Politikai menedékjogot kaphat Magyarországon egy lengyel állampolgár – erre utalt Orbán Viktor egy zárt körű eseményen

Rövidesen egy lengyel állampolgár kaphat politikai menedékjogot Magyarországon – a Telexnek több, egymástól független forrás is azt állította, hogy erre tett utalást Orbán Viktor a Széll Kálmán Alapítvány évzáró vacsoráján, miközben a jelenleg nem túl jó lengyel–magyar kapcsolatokról beszélt. A zárt körű, nem nyilvános esemény december 10-én este volt a Kempinski Hotelben.

A Széll Kálmán Alapítvány évzáró vacsoráján gazdasági vezetők, üzletemberek, valamint a kulturális élet szereplői szoktak részt venni, az eseményen hagyományosan Orbán Viktor is beszédet tart, amelyben főleg a világ történéseire reagál. A 2003-ban létrejött és a jobboldalhoz kötődő alapítványnak a deklarált célja, hogy a magyar gazdaság helyzetét folyamatosan nyomon kövesse, elemezze, valamint a gazdaság helyzetének javítását szolgáló összejöveteleket, szakmai konferenciákat rendezzen.

Az alapítvány idei évzáró eseményén vendégként részt vevő forrásoktól úgy tudjuk, az évzáró rendezvényen minden évben megjelenő és beszédet mondó Orbán Viktor ezúttal is sokat beszélt az Orbán Balázs politikai igazgató nevéhez kötődő „konnektivitás” stratégiájáról, valamint arról, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a világ blokkosodásából, Keletre és Nyugatra is nyitottnak kell lenni – ezzel tulajdonképpen a már ismert „gazdasági semlegesség” politikájára utalt. A jelenlévők szerint magabiztosnak tűnő kormányfő arról is beszélt, hogy lesz pénz 2025-ben, de nem tért ki arra, hogy honnan.

A miniszterelnök Romániát és Lengyelországot is bírálta, utóbbival kapcsolatban pedig tett egy olyan megjegyzést, aminek a lényege, hogy rövidesen (az egyik jelenlévő visszaemlékezése szerint az „egy-két napon belül” szófordulatot használta) politikai menedékjogot kaphat egy lengyel állampolgár Magyarországon.

Nevet és más egyebet ezzel kapcsolatban a kormányfő nem említett, ez a megjegyzés pedig egy olyan kontextusban hangzott el, amikor Orbán azt érzékeltette a hallgatóságának, hogy mennyire nagyot fordult a világ az elmúlt időszakban, mondta egyik forrásunk.

Orbán megjegyzésére egyébként rímel, hogy a Mandinernek adott és csütörtökön megjelent interjújában is kitért a lengyel–magyar kapcsolatokra, és a lap újságírója konkrétan szóba hozta a „lengyel politikai menekülteket” is.

Orbán az interjúban kifejtette, hogy a jelenlegi lengyel kormány a magyar kormányzatra ellenségként tekint, és szerinte „a lengyel liberálisok feltalálták a jogállamiság egy új koncepcióját, a statáriális jogállamiságot”.

A kormányfő szerint a jogállamiságot és a jogi eszközöket a lengyel kormányzat a politikai ellenféllel szembeni leszámolásra használja fel. „Ebben a pillanatban a lengyel–magyar kapcsolatok mélyponton vannak, mert a liberális lengyel szivárványkoalíció nem képes különbséget tenni párt- és állampolitika között, noha Lengyelországnak és Magyarországnak vannak stratégiai érdekei, ahol egymást inkább segítenünk kellene, nem pedig gyengíteni” – mondta, majd kapott egy kérdést arról, hogy Magyarország befogadja-e a lengyel politikai menekülteket.

Erre Orbán ezt felelte:

„Mindenkinek menedéket nyújtunk, akit politikai üldözés ér a hazájában.”

Kérdés persze, hogy a Széll Kálmán Alapítvány rendezvényén kire utalhatott Orbán, ki az a lengyel állampolgár, akinek az esetében reális eshetőség lenne, hogy politikai menedéket kér és kap is.

Egy, a lengyel–magyar kapcsolatokat ismerő forrásunk Marcin Romanowski volt igazságügyi miniszterhelyettest, az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) képviselőjét említette, mint olyan figurát, akinek lenne oka segítséget kérnie Magyarországon. Őt a lengyel ügyészség szervezett bűnözői csoportban való részvétellel gyanúsította meg, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) pedig október 2-án a mentelmi jogának felfüggesztéséről döntött. A volt igazságügyi miniszterhelyettes ellen felhozott 11 korrupciós vádpont között szerepel, hogy összesen több mint 10 milliárd forintnak megfelelő lengyel közpénzt használtak fel törvénytelenül egy olyan igazságügyi alapból, melyből többek között a tárca alá tartozó szervek a Pegasus kémszoftvert is megvásárolták.

Romanowskit júliusban már őrizetbe vették, de aztán el is engedték, mivel a PACE lengyel küldöttségének tagjaként akkor még mentelmi jogot élvezett. Azért is lehet életszerű, hogy Romanowski Magyarországtól kér segítséget, mert ő eleve jogtalannak tartja az ellene folytatott ügyészségi eljárást. Jelenleg nem tudni, hogy hol tartózkodik, de októberben Magyarországon volt, aztán állítólag visszautazott Lengyelországba.

Természetesen megkerestük a Kormányzati Tájékoztatási Központot, hogy megtudjuk: kért és kapott-e politikai menedékjogot Magyarországon lengyel állampolgár, és konkrétan kért és kapott-e menedékjogot Romanowski? Ugyanezt a kérdést tettük fel a budapesti lengyel nagykövetségnek, egyelőre egyik helyről sem érkezett válasz.

Frissítés: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Mandinernek megerősítette, hogy Romanowski kért és kapott politikai menedékjogot.

A Telex kérésére a Vsquare főszerkesztője, Anna Gielewska megkérdezte a lengyel kormányt az ügyben. Arra a kérdésre, hogy Romanowski kapott-e menedékjogot Magyarországon, egy magas rangú lengyel kormányzati forrás azt válaszolta, hogy „sem a lengyel rendőrségnek, sem az ügyészségnek nincs ilyen információja”.

Nem Romanowski lenne az első az Orbánnal szövetséges populista-jobboldali lengyel ellenzékből, aki Magyarországon próbálja átvészelni az ellen indult eljárásokat. A VSquare nyáron derítette ki, hogy az Orlen lengyel olajtársaság volt vezetője, Daniel Obajtek egy Andrássy úti luxuslakásban húzta meg magát, amíg arra várt, hogy az európai parlamenti választáson mandátumot szerezve mentelmi joghoz jusson. Tomasz Szmydt, a szintén a Jog és Igazságosság kormányzása idején pozícióban lévő magas rangú bíró pedig letartóztatása elől Belaruszba menekült, és ott kapott menedékjogot Lukasenko rezsimjétől.

De meg lehet említeni Nikola Gruevszki volt északmacedón miniszterelnököt is, aki 2018 novemberében a magyar kormány segítségével menekült Magyarországra, hogy elkerüljön egy luxuslimuzin tiltott megvásárlása miatt korábban kiszabott kétéves letöltendő börtönbüntetést. A volt kormányfő azt állítja: hazájában a bíróság és az ügyészség politikai zsarolás eszközévé vált, politikai ellenfelekkel való leszámolásra, kormányzati hibák elfedésére használják. Orbán Viktor 2018-ban azzal indokolta a Gruevszkinek nyújtott segítséget, hogy „az ember tisztességesen bánik a szövetségeseivel”, Gruevszki ugyanis támogatta Magyarországot a menekültválság kezelésében, azaz a kerítésépítésben. Idén április 11-én az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma szankciók alá helyezte Gruevszkit.