatkozása sértő mind a lengyel állampolgárok, mind a lengyel hatóságok számára.”

Lengyelország egyúttal hivatalos tiltakozást is megfogalmazott, amit pénteken adnak át varsói nagykövetünknek, akit hivatalosan behívattak a lengyel külügyminisztériumba. Ráadásul még Lengyelország magyarországi nagykövetét, Sebastian Kęcieket is hazarendelték konzultációra. A diplomáciában mindkét gesztus kifejezetten erős jelzése a felháborodásnak.

A lengyel külügy közleménye szerint egy uniós tagállam sem mentesül az európai elfogatóparancs végrehajtásának kötelezettsége alól. „Ez kizárólag független és pártatlan bíróság által hozható döntés, amelynek jogi, nem pedig politikai dimenziója van” – írták. Amennyiben Magyarország nem teljesíti európai kötelezettségeit, Lengyelország az Európai Bizottság eljárását fogja kezdeményezni Magyarország ellen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 259. cikkelye alapján.

Mit mond a nemzetközi jogász?

„Az, hogy valaki egy uniós államban érzi úgy, hogy politikai üldöztetésnek van kitéve és ezért politikai menedékjogot kér egy másik államban, nem példa nélküli” – mondta a Telexnek Hoffmann Tamás nemzetközi jogász, példaként említve, hogy már magyarok is kértek és kaptak politikai menedékstátuszt Kanadában és az Egyesült Államokban is. Ugyanakkor Hoffmann szerint a Romanowski-ügy kontextusa alapján, az ügyet kívülről nézve nem tűnik megalapozottnak, hogy Lengyelországban az érintett politikus valóban üldöztetésnek lenne kitéve.

A nemzetközi jogász szerint önmagában az, hogy Romanowskit Lengyelországban őrizetbe vették, noha még mentelmi joga volt, nem túl erős érv, tekintettel arra, hogy az őrizetbe vétel másnapján már el is engedték, később viszont csak akkor adtak ellene ki elfogatóparancsot, amikor már megfosztották a mentelmi jogától.

Hoffmann szerint ebben az esetben a magyar államnak valamiféleképpen bizonyítania kellene, hogy miért alapján feltételezi Romanowski politikai üldöztetését. Ez feltételezné, hogy a magyar állam szerint a politikus ellen felhozott vádak nem megalapozottak, hamisak, és az ellene folyó eljárás csak a bebörtönzését célozza. Ráadásul az rendkívül ritka, hogy egy országban csak egyetlen ember van, aki a politikai nézetei alapján üldöznek.

A menekültstátusz iránti igényt egyébként egyedileg bírálják el. A kérelmezőnek valamivel alá kell támasztania, meg kell alapoznia félelmét, hogy a saját országában politikai üldöztetésnek van kitéve. Egy ilyen eljárásban elvileg a kormányzat nem szól, nem is szólhat bele, ezt a bevándorlásügyi hivatal folytatja le.

Azért ebből az ügyből tisztán látszik, hogy Romanowski esete nem ugyanolyan, mintha egy átlagemberről lenne szó. Általában ugyanis a menedékkérők nem is Magyarországon, hanem valamelyik szomszédos állam nagykövetségén nyújtják be a kérelmüket.

Persze lehetnek és vannak is kivételek, mert például a szintén bűncselekményekkel vádolt macedón politikust, Nikola Gruevszkit a magyar állam segítségével, autóval „csempészték” be Magyarországra, ahol aztán politikai menedékjogot kapott. Azt nem tudni, hogy Romanowski hol nyújtotta be a kérelmét és azt milyen gyorsan bírálták el, de Hoffmann szerint egyértelmű, hogy az ő esete kívül esik a szabályos ügyintézési gyakorlaton.

Mik a vádak Romanowskival szemben?

Marcin Romanowskit, aki korábban a lengyel igazságügyi minisztérium helyettes vezetője volt, több súlyos bűncselekménnyel vádolják. A lengyel Nemzeti Ügyészség szerint

a politikus 11 bűncselekményt követett el, szervezett bűnözői csoportban való részvétellel és közpénzekkel való visszaéléssel is vádolják.

A vádak között szerepel, hogy Romanowski politikai pozícióját kihasználva olyan pályázati nyerteseket nevezett meg, akiknek támogatásban kellett részesülniük az Igazságügyi Alapból. A politikus állítólag utasításokat adott a hibás pályázatok utólagos kijavítására, és olyan szervezetek számára engedélyezett támogatásokat, amelyek nem feleltek meg a formai és tartalmi követelményeknek.

Az ügyészség szerint Romanowski több mint 107 millió złoty (~10,5 milliárd forint)értékű közpénzzel élt vissza, és további 58 millió złoty (~5,6 milliárd forint) elsikkasztására tett kísérletet. A lengyel parlament júliusban megvonta a politikus mentelmi jogát, és jóváhagyta az őrizetbe vételét. Azóta európai elfogatóparancsot is kiadtak ellene, azonban Magyarország december 19-én politikai menedékjogot biztosított neki.

Orbán inkább kerülte a témát, amikor újságírók szembesítették

Orbán Viktor csütörtökön az Európai Tanács csúcstalálkozójáról kifelé jövet nem nagyon akart nyilatkozni az ügyről, csak azt hajtogatta, „zajlik egy jogi folyamat”, amiben ő állítása szerint nem játszik szerepet. Azt is elmondta, hogy a lengyelekkel nem jó a kapcsolat. Orbán szerint a lengyel igazságügyi miniszter a Politicónak adott nyilatkozatában „brutálisan megtámadta” a magyar kormányt, amikor szerdán arról beszélt, hogy lengyel példa alapján Magyarországnak kormányváltás nélkül nehéz lesz visszatérnie a jogállamiság útjára.

A magyar kormányfő a lengyelországi események értelmezésében teljesen Jarosław Kaczyński hatása alatt van, mondta lengyel újságíróknak Brüsszelben Orbán magyarázatáról régi ellenlábasa, Donald Tusk. Szerinte Orbán neki is megerősítette a magyar kormány szándékát. „Megmondtam neki: abban az esetben, hogy ha Budapesten olyan döntés születne, mely szembemenne a politikai menedékről szóló európai jogokkal, vagy nem tartaná tiszteletben az EU összes tagországában érvényes Európai Letartóztatási Parancsot, akkor nem én, hanem ő kerülne bajba.”

A magyar–lengyel viszony főbb törésvonalai

A magyar–lengyel kapcsolatok romlásának hátterében alapvetően az eltérő geopolitikai és ideológiai stratégiák, az EU-s ügyek kezelésének különbségei álltak eddig, a Romanowski-ügy csak súlyosbította a helyzetet. Míg korábban a két ország szoros szövetségesként lépett fel az EU-ban, ma egyre inkább távolodnak egymástól, ami hosszú távon komoly hatással lehet a közép-európai politikai együttműködésre.

A két ország közötti feszültség egyfelől abból fakad, hogy mennyire eltérően állnak az orosz–ukrán háborúhoz. Lengyelország határozottan kiáll Ukrajna mellett, jelentős katonai és humanitárius támogatást nyújtott Kijevnek, és rendszeresen bírálja Oroszországot. Ezzel szemben Magyarország inkább az oroszok felé húz, megengedőbb, ellenben kritikusabb az ukránokkal szemben. Orbán vonakodott támogatni az EU szankciós politikáját Oroszországgal szemben, ez sem tetszett a lengyeleknek.

Az elmúlt években Magyarország és Lengyelország is konfliktusba került az EU-val a jogállamiság kérdései miatt, de a viták kezelése és a céljaik idővel különbözni kezdtek. Az új lengyel kormány igyekszik rendezni a Brüsszellel fennálló konfliktusokat, és megpróbált konstruktívabb párbeszédet folytatni. Ezzel szemben Magyarország továbbra is keményebb álláspontot képvisel az EU-val szemben, különösen a jogállamisági mechanizmus és az uniós források visszatartása kapcsán.

És bár mindkét országot konzervatív kormány vezeti, az ideológiai különbségek egyre jobban kirajzolódnak. A lengyel kormány az utóbbi időben igyekezett a demokratikus normák betartását hangsúlyozni, és megpróbált újra közeledni az EU alapértékeihez – ellentétben az Orbán-kormánnyal, ami továbbra is „harcol” Brüsszel ellen. Lengyelország eközben egyre inkább elhatárolódik a magyar kormány uniós forrásokkal kapcsolatos vitatott gyakorlataitól.