Jézus néhány órás szenvedése sehol sincs az enyémhez képest

Legfontosabb

2023. december 5. – 07:00

Másolás

Vágólapra másolva

Dunavölgyi Erzsébet 2022 augusztusában vette észre, hogy valami baj van az egészségével. Az 54 éves óvodapedagógus testnevelést tartott a gyerekeknek, amikor egy gyakorlat bemutatása közben nem tudott lábujjhegyre állni. „Az ember ilyenkor nem arra gondol, hogy halálos beteg” – mondta a Telexnek. Erzsébet több mint harminc orvosnál járt, mire a ritka betegségek osztályán diagnosztizálták nála az ALS-t. Az ALS, azaz amiotrófiás laterálszklerózis betegség lényege, hogy az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadnak, ami idővel teljes bénuláshoz vezet.

Az első furcsa tünet megjelenése óta alig több mint egy év telt el. Dunavölgyi Erzsébet elmondása szerint a lakása ma már jobban hasonlít egy kórházi szobára, mint egy hagyományos otthonra. Az ágya mögött ott sorakoznak a könyvei, amiket a nyugdíjas éveire tartogatott. Inkább már most nekiállt elolvasni őket.

Erzsébet egyike azoknak a betegeknek, akik csatlakoztak Karsai Dániel alkotmányjogász eutanáziáért folyó küzdelméhez. Karsai pere múlt héten kezdődött a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB). A magyar kormány arra kérte a bíróságot, hogy nyilvánítsa elfogadhatatlannak Karsai Dániel kérelmét. A per további szakértők bevonásával folytatódik, végső döntés januárban várható. Erzsébeten kívül egy 63 éves ALS-beteg és egy szklerózis multiplexszel élő házaspár is külön életvégi döntésről szóló kérelmeket nyújtott be a strasbourgi bíróságra.

Kiállásával Karsai Dániel egy eddig tabunak számító témát, az eutanáziát emelte be a közbeszédbe, ezzel olyanoknak is erőt adva, akik hozzá hasonlóan gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, de eddig nem emelték fel a hangjukat. Ami közös bennük, hogy az eutanázia engedélyezése mindannyiuknak lehetőséget adna arra, hogy ha eljön az idő, méltósággal vethessenek véget az életüknek.

Meddig terhelhető az ember családja?

Erzsébetnek 2022-ben az orvosok azt mondták, hogy körülbelül három-három és fél éve van hátra. Mostanra ennek nagyjából a fele telt el.

Szeretek élni, nem vágyom a halált

– szögezte le a beszélgetés elején. Erzsébet egyedül lakik, párja és lánya segítenek neki mindenben, naponta háromszor mennek hozzá. Ők tisztában vannak vele, hogy mivel jár a betegsége, de például 75 éves anyja először egy gyulladáscsökkentő krémet javasolt a lábára. Erzsébet szerint az édesanyja még csak most kezdte el felfogni, mennyire nagy a baj.

Dunavölgyi Erzsébet – Fotó: Bődey János / Telex
Dunavölgyi Erzsébet – Fotó: Bődey János / Telex

A betegsége súlyosságát jelzi, hogy Erzsébet állapota rohamosan romlik: idén augusztus végén még a gyerekek között volt az óvodában, most már nem tud lábra állni. Egy hete még le tudta tekerni a kávéfőző tetejét, most már nem tud fogni az ujjaival.

Karsai Dániel ügyével a médiában találkozott. Nagyon hálás neki a bátorságáért, mert nélküle az ő ügyük sem kapna figyelmet.

„Felháborítónak tartom, hogy ugyanolyan gyilkosnak kezelik azt, aki engem a halálba segít, mint aki késsel leszúr valakit. Ez nem egy gyilkosság, ez egy irgalmasság.”

Szerinte ha Magyarországon bevezetnék az eutanáziát, akkor sem azonnal élne vele mindenki. Ő például akkor választaná a kegyes halált, ha már az intim szférájába beengedett embereknek kellene pelenkázniuk. Illetve akkor is az eutanáziát fogja választani, ha már semmi örömöt nem talál az életében. „Most még kinézek, esik a hó, most még a kismadár leszáll az ablakba és csicsereg, még jönnek hozzám barátok. De kérdem én, meddig terhelhető az ember családja?” – tette fel a kérdést, ami valószínűleg sok hasonló betegséggel élőt foglalkoztat.

Erzsébetnek az eutanázia legalizálása megnyugvást adna. És egy lehetőséget arra, hogyha eljön a pont, akkor otthon, a családja körében halhasson meg.

Azt mondta, nagyon bizakodó, hogy a strasbourgi bíróság a javukra dönt, és nem is akar belegondolni, mi lesz, ha ez mégsem így történik. „Mindenkinek kell valamiben hinnie, én az EJEB döntésében hiszek.”

Tisztában van vele, hogy sokan nem támogatják az ügyüket. Miután a nyilvánossághoz fordult, ő is kapott olyan kérdéseket, hogy miért nem ugrik a vonat elé, ha meg akar halni. Mire félig viccesen megjegyezte, hogy ez két okból sem lehetséges: egyrészt, mert nem tud ugrani, másrészt, mert nem akarja egyik vonatvezető életét sem tönkre tenni. Szerinte a vallásos embereknek át kellene gondolniuk, hogy mi az a könyörület.

„Én értem, hogy Jézus szenvedett a keresztfán. De Jézus néhány órás szenvedése sehol sincs az én szenvedésemhez képest.”

A betegtársuk azért könyörgött, hogy Svájcban igénybe vehesse az eutanáziát

Giovannini Moni és férje, Haubert Péter több évtizede szklerózis multiplexes (SM) betegek. A betegségük hozta őket össze – ugyanaz volt a kezelőorvosuk. Karsai Dániel történetével másfél hónappal ezelőtt egy tévéműsorban találkoztak. „Az volt az első gondolatom, hogy ez egy óriási, úttörő kezdeményezés, és egyből elkezdtem azon gondolkodni, hogyan tudnánk őt támogatni” – mondta Moni. Ehhez a motivációt nem elsősorban a saját helyzetük adta, mert betegtársaikhoz képest ők jó állapotban vannak. Viszont a környezetükben sok SM-beteg évek óta csak feküdni tud, értük szerettek volna kiállni.

„Egy szklerózis multiplexes barátom rettenetesen le volt robbanva, majdnem vak volt és egyáltalán nem tudott mozogni. Azért könyörgött, hogy Svájcban megkaphassa az eutanáziát”

– mondta Péter. „Budapesti, mozgásképes, rugalmas SM-betegként szeretnénk őt és a betegtársainkat támogatni” – tette hozzá a felesége.

Haubert Péter és Giovannini Moni – Fotó: Bődey János / Telex
Haubert Péter és Giovannini Moni – Fotó: Bődey János / Telex

Szerintük Karsai Dániel ügye reményt ad, hogy a hasonló helyzetben lévőknek nem kell évekig megalázottan élniük. Azzal mindketten egyetértenek, hogy ez egy lehetőség, és tiszteletben kell tartani, ha valaki másképp gondolkodik. A családjuk maximálisan támogatja őket ebben. A rokonaik között van egy sokat tapasztalt sebészorvos és egy háziorvos is. Giovannini Moni azt mondta, ők is mellettük állnak.

Bár Haubert Péter és Giovannini Moni most még nincsenek rossz állapotban, de a betegségük bármikor rosszabbodhat. Abban egyetértenek, hogy ha valaha kiszolgáltatott helyzetbe kerülnének, akkor inkább az eutanáziát választanák, mint a méltatlan állapotot. „Nem azért, mert nem szeretem az életet, hanem azért, mert az már nem élet” – indokolta meg döntésüket Moni.

Van olyan, hogy összenézünk a feleségemmel, és elsírjuk magunkat

„A szenvedésnek nincs értelme, ez a betegség reményt se ad arra, hogy meggyógyuljunk. Amíg én ép elmével tudok gondolkodni, hadd döntsem el, hogyan szeretnék szenvedni” – mondta a 63 éves Skripeg Béla, akinél tavaly januárban diagnosztizálták az ALS betegséget. Korábban is sok egészségi problémája volt: túl van 14 sebészeti beavatkozáson, két infarktuson, egy tüdőembólián. Tavaly március óta azonban annyira leromlott az állapota, hogy már nem tud egyedül enni, fürdeni, és az ágyban megfordulni sem. Az orvosok kettő–öt évet jósoltak neki.

Karsai Dániel történetét a médiából ismerte meg, de az eutanázia kérdése már korábban is foglalkoztatta. Ugyanis nyáron annyira rossz volt a légzésfunkciója, hogy az orvosa gégemetszést javasolt neki. „Erre azt mondtam, akkor inkább altassanak el, mert én azt az életet már nem akarom sem magamnak, sem a családomnak” – emlékezett vissza Skripeg Béla.

Skripeg Béla – Fotó: Bődey János / Telex
Skripeg Béla – Fotó: Bődey János / Telex

Béla a feleségével él együtt, idén ünnepelték a 44. házassági évfordulójukat. A családja igaz, nem lelkesen, de támogatja az eutanáziában.

„Aztán van olyan, hogy összenézünk a feleségemmel, és elsírjuk magunkat, de hát ilyen az élet sajnos.”

Béla lelkileg már felkészült a halálra, de amikor egyedül van, sokszor nagyon rosszul érzi magát, ezért próbál mindig emberek között lenni, elfoglaltságot keresni. Lelkileg nagyon sokat segített neki Karsai Dániel kiállása.

Bár őt személyesen nem támadták a döntése miatt, de tudja, hogy többen ellenzik az ügyüket, sok vallásos ember nem ért egyet az eutanáziával. Azt mondta, ő mindenkinek a véleményét tiszteletben tartja, a családjában is vannak hívő emberek, de ők elfogadják a döntését.

„Nem kell minket támogatni, dicsőíteni, sajnálni, csak próbálják meg tiszteletben tartani az akaratunkat.”

Béla szerint nem elvárható, hogy az emberek megértsék, min mennek keresztül. Szerinte sose fogják tudni, mert még az egészséges családtagjai sem érzik át teljesen a helyzetét.

Ha nem járnak sikerrel, akkor nagyon csalódott lenne, de azt mondta, utána is elmennének a falig. Tisztában van vele, hogy ők már lehet, csak mártírjai lesznek ennek az ügynek, nem haszonélvezői. De ha nem legalizálják Magyarországon az eutanáziát, akkor egy választása marad: meg fogja tagadni a kezeléseket.

Az ALS betegség gyógyíthatatlan. Az idő előrehaladtával a légzési funkciók megszűnnek, és a halál fulladás miatt következik be. A betegség azonban a mentális képességeket nem érinti. Az ALS átlagos túlélési ideje 2–5 év között van, de élhet valaki ennél sokkal kevesebb és több ideig is. A szklerózis multiplex (SM) több dologban hasonlít az ALS betegségre, de sokkal lassabb a lefolyása. Az SM egy központi idegrendszert érintő gyulladásos autoimmun betegség, aminek tünete, hogy az agy és a gerincvelő idegsejtjeinek védőburka, az úgynevezett velőshüvely vagy más néven mielinhüvely megbomlik. Idővel ez a károsodás lelassítja, vagy megakadályozza az izomkoordinációért, az izomerőért, az érzékelésért és a látásért felelős idegeken az ingerület (információk) továbbítódását.

Kedvenceink