Elutasította a választási bizottság az eutanázia ügyében kezdeményezett népszavazási kérdéseket

Nem lehet népszavazást tartani az eutanázia büntethetőségéről, csütörtök délutáni ülésén elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a gyógyíthatatlan ALS betegséggel küzdő Karsai Dániel alkotmányjogász testvérének két népszavazási kérdését. A bizottság 8 tagja szavazott a két népszavazási kérdés elutasításáról, míg 4 tag a hitelesítés mellett foglalt állást.

Karsai egy kisebb orvosi beavatkozás miatt nem tudott részt venni az NVB ülésén. A Momentum fél négyre megmozdulást szervezett a Nemzeti Választási Iroda Alkotmány utcai épülete elé, hogy nyomást helyezzenek a bizottságra. Nagyjából 20-30 párttag és aktivista vett részt az akcióban, és egy molinót feszítettek ki Népszavazást az életvégi döntésről! címmel. Az ülésen Bedő Dávid és Tompos Márton momentumos képviselők mellett ott volt Szabó Tímea, a Párbeszéd-Zöldek frakcióvezetője, és ALS-betegséggel küzdő érintett is.

Karsai Péter két népszavazási kérdése így szól:

• Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető Törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik gyógyíthatatlan, számukra elviselhetetlen mértékű fizikai vagy mentális szenvedést okozó és emiatt az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, halálos betegségben szenvednek és állapotukban nem várható javulás?
• Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető Törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik fizikai állapotuk okán az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, a javulás lehetősége nélküli helyzetben vannak?

A szavazás előtt Karsai Péter arról beszélt, az elmúlt hónapokban széles körben indult társadalmi vitában nyilvánvalóvá vált, hogy az emberek ki akarják nyilvánítani a véleményüket az eutanázia kérdésében. Orbán Viktor is ezt erősítette meg a decemberi kormányinfón, és öccse, Karsai Dániel is ezt szeretné. Arra kérte a bizottság tagjait, hogy hitelesítsék a két kérdést.

Sasvári Róbert, az NVB elnöke arra hívta fel a bizottsági tagok figyelmét, hogy

a beadott kérdések nem az eutanáziáról szólnak, hanem az asszisztált öngyilkosság büntethetőségének szabályozásáról és mértékéről.

Előterjesztésében azt javasolta a bizottságnak, hogy mindkét kérdést utasítsák el. Az Alkotmánybíróság korábbi döntéséből azt vezette le, hogy a saját haláláról való döntés mindenkit megillet, a magyar jog az öngyilkosságot nem bünteti, a gyilkosságban való részvételt azonban szankcionálja. Az Alkotmánybíróság az önrendelkezési jog arányos korlátozásának nevezte egy korábbi határozatában, hogy a magyar jogszabályok az élethez való jog alkotmányos védelmét szem előtt tartva kizárják mások részvételét az öngyilkosságban.

A két kérdés olyan szabályozás megalkotására (a Büntetőkönyv módosítása) kötelezné az Országgyűlést az NVB elnöke szerint, amely nincs összhangban az Alaptörvénnyel. Mivel Sasvári szerint a kérdés burkolt Alaptörvény-módosítást foglal magában, ezért nem lehet népszavazást tartani róla.

A bizottság több tagja sem értett egyet az NVB elnök előterjesztésével, közel egy órás jogi vita alakult ki a bizottságban a két kérdés hitelesítéséről. A népszavazási kezdeményezést támogatók többek közt az emberi méltóság alkotmányos védelmével érveltek.

Az emberi méltóság alkotmányos védelmét sérti szerintük, ha az ember nem dönthet arról, hogy véget vessen a tudomány jelenlegi állása szerint megállíthatatlan és gyógyíthatatlan szenvedésének.

Litresits András szerint a választási bizottság szereptévesztésben van. Mint fogalmazott, az NVB-nek nem feladata, hogy filozófiai kérdésekről döntsön (élet-e a gyógyíthatatlan betegséggel küzdők utolsó stádiuma?), hanem szigorúan csak jogilag kellene megvizsgálnia, hogy a benyújtott két kérdés megfelel-e az egyértelműség feltételének és az Alaptörvénynek. A bizottság több tagja szerint azonban ez utóbbi is sérül, ezért sem tudták támogatni a kezdeményezést.

A momentumos Bedő Dávis és Karsai Péter a bizottsági ülés után tartott sajtótájékoztatón azt mondták, felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be a Kúriához.

Karsai Dániel öccse, Karsai Péter december 11-én nyújtott be két népszavazási kérdést az eutanáziáról. A kérdések biztosítanák a lehetőséget az eutanáziához azoknak, akik Karsaihoz hasonlóan gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, ami megfosztja őket az emberi méltóságuktól, és komoly szenvedéssel jár.

A Momentumnál abban bíztak, hogy június 9-én, az európai parlamenti és önkormányzati választásokkal egy napon rendezhetik meg a népszavazást, mert így magas lenne a részvétel. Erre azonban az NVB döntése után gyakorlatilag semmi esély nem maradt. Ha minden létező jogi akadályon átmenne a két kérdés, az aláírásgyűjtéssel és a különböző jogorvoslati, adminisztrációs határidőkkel együtt akár 2025 tavasza is lehet, mire a köztársasági elnök kitűzi a népszavazást.

Az NVB döntése ellen 15 napon belül lehet a Kúriához felülvizsgálati kérelmet benyújtani. A Kúria ezután 90 napon belül dönt arról, hogy a választási bizottság határozatát helybenhagyja vagy megváltoztatja.

Strasbourgban is tárgyalják az ügyet

Karsai Dániel 2022 augusztusában diagnosztizáltak a gyógyíthatatlan ALS betegséget. A 46 éves alkotmányjogász strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán pert indított azért, hogy méltósággal fejezhesse be az életét Magyarországon, az aktív eutanáziát ugyanis a hazai jogszabályok jelenleg tiltják.

„Bízom benne, hogy ennek az egész eljárásnak az lesz a vége, hogy bárki szabadon dönthet az élete végéről”

– mondta Karsai a Telexnek adott interjúban.

Az eutanázia kérdése többször is szóba került az Országgyűlésben ősszel. A Párbeszéd-Zöldek parlamenti vitanapot kezdeményezett, a Momentum pedig határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. A javaslatban a parlament felkérné a kormányt, hogy vizsgálja meg, mely jogszabályok módosításával lehetne az életvégi döntések meghozatalának teljes tilalmát enyhíteni, hogy a teljes belátási képességgel rendelkező gyógyíthatatlan, halálos beteg emberek szabadon dönthessenek életük méltóságteljes befejezéséről.

Ezt a javaslatot is napirendre tűznék a jövő hétfői rendkívüli ülésen, amit az ellenzéki pártok a svéd NATO-csatlakozás ügyében kezdeményeztek. A kormánypárti frakciók azonban várhatóan nem mennek el az ülésre, így a napirendet sem tudják majd elfogadni.

Karsai Dániel november végén a parlamentben személyesen hallgatta meg, ahogy Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a momentumos Bedő Dávid napirend előtti felszólalására válaszolva arról beszélt: a kormány életpárti, és az életet védi. Bedő a felszólalás végén meginvitálta a kormánypárti képviselőket, hogy a kijáratnál ismerjék meg az alkotmányjogászt, és személyesen is beszélgessenek vele pár szót.

A fideszes képviselők közül egyedül Kósa Lajos állt meg, hogy párt szót beszélgessen Karsaival. A Fidesz alelnöke pár nappal később zárt ajtók mögött fogadta az alkotmányjogászt. Itt Karsai beszámolója szerint Kósa azt mondta, hogy az élethez való jog mindennél fontosabb számára, ám elviekben támogatja az eutanáziáról szóló népszavazást, és ő örülni fog, ha átmegy minden jogi szűrőn a kérdés.

Karsai Dánielt január elején Novák Katalin is fogadta a Sándor-palotában. Az alkotmányjogász Facebook-posztja szerint a köztársasági elnök nyitott volt a konkrét javaslatára, „csak annyit kért, hogy a stábjával alaposabban átgondolhassák” azt.