Tényleg megszűnik az Ügyfélkapu, de nem úgy, ahogy gondolná, és nem is teljesen

„Jövőre megszűnik az Ügyfélkapu”, „Teljesen megszűnik az Ügyfélkapu”, „Nem árulja el a kormány, hogy az Ügyfélkapu megszüntetésére készül-e”, „A teljes Ügyfélkapu-rendszer megszűnhet”, „Nagy a pánik: nem csak az Ügyfélkapu szűnik meg”

– egy csomó ilyen címmel lehetett találkozni az utóbbi időben magyar híroldalakon. A maga vérmérséklete szerint mindegyik lap arról számolt be, hogy a szeptember elejétől élesben is elindult Digitális Állampolgárság Program (DÁP) miatt hamarosan búcsút inthetünk az online ügyintézésben eddig megkerülhetetlen Ügyfélkapunak. Ezzel még nincs is gond, alapvetően valóban így van, sőt valójában egyáltalán nem is új információ. Az viszont már félreértésre adhat okot, hogy ez pontosan mit jelent, és sok félinformációt is lehetett ezzel kapcsolatban olvasni. Az „Ügyfélkapu” ugyanis eléggé mást jelent, mint amire sokan gondolnak a hallatán, és a „teljes megszűnést” belengető hírek alighanem egy félreértésen alapulnak.

Gyorstalpaló: mi az a digitális állampolgárság?

A Digitális Állampolgárság Programot 2022-ben fogadták el, majd tavaly év végén szavazták meg az online ügyintézés megreformálását célzó DÁP-törvényt, amely idén július 1-jén lépett hatályba. Ígérete szerint a program „felhasználóbarát alapokra helyezi a közigazgatást, és megteremti az egyszerű, kényelmes és hatékony ügyintézés feltételeit. Célunk, hogy megkönnyítsük az állampolgárok életét úgy, hogy 2026-ig online, a mobiltelefonjukkal is elintézhessék szinte minden fontosabb, közigazgatást érintő ügyüket.”

Magukkal a célokkal kevés állampolgár vitatkozna, ha azt kérdeznék tőle, felhasználói élmény terén miben és merre kell fejlődnie az állami ügyintézésnek 2024-ben. A megvalósítás módja már más kérdés, és ezzel kapcsolatban a különféle szakértők és a felhasználók véleménye is megoszlik. Bár még javában zajlik a részletek kidolgozása és megvalósítása, a Rogán Antal kabinetminiszter nevével fémjelzett program sok kritikát kapott, amiért egy DÁP-azonosító létrehozásával és az eddig elkülönült adatok összekapcsolásával minden korábbinál részletesebb profilt hozna létre az emberekről. Mások inkább amiatt aggódnak, hogy az ambiciózus program kivitelezése megfelelő színvonalú és biztonságú lesz-e. A használata opcionális (október elejéig 176 ezren csatlakoztak), tehát továbbra is el lehet intézni mindent nélküle is, de a kritikusai attól tartanak, hogy ez idővel változni fog. (Ezekről a kritikákról és magáról a DÁP-ról külön cikkben írunk majd részletesebben.)

A DÁP a gyakorlatban egyelőre egy mobilos app, a szeptember óta használható Digitális Állampolgár formájában működik, és jelenleg elsősorban arra jó, hogy felhasználónév és jelszó bepötyögése nélkül lehet vele bejelentkezni az állami ügyintéző felületekre. Emellett rendőri ellenőrzésnél lehet vele személyazonosságot igazolni, egy helyen megtalálhatók benne a legfontosabb személyes adatok és igazolványszámok, erkölcsi bizonyítványt lehet vele igényelni, és időpont foglalható vele kormányablakokba. Maga a DÁP jóval több lesz ennél, a közigazgatás teljes digitalizációját ígéri, sőt elvileg olyan platformként fog működni, amelyhez piaci szereplők is csatlakozhatnak. Érkezik majd a részeként új elektronikus aláírás szerződések és más dokumentumok hitelesítésére, új állami levelezőszolgáltatás és díjfizetési lehetőség, illetve a fizikai okmányok teljes kiváltásának lehetősége. A piaci szolgáltatókat a terv szerint jövő év közepétől kezdik el beengedni.

Mindebből most az az érdekes, hogy a már jól ismert online ügyintéző rendszerek bejelentkezési felületén szeptemberben megjelent az opció, hogy a DÁP appal is be lehet jelentkezni. Ehhez nem kell felhasználónevet és jelszót beírni, hanem elég leolvasni egy QR-kódot a mobilappal, és a telefonon biometrikus (ujjlenyomatos vagy arcfelismeréses) azonosítással tudjuk igazolni magunkat. Ez a bejelentkezési lehetőség ma még a megszokott módszerek, így az Ügyfélkapu és a kéttényezős hitelesítést kínáló (azaz a jelszó mellett egy mobilappban generált számkódot is kérő) Ügyfélkapu+ mellett választható – és ez az, ami hamarosan megváltozik.

Viszlát, Ügyfélkapu! Viszlát, Ügyfélkapu+?

A DÁP app elindulásával hamarosan megszűnik a hagyományos ügyfélkapus bejelentkezési lehetőség. Ebből senki nem is csinált titkot, bár különösebben nagy dobra se verték, azért eddig is lehetett róla már olvasni.

Most azért kapta fel a témát a sajtó, mert a Szabad Európa kiszivárgott levelek alapján arról írt, hogy akár az Ügyfélkapu+ is megszűnhet. Ez azért lenne fontos újdonság, mert így nem maradna alternatívája a DÁP-nak az online ügyintézésben, így aki bizalmatlanságból vagy bármi más okból egyelőre kimaradna a digitális állampolgárságból, annak az elektronikus ügyintézési lehetőségei a kormányablakok számhúzó automatájára korlátozódnának.

A Szabad Európa cikke szerint két belső utasítás jutott el hozzájuk egy kormányzati szervtől. Az egyik szerint október 15-ig minden alkalmazottnak le kell(ett) töltenie a DÁP appot. „Egy másik dokumentumban arról írnak, hogy hamarosan már csak ezzel az alkalmazással lehet majd elektronikus ügyeket intézni, amiből az Ügyfélkapu teljes megszüntetésének szándéka következik a kormány részéről” – tette hozzá a cikk. Ebben a második dokumentumban a lap szerint „kijelentik, hogy az Ügyfélkapuval jelenleg minden kormánytisztviselő teljesíti a törvényi kötelezettségeket, hogy rendelkezzen elektronikus tárhellyel. Majd arra hívják fel a figyelmet, hogy ezt a tárhelyet »hamarosan csak a DÁP-on keresztül fogja tudni elérni« minden érintett, és aki nem rendelkezik ilyennel, már nem felel meg a törvénynek. Ez viszont arra utal, hogy »hamarosan« nem csak az Ügyfélkapu válik elérhetetlenné, de az Ügyfélkapu+ is megszűnik. Erről még sosem beszélt senki a kormány részéről” – olvasható a cikkben.

A lap cikkére reagált a Miniszterelnöki Kabinetiroda is: azt írták, nincs központi utasítás a kormánytisztivselőknek, hogy töltsék le a DÁP appot. A lap megjegyzi, hogy ők sem ezt állították, hanem hogy az egyes kormányzati szervek saját hatáskörben intézkednek – bár tegyük hozzá, ha így lenne, az ellentmondana az Ügyfélkapu+ központi megszüntetési tervének. Arra, hogy egyébként valóban megszűnik-e az Ügyfélkapu+, a Kabinetiroda nem reagált nekik.

Az Ügyfélkapu tényleg csak egy kapu

Az első, amit fontos tisztázni, hogy mire is jó valójában a hamarosan megszűnő Ügyfélkapu. A köznyelvben Ügyfélkapu néven gyakran magát az ügyintézési szolgáltatást, az ügyintézésre szolgáló felületet szokás emlegetni. Gyakran találkozni olyan szófordulattal, hogy egy-egy ügyet „az Ügyfélkapuval is el lehet intézni”, míg azt ritkán hallani, hogy a Magyarorszag.hu-n lehet elintézni valamit, pláne hogy a Személyre Szabott Ügyintézési Felületen, azaz a SZÜF-ön. Pedig valójában az Ügyfélkapu, ahogy a neve is utal rá, csak a kapu, amelyen belépve a SZÜF-ön ügyintézésbe foghatunk: egy elektronikus azonosítási szolgáltatás, amellyel a SZÜF mellett az EESZT-be, az eSZJA-ba és minden, már létező állami online szolgáltatásba be lehet lépni.

A gyakori szóhasználatbeli keveredés miatt könnyen lehet arra gondolni, amikor az Ügyélkapu megszűnéséről hallunk, hogy minden egyes, már ma is online intézhető ügy 2025 elejétől a DÁP appba költözik. De valójában nem maga az állami online ügyintézési felület szűnik meg, hanem csak az oda való belépés egyik módja, az, amikor csak a felhasználónév és a jelszó beírásával lehet belépni. Márpedig ennek megszűnése általános szakértői vélekedés szerint igen időszerű – elég csak a KRÉTA vagy a Neptun elleni rendszeres hekkertámadásokra gondolni, amelyek után ezekbe a szolgáltatásokba is elkezdték beépíteni a kéttényezős hitelesítést.

A különféle állami azonosítási szolgáltatásokat magában foglaló Központi Azonosítási Ügynök oldalán – amely amúgy már dizájnjában is DÁP-osult – már fel is van tüntetve az Ügyfélkapunál, hogy „A bejelentkezési mód 2025.01.16-tól megszűnik. Váltson Ügyfélkapu+-ra vagy DÁP mobilalkalmazásra!”, de ugyanez szerepel az eSzemélyis, a telefonos és az arcképes azonosításnál is, ezt mindet kivezetik év elejétől, és csak a kódbeírós Ügyfélkapu+, illetve a QR-kód-leolvasós DÁP mobilapp marad.

Mindezt a DÁP honlapja is jelzi a Gyakran ismételt kérdések között: „Muszáj lesz használnom a Digitális Állampolgár mobilalkalmazást? Természetesen nem, de számos helyzetben megkönnyítheti az életed. Ha nem szeretnéd használni a Digitális Állampolgár mobilalkalmazást, továbbra is választhatod a megszokott személyes vagy online ügyintézési lehetőségeket. Mi lesz azokkal a felületekkel, amiket eddig használtam? Az állami weboldalak – például a magyarorszag.hu vagy az eeszt.gov.hu – és alkalmazások továbbra is megmaradnak. Jó hír, hogy a Digitális Állampolgár mobilalkalmazással e-mail cím és jelszó nélkül, QR-kóddal is bejelentkezhetsz majd az azonosítást kérő állami weboldalakra és alkalmazásokba.”

Törvény mondja ki, hogy marad az Ügyfélkapu+

Mindezt teljesen felborítaná, ha az Ügyfélkapu+ mégsem maradna meg, azaz minden más online belépési lehetőséget leváltana és alternatíva nélkül maradna a DÁP. Mivel a Szabad Európa csak szelektíven idéz a hozzájuk eljutott belső levélből, nehéz rekonstruálni, hogy az pontosan mit is állíthat. Ami tény: a törvényből az olvasható ki, hogy az Ügyfélkapu+ hosszú távon is megmarad.

Nézzük, mint mond a törvény! Röviden lefordítottuk jogásznyelvről magyarra az ide vonatkozó részeit, mert könnyű elveszni az egymásra hivatkozó paragrafusok erdejében, de szögletes zárójelben jelöltük a pontos szabályhelyeket, hogy könnyebben vissza lehessen követni. Mivel a Szabad Európa cikke az elektronikus tárhely használatából vezeti le az Ügyfélkapu+ kivezetését, nézzük előbb az előbbiről szóló rendelkezéseket:

• A kormánynak kötelessége biztosítani egy elektronikus kézbesítési szolgáltatást [45. § (1) b)].
• A jelenleg létező állami kézbesítési szolgáltatás és tárhely, ahová a hivatalos leveleinket kapjuk, az úgynevezett Biztonságos Kézbesítési Szolgáltatás (BKSZ), illetve a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás (KÜNY) tárhelye. Ezekkel az elnevezésekkel persze halandó állampolgárként nem találkozunk, a hétköznapokban elég is annyit tudni erről, hogy ha hivatalos online üzenetet kapunk az államtól, az a tarhely.gov.hu-ra érkezik. (Mármint magánemberként, mert cégeknek ott a Cégkapu.)
• De a DÁP-nak lesz egy ePosta nevű szolgáltatása, amely teljesebb körű levelezőszolgáltatást fog nyújtani, gyakorlatilag a mostani, csak levelek fogadására alkalmas tárhely és a levélírásra használható ePapír egyesítése és modernizált változata lesz, legalábbis az ígéret és a Digitális Magyarország Ügynökségnek a DÁP-ot bemutató, 2022. decemberi összefoglalója szerint.
• Ez az ePosta a tervek szerint legkésőbb 2026. január 1-jén indul [119. § (1) f)].
• Ezért a kormány 2025. december 31-ig köteles biztosítani a BKSZ és a KÜNY-tárhely működését [119. § (9)] – a tárhelyre mutató link egyébként most még benne is van a DÁP appban.

És most nézzük, mit mond a törvény az Ügyfélkapu+-ról:

• A kormánynak egy elektronikus azonosítási szolgáltatást is kötelessége biztosítani [45. § (1) a)].
• A sima ügyfélkapus belépés a DÁP indulása után nem sokkal, 2025. január 15-én megszűnik, addig lehet használni, de utána át kell térni két lehetőség valamelyikére – az, hogy melyikre, az állampolgár által szabadon megválasztható [119. § (5)].
• A két megmaradó azonosítási szolgáltatás egyike az új, DÁP-féle eAzonosítás, a másik az „emelt szintű kétfaktoros azonosítást biztosító ügyfélkapu”, azaz az Ügyfélkapu+ [46. § (1)].
• Az Ügyfélkapu+ azonban hosszú távon csak addig használható, ameddig valaki nem aktiválja a DÁP-profilját. Ez ugye nem kötelező, de ha valaki úgy dönt, hogy aktiválja, azaz digitális állampolgár lesz, onnantól az Ügyfélkapu+-t egy idő után nem használhatja majd [46. § (3)].
• Azért csak egy idő után, mert van egy átmeneti időszak, amely alatt még a digitális állampolgároknak is elérhető marad az Ügyfélkapu+, egészen pontosan 2025. december 31-ig [119. § (6)].
• Itt azért van egy érdekes kitétel: aki aktiválja a DÁP-profilját, az a profil inaktiválása után már a türelmi időben sem használhatja az Ügyfélkapu+-t, tehát ez egy egyirányú utca a jelenlegi szabályok szerint.

Maga az Ügyfélkapu+ tehát nem szűnik meg, aki nem akarja használni a DÁP-ot, az továbbra is elérheti majd Ügyfélkapu+-szal is az állami online szolgáltatásokat, illetve a magyar ügyeiket intéző külföldiek is az Ügyfélkapu+-t fogják tudni használni, hiszen ők a DÁP-ba nem is regisztrálhatnak [46. § (4)].

A törvény alapján elképzelhető, hogy két dolog összecsúszott a kiszivárgott belső levél megfogalmazásánál vagy értelmezésénél: az, hogy 2026-tól elindul az ePosta; illetve az, hogy szintén 2026-tól az Ügyfélkapu+-t már csak az használhatja, aki nem lett digitális állampolgár – de az továbbra is.

Természetesen törvénymódosítás bármikor születhet, ha a kormány később úgy dönt, hogy mégis ki akarná vezetni az Ügyfélkapu+-t, de a jelenlegi törvényszöveg kifejezetten ennek ellenkezőjét állítja. Ettől még valóban lehet és a jelek szerint van is kormányzati szándék arra, hogy a DÁP felé terelje akár az állampolgárokat, akár kifejezetten a kormányzati szerveknél vagy az államigazgatásban dolgozókat. Ez utóbbira utal a Digitális Magyarország Ügynökség 2022-es DÁP-összefoglalója is: „Az ePosta használatára az állami szereplőknek nem csupán a lehetőséget kell megadni, hanem ösztönözni kell a minél nagyobb arányú áttérést a kevésbé költséghatékony, papír alapú értesítésekről.”

Ez alapján lehetséges, hogy egyszerűen arról van szó, hogy bár van választási lehetőség, a közigazgatásban dolgozókat igyekeznek a DÁP felé tessékelni. Mivel akik oda regisztrálnak, azok már valóban nem használhatják többé az Ügyfélkapu+-t, az ő részükre az valóban „megszűnik”.

Az a kérdés viszont így is jogosan merülhet fel, hogy mi lesz azzal, akinek nincs DÁP-ja, csak Ügyfélkapu+a, ha az ePosta csak a DÁP keretén belül lesz elérhető, a BKSZ-t viszont már nem biztosítja majd a kormány. Elképzelhető, hogy az illető állami elektronikus tárhely nélkül marad, így nem fog tudni hivatalos üzeneteket fogadni?

Elvileg ilyen sem fordulhat elő. A törvény ugyanis kimondja, hogy „a kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás” igénybe vevője jogosult a kormány által biztosított elektronikus kézbesítési szolgáltatáshoz és ahhoz kapcsolódó tárhelyhez is [46. § (5)]. Mivel láthattuk, hogy a DÁP mellett az Ügyfélkapu+ is ilyen kötelezően biztosított azonosítási szolgáltatás marad a törvény szerint továbbra is, így ez azt jelenti, hogy annak is kötelezően biztosítani kell kézbesítő és tárhelyszolgáltatást, aki nem akar DÁP-ot használni, hanem marad az Ügyfélkapu+-nál.

Az nem világos, hogy ez a gyakorlatban úgy fog-e kinézni, hogy az ePostához Ügyfélkapu+-szal is hozzá lehet majd férni, vagy párhuzamosan megmarad valamilyen formában a BKSZ vagy annak egy utódja is. Ezért megkérdeztük a DÁP-ot és a BKSZ-t is fejlesztő állami céget, az IdomSoftot, hogy az ePosta elérhető lesz-e Ügyfélkapu+-szal, és ha nem, mi lesz elérhető helyette DÁP nélkül. Múlt heti megkeresésünkre ígértek választ, cikkünk megjelenéséig ez nem érkezett meg, de ha befut, beszámolunk róla.

A Miniszterelnöki Kabinetirodát is megkerestük a kérdéseinkkel. Több részletes kérdést is küldtünk nekik a törvény értelmezésével és az Ügyfélkapu+ jövőjével, illetve az ePostával kapcsolatban, de csak egy általános tájékoztató szöveget kaptunk a DÁP előnyeiről. Ezért második körben azt kértük, legalább abban segítsenek: van-e jelenleg kormányzati terv az Ügyfélkapu+ bármikori megszüntetésére, kivezetésére.

„A jogszabályok nem tartalmaznak olyan rendelkezést, hogy az Ügyfélkapu+ megszűnik”

– írták, megerősítve, hogy ez egyelőre nem várható, de nyitva hagyva a kérdést, hogy van-e ilyen távlati terve a kormánynak.

Az eddigi elektronikus aláírást is kukázzák

Mindeközben van egy másik állami online szolgáltatás, amelyre a törvény szintén kimondja a halálos ítéletet, és amelynek szintén úton van a DÁP-os utódja, viszont ebben az esetben nincs garancia arra, hogy az új szolgáltatás DÁP nélkül is elérhető lesz.

Ez a szolgáltatás az AVDH, azaz Azonosításra Visszavezetett Dokumentum-hitelesítés, amellyel egyszerű ügyfélkapus belépés után lehet elektronikus dokumentumokat hitelesíteni, azaz kinyomtatás, kézi aláírás és tanúztatás helyett elektronikusan aláírni úgy, hogy azt állami szervek és piaci szereplők is hitelesnek elfogadják.

Az AVDH biztosítását a törvény a sima Ügyfélkapuéhoz hasonlóan 2024. december 31-ig írja elő [119. § (2)], jövő év elejétől pedig már csak a DÁP appba integrált eAláírást kínálná helyette a kormány. Ezt azért feltételes módban írtam, mert a törvény azt is kimondja, hogy az eAláírást legkésőbb idén szeptember egytől kellene biztosítani [119. § (1) d)], de csúszik a bevezetése, és még most is csak annyi olvasható róla a honlapon, hogy „Hamarosan!”.

A kézbesítési szolgáltatással és tárhellyel szemben viszont az elektronikus aláírásról már a törvényben sincs olyan garancia, amely azt jelentené, hogy Ügyfélkapu+-szal is elérhetőnek kell lennie. Annyi olvasható benne erről, hogy a kormánynak kötelessége „elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható, jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással, elektronikus bélyegzővel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása” – de az már nem, hogy ezt bármelyik, törvényben rögzített hitelesítési móddal, azaz az Ügyfélkapu+-szal is el kellene tudni érni. [45. § (1)] Az is a DÁP kizárólagosságára utal, hogy az elérhető információk alapján egy kifejezetten a mobilappba integrált, abban használható szolgáltatás lesz az új eAláírás.

Erre a feladatra egyébként találhatók az uniós követelményeknek megfelelő, minősített elektronikus aláírást kínáló piaci szolgáltatók, amelyek magáncélra ingyenes megoldást is kínálnak, de az ÁVDH-val szemben ezekhez létre kell hozni egy elektronikus aláíró tanúsítványt, azaz nem elég magunkat azonosítani. Plusz az ÁVDH a legtöbb állami ügyintézési szolgáltatásba már eleve be volt építve, és azokon kívül is többen használták, így a kivezetése – bár szakértők szerint korántsem tökéletes megoldásról van szó – okozhat majd némi zavart a megszokott ügymenetben, hacsak nem kerül a helyére mégis egy hasonlóan könnyen elérhető, nem a DÁP-hoz kötött megoldás.

Ilyen lehetett volna egyébként az eSzemélyi, azaz a 2016-tól kiállított, új típusú személyi igazolvány, amelyhez járt többek között e-aláírás is – csakhogy ezt kevesen tudták, körülményes volt igényelni, és ettől talán nem függetlenül szintén épp megszűnőben van, hogy a helyét átvegye a DÁP-os elektronikus aláírás.