Meghalt Karsai Dániel ALS-beteg, aki élete végéig küzdött az eutanázia engedélyezéséért
2024. szeptember 28. – 23:50
frissítve
47 éves korában meghalt Karsai Dániel ALS-betegséggel diagnosztizált alkotmányjogász, aki a strasbourgi bírósághoz fordult azért, hogy méltósággal fejezhesse be az életét – osztotta meg a hírt testvére, Karsai Péter a Facebook-oldalán szombaton. Ezekkel a szavakkal búcsúzott:
„Dani ma este elment. Több mint 3 éven át hősiesen, méltósággal küzdött a legyőzhetetlen ellenséggel az ALSsel.
Mindig velem, velünk leszel, Bro’.”
Karsai Dániel Facebook-oldalán két nappal ezelőtt jelent meg az utolsó bejegyzés. Ezen az alkotmányjogász az Orbán Balázs-ügyről fejti ki véleményét. A posztban egyebek mellett ezt írta:
„És jobb szabadon meghalni, mint szolgaként élni. Ez akár az életvégi döntésekhez való jog mottója is lehetne. Én nem szeretnék sem Putyin, sem a szenvedés szolgája lenni. Ha már a fájdalom ural mindent, méltósággal, emelt fővel, a sors szemébe nézve akarok eltávozni.”
Karsai Dánielnél 2022 augusztusában diagnosztizálták az ALS-betegséget. Állapota az elmúlt hónapokban rohamosan romlott, idén március végén tüdőgyulladás miatt került kórházba, ahonnan később kiengedték, de utolsó időszakában már lényegében semmit sem tudott egyedül csinálni, mindenhez segítségre volt szüksége. Május közepén adott interjút a Telexnek, akkor már alig lehetett érteni, amit mond.
Karsai Dániel kiállásával egy eddig tabunak számító témát, az eutanáziát emelte be a közbeszédbe, ezzel olyanoknak is erőt adva, akik hozzá hasonlóan gyógyíthatatlan betegségben szenvednek. Karsai Dániel készült arra, mi lesz, ha már nem éri meg, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletet hozzon az ügyében. „Lehet, hogy ennek az ügynek mi nem haszonélvezői, hanem mártírjai leszünk” – mondta tavaly egy sajtótájékoztatón. Még életében kérvényezte, hogy halála esetén testvére vihesse tovább az ügyét, amiben végül számára nem kedvező döntést hozott a strasbourgi bíróság.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szeptember 3-án elutasította Karsai fellebbezését is, így jogerősen kimondták, hogy a magyar állam nem sérti az alkotmányjogász emberi jogait azzal, hogy nem teszi számára lehetővé az aktív eutanáziát. Az ítélet után Karsai azt mondta az RTL-nek: „Nagyon csalódott vagyok. Azt gondolom, a bíróság gyáva döntést hozott.”
Politikai színtérre helyeződött az eutanázia kérdése
Karsai Dániel tavaly szeptemberben állt nyilvánosság elé, amikor Facebook-oldalán közzétett egy bejegyzést állapotáról. A Telexen nem sokkal később jelent meg vele egy hosszabb interjú, amiben azt mondta: betegsége előtt egy 90 kilós, makkegészséges ember volt, rendszeresen 40-50 kilométereket biciklizett. Lényegében egy év alatt romlott le annyira az állapota, hogy 2023 októberében már nem tudott egyedül enni, fürdeni, és a járás is nehezére esett.
Az ALS, azaz amiotrófiás laterálszklerózis betegség lényege, hogy az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadnak, ami idővel teljes bénuláshoz vezet. A betegség gyógyíthatatlan. A betegség a mentális képességeket nem érinti.
Magyarországon a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők nem dönthetnek az életükről, csak az életfenntartó vagy életmentő kezeléseket utasíthatják vissza. Ha Karsai elment volna egy olyan országba, ahol legális az eutanázia, akkor a neki segítséget nyújtók öngyilkosságban közreműködés bűncselekményét követték volna el. Ezt a magyar jog egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.
Az alkotmányjogász azért fordult a nyilvánossághoz, mert azt szerette volna elérni, ha a hozzá hasonló helyzetben lévőknek nem kell méltatlan és kiszolgáltatott helyzetbe kerülniük.
Karsai ügyéhez egyre többen csatlakoztak támogatóként, néhány betegtársa pedig hozzá hasonlóan életvégi döntésről szóló kérelmet nyújtott be Strasbourgban. A Telexnek ők azt mondták: Karsai kiállása reményt adott nekik.
Karsai ügyét ellenzéki pártok is támogatták. A Momentum tavaly decemberben Karsai Dániellel és testvérével együtt két népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Irodának. A kérdések arra irányultak, hogy a magyar választók módosítanák-e úgy a Büntető Törvénykönyvet, hogy a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők választhassák az eutanáziát. Kérelmüket a választási bizottság elutasította. Ezt azzal indokolták, hogy a beadott kérdések nem az eutanáziáról szólnak, hanem az asszisztált öngyilkosság büntethetőségének szabályozásáról és mértékéről. Erre reagálva Karsai Dániel és testvére február közepén felülvizsgálati kérelmet adtak be. Azonban áprilisban a Kúria is elutasította az egyik népszavazási kérdésüket. Indoklásuk szerint „az élethez való jog abszolút jog, ezért még az emberi méltóság védelme sem törheti át”.
A képviselők február végén a parlamentben vitáztak az eutanázia ügyéről. A baloldali pártok szerint népszavazást kellene tartani az eutanáziáról, és minimum azt lehetővé tenni, hogy ne legyen büntethető az aktív eutanáziában való segítségnyújtás. Március közepén a Párbeszéd-Zöldek az aktív eutanáziát legalizáló javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek.
A kormány nem támogatta Karsai ügyét
Elég hamar világossá vált, hogy a kormány más álláspontot képvisel a kérdésben: tavaly októberben arra kérték a strasbourgi bíróságot, hogy nyilvánítsa elfogadhatatlannak Karsai Dániel kérelmét. Kósa Lajos fideszes képviselő ennek ellenére szóba állt Karsaival december 1-jén, amikor az alkotmányjogász a Momentum vendégeként a Parlamentben járt. Kósa Lajos a Telexnek azt mondta: bár személyes meggyőződése miatt Karsaiék ügyét nem tudja támogatni, de az ügyéről való népszavazást támogatná. Karsai Dániel januárban azt kérte Novák Katalin akkori köztársasági elnöktől, adjon elnöki kegyelmet azoknak, akik segítenek az öngyilkosság elkövetésében.
Március végén az is kiderült, hogy nem lesz parlamenti vita az eutanáziáról, miután az erről szóló bizottsági ülésen a fideszes többség leszavazta a kezdeményezést.
A kormány képviselői többször hangsúlyozták, hogy együtt éreznek Karsai Dániellel és sorstársaival, de szerintük itt egy jogvitáról van szó. Azzal érveltek, hogy az Európai Unió legtöbb országában nem legális az aktív eutanázia, és az élet védelme mindennél fontosabb.