Készül a Fidesz 2026-ra: átrajzolták a választási térképet és módosítottak a szabályokon

Az országgyűlési választókerületek több mint harmadát, 39 körzetet módosítottak a választási törvényben. Az Országgyűlés kedd délután elfogadta a fideszes módosítót, amelynek minden eleme a Fidesznek kedvezhet 2026-ban. A kormánypárti képviselők szerint ezzel csak a jogszabályoknak akartak megfelelni, ami a lakosságszám változása miatt kötelezi az Országgyűlést a választók arányos elosztására, az ellenzék viszont gerrymanderingről, azaz a választókerületek manipulációjáról beszél.

Demográfiai okokra hivatkozva Budapesten és három vármegyében nyúltak hozzá az egyéni országgyűlési választókerületekhez. Budapesten az eddigi 18 helyett csak 16 választókerület lesz, azaz kettővel kevesebb egyéni képviselő juthat be az Országgyűlésbe a fővárosból. A módosítás az ellenzéket érintheti érzékenyen, 2022-ben ugyanis a 18-ból 17 választókerületben a hatpárti ellenzék jelöltje nyert. Pest vármegyében az eddigi 12 helyett 14 választókerület lesz 2026-ban, és átrajzolták Fejér és Csongrád-Csanád vármegye beosztását is.

A Választási Földrajz térképe az új választókerületi beosztásról:

Maga a módosítás időszerű volt. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke a 2022-es választás, majd legutóbb a júniusi EP- és önkormányzati választás után is felhívta a parlamenti képviselők figyelmét, hogy hozzá kell nyúlni a választási térképhez, mert a jelenlegi beosztás törvénysértő. A jogszabály szerint az egyes egyéni választókerületekben az országos átlagnál legfeljebb 20 százalékkal lehet kevesebb vagy több választópolgár. Ha 20 százaléknál nagyobb az eltérés, módosítani kell a beosztást. Erre hivatkozott a KDNP-s Vejkey Imre és a fideszes Pajtók Gábor is a választási törvény parlamenti vitájában.

Az elmúlt években olyan sokan költöztek Pest vármegyébe, hogy a 2022-es országgyűlési választáson már hét választókerületben is meghaladta a törvényileg megengedett 20 százalékos eltérést az ottani választók száma. Somogy és Tolna vármegyében pont a fordítottja történt: az országos átlagnál jóval kevesebb választó szavazhatott egy-egy választókerületben. Ez az aránytalanság azért is problémás, mert így egy Somogy megyei képviselő mandátumához jóval kevesebb szavazatra van szükség, mint egy Pest vármegyei képviselőéhez.

A módosítás egyik problémája épp az, hogy az erősen fideszes Somogy és Tolna vármegyében nem nyúltak hozzá a választókerületekhez, holott a jelenlegi tendenciák szerint 2026-ban már itt is túllépik a törvényileg megengedett 20 százalékos eltérést. Mindeközben az ellenzéki többségű Budapesten indokolatlanul töröltek két választókerületet, a Választási Földrajz korábbi javaslata szerint elegendő lett volna egyet elvenni. Elemzésük szerint a főváros új választókerületi térképe mintapéldája a választókerületi határ-manipulációnak, azaz a gerrymanderingnek, amely elsősorban a Tisza Párt szavazóbázisát érintheti negatívan.

Több adminisztratív, technikai részlet is van a most elfogadott javaslatban. Rendezték például azt is, hogy a jövőben mi a teendő akkor, amikor olyan végletekig szoros választási eredmény alakul ki, mint a júniusi főpolgármester-választáson. Karácsony Gergely az első számolás után a szavazatok mindössze 0,04 százalékával, 324 szavazattal előzte meg Vitézy Dávidot.

A jövőben – valamely jelölt határidőre benyújtott kérésére – újraszámolhatják a szavazatokat, ha az első és második helyezett közötti különbség

• az önkormányzati választás az összes leadott szavazat 0,5 százalékánál,
• az országgyűlési választáson 101 szavazatnál kisebb.

Szavazategyenlőség esetén mostantól minden esetben automatikusan újra kell számolni a szavazatokat. Eddig ilyen esetben új, időközi választást tűztek ki, ami miatt jóval hosszabb volt az átmeneti időszak.

Költséghatékonyságra és a szavazatszámlálás felgyorsítására hivatkozva nem lesz kötelező borítékot adni mostantól a választóknak a szavazólap mellé. Ellenzéki képviselők szerint ezzel megszűnt a titkos szavazás intézménye Magyarországon, a Political Capital elemzése szerint azonban a boríték sosem járult hozzá a szavazás titkosságának megőrzéséhez, és a pazarlás mellett csak bonyolította a számlálási folyamatokat.

A jövőben nem kell lakcímkártyát vinni a szavazásra, elég lesz személyi igazolványt, útlevelet vagy jogosítványt felmutatni, és további újdonság, hogy a választási értesítőt a jövőben választópolgárok elektronikus tárhelyére is elküldi a Nemzeti Választási Iroda.

A választási törvény módosítását és annak várható hatásait itt és itt elemeztük részletesebben.