Hétfőn kezdődik Karsai Dániel pere a strasbourgi emberi jogi bíróságon

Hétfőn kezdődik az ALS-szel diagnosztizált alkotmányjogász, Karsai Dániel kétnapos pere a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. Az első napon szakértőket fognak meghallgatni, kedden pedig maga a tárgyalás következik. Döntés januárban várható – számolt be erről az RTL Híradója.

Az ALS betegség miatt az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadnak, és ez idővel teljes bénuláshoz vezet. A betegség végén a légzési funkciók is megszűnnek, és a halál fulladás miatt következik be. A betegség ugyanakkor a mentális képességeket nem érinti.

A bíróságon jogászok, családtagok és barátok állnak majd a gyógyíthatatlan beteg Karsai mellett, aki azt szeretné elérni, hogy méltósággal fejezhesse be az életét Magyarországon, ám a magyar törvények jelenleg tiltják az eutanáziát. „Izgatottak vagyunk, és várjuk az eseményeket. Azt állítjuk, hogy az a helyzet, hogy Dánielt belekényszerítik abba, hogy az életét mindenképp végigélje az összes szenvedéssel együtt, az eléri azt a szintet, ami már a megalázó bánásmód tilalmába ütközik” – mondta Stánicz Péter, a hatfős jogászcsapat egyik ügyvédje, aki szerint különös jelentősége van annak, hogy a bíróság személye meghallgatást is tart.

Karsai Dánielnél tavaly augusztusban diagnosztizáltak ALS betegséget. A 46 éves alkotmányjogász egy éve még 90 kilós volt, és 40-50 kilométert biciklizett, most nem tud egyedül enni, fürdeni, és a járás is nehezére esik. „Egy 90 kilós, makkegészséges ember voltam, most egy 74 kilós, mozgássérült ember vagyok” – mondta a Telexnek adott interjújában.

Karsai a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán azért indított pert, hogy saját döntéséből, méltósággal fejezhesse be az életét. A pert egyrészt egy nagyon érdekes szakmai kihívásnak tekinti, másrészt most ez ad értelmet az életének. A sorstársait akarja képviselni, mert szerinte mindenkinek joga van ahhoz, hogy döntsön az élete végéről. A magyar kormány ellenkérelemben arra kérte a bíróságot, hogy nyilvánítsa elfogadhatatlannak Karsai Dániel eutanáziára vonatkozó kérelmét, amire Karsai is benyújtotta válaszát. Karsai a 17 oldalas jogi anyag végén leszögezi: a magyar jog megfosztja őt az élete vége feletti minden kontrolltól, arra kényszerítve őt, hogy minden szenvedést elviseljen elkerülhetetlen haláláig.

Az IDEA Intézet novemberi felmérése szerint a magyar felnőttek többsége a passzív mellett az aktív eutanáziára is lehetőséget adna. A nők, a 30 év felettiek, az iskolázottabbak, a nagyobb településeken élők az átlagnál nyitottabbak, de igazán jelentős különbségek a válaszadók pártszimpátiája alapján érzékelhetők: A Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk szavazóinak többsége elzárkózik az aktív eutanázia engedélyezésétől. A felmérésről ebben a cikkben írtunk bővebben.