2024. november 21. – 16:01
Hétfő éjszaka nyújtották be azt a nagy módosító-csomagot a választásokról szóló törvényekhez, melyekben többek között változtattak az országgyűlési választókerületek (OEVK) megyék közötti eloszlásán, és a átrajzolták a körzethatárokat is. Ennek értelmében teljesen átalakítanák Budapest kerületeit, illetve a Fejér és Csongrád-Csanád vármegyék körzeteihez is hozzányúlnának. Pest megyében pedig két új választókerületet is kialakítanának az választónépesség aránytalanságainak csökkentésére.
A kerülethatárok térképi megjelenítésével egyértelműnek tűnik, hogy a kerületek meghúzásánál nem feltétlenül település-szerkezeti, hanem sokkal inkább választásföldrajzi mintázatokat vettek figyelembe. Az viszont, hogy pontosan mit fog mindez 2026-ra eredményezni, csak találgatni tudunk, hiszen az úgynevezett gerrymandering hatást, azaz a kerületek eredményekre gyakorolt befolyását a voksok térbeli eloszlása befolyásolja, mely az utóbbi időben meglehetősen változékony. Modellezni pedig csak a múltbeli adatokból tudunk, amit ebben a cikkben meg is fogunk tenni a 2022-es országgyűlési és a 2024-es európai parlamenti választások adataira alapozva.
A 2022-es eredmények
Két évvel ezelőtt az összefogott hatpárti ellenzék a 106 kerületből 19-et nyert meg, ezzel nem tudta megakadályozni a Fidesz-KDNP kétharmados győzelmét. A hétfőn benyújtott módosítás értelmében az a Budapest vesztene két kerületet, ahonnan a 19 ellenzéki győztes jelöltből 17 került ki, a Fidesz a fővárosban csupán egy kerületet nyert. Ez a csökkentés mindenképpen negatívan hatott volna az ellenzék 2022-es mandátumszámára. Ráadásul az új kerületi felosztásban a kormánypártok a kevesebb fővárosi kerületből többen, egy helyett kettőben is nyerhettek volna, így az ellenzék hárommal kevesebb, 14 egyéni győzelmet aratott volna csak Budapesten.
Pest megyében viszont a 2-es kerület területének módosításából fakadóan Szél Bernadett megnyerte volna az egyéni mandátumát. E mellett pedig hiába alakították át a Csongrád-Csanád 1-es kerületét, azt így is megnyerte volna Szabó Sándor, a szocialista összellenzéki jelölt. Így az ellenzék nem három, hanem csak kettő mandátummal kapott volna kevesebbet, ha már a benyújtott módosításban foglalt kerületekben tartották volna a legutóbbi választásokat.
A 2024-es eredmények
Egy korábbi cikkünkben már lemodelleztük, hogy a 2024-es EP választás listás eredményei milyen parlamenti patkót eredményeztek volna. Ahogy a kormánypárti kötődésű Nézőpont már a választás másnapján rámutatott, a mi számításaink alapján is a Tisza Párt győzelmeként elkönyvelt választási eredmény is kétharmadot jelentett volna a Fidesznek. Magyar Péterék ugyanis a 30 százalékos eredményükkel csupán 10 kerületben szereztek több szavazatot, mint a Fidesz–KDNP listája.
A hétfőn benyújtott választókerületi beosztás – tisztán csak az EP választás listás eredményeit figyelembe véve – több egyéni mandátumot eredményezne a Tisza Párt számára. A Magyar Péter által vezetett listára szavazók Pest megyében tapasztalható tömbösítésével ugyanis a Tisza Párt már nem csak egy, hanem egyből három kerületet nyert volna meg június 9-én a fővárosi agglomerációban. A 2-es (Budaörs), az 5-ös (Dunakeszi) és a 10-es (Szigetszentmiklós) kisebbre szabott kerületekben ugyanis már akkor több szavazatot kaptak, mint a kormánypártok listája, míg a korábbi rendszerben csak a Dunakeszi központú 5-ös kerületet nyerték volna meg.
Budapesten azonban működött volna a Tisza szavazók bekeverése és a kerületszám csökkentése Magyarék egyéni mandátumszerző képességének rontására. A korábbi hét kerületi győzelem helyett ugyanis csupán hat fővárosi kerületben szerezték volna meg a többséget. Összegezve tehát, csak a június 9-ei eredményeket figyelembe véve a Tisza Párt még jobban is járna a most benyújtott kerületi struktúrában, viszont ez továbbra is kétharmadot eredményezne a Fidesznek. A rendszert pedig nem is erre, hanem minden valószínűség szerint sokkal inkább egy ennél jóval kiegyenlítettebb helyzetre szabták.
Már a június 9-ei eredményeket modellező cikkünkben is rámutattunk arra a tényre, hogy a Tiszán kívüli ellenzéki pártokra leadott voksok egy részének átcsoportosításával, vagyis az országgyűlési választásokon amúgy jellemzően meglévő átszavazási hajlandóság figyelembe vételével már nem 10, hanem sokkal inkább 40 egyéni kerületi győzelemre számíthatna a Tisza Párt. A mostanában megjelent közvélemény-kutatások eredményei pedig arra mutatnak, hogy Magyar Péter pártja fel is szívta az ellenzéki pártok szavazótáborának nagy részét.
Ezért – kerületi felmérések hiányában – minden valószínűség szerint a 2024-es EP választásokon a Fideszt minden áron leváltani akaró pártokra (DK–MSZP–P, Momentum, MKKP, Jobbik, LMP, MMN) leadott szavazatok – közvélemény-kutatásokban is megjelenő mértékű – Tisza Pártra való átcsoportosításával dolgozó modellünk véleményünk szerint jó közelítést ad a valós helyzetről. Természetesen ez a számítás nem tartalmazza a térben esetlegesen eltérően változó választói magatartást, de ilyen irányú kutatás hiányában ezt a hibafaktort kénytelenek vagyunk elviselni.
A modell alapján a Fidesznek 44,3; a Tiszának 46,4 százalékos országos támogatottság jönne ki, ami hasonló eredményt ad a legutóbbi (nem kormánypárti) közvélemény-kutatások azon állításaival, hogy a Tisza országosan átvette a vezetést a Fidesszel szemben. A jelenleg is hatályos választókerületi struktúrában a Tisza előny ellenére a Fidesz 58, míg a Tisza 48 kerületet nyerne meg. Ez abból fakad, hogy míg a Tisza egyéni győzelmeihez körülbelül 23 ezer szavazatra, addig a Fidesznél 20 ezer szavazatra lenne szükség a választókerületek aránytalanságából és az területileg eltérő választási részvételből fakadóan.
A listás mandátumokkal kiegészítve ez az eredmény rendkívül szűk (1-2 mandátumos) többséget eredményezne a Fidesz–KDNP-nek.
A következő térkép kerületi szinten ábrázolja ezeket az eredményeket. Minél kékebb egy kerület, a Tisza Pártnak annál nagyobb előnyt jelez a modell, míg a narancssárgával jelöltekben a Fidesz van előnyben.
Ugyanezen országos eredmény a hétfőn benyújtott kerületi felosztásban ugyanolyan egyéni győzelmi arányokat mutat. A korábbi feltételezésünk tehát, miszerint egy kiegyenlítettebb helyzetben az új kerületi beosztás jobban dolgozna a Tiszával szemben, mint a jelenleg hatályos, némiképp árnyalódott. Mindazonáltal megállapítható, hogy mind Pest, mind pedig Fejér megyében sokkal szorosabb eredmények jönnének ki abban a három választókerületben, az egykori pesti 3-asban és 6-osban, valamint az újonnan benyújtott pesti 4-esben és 11-esben, illetve Fejér megyei 1-esben, ahol a Tiszának nagyobb a támogatottsága.
A választókerületek átrajzolására javaslat tehát nagyrészt olyan kerületeket érintett, amelyeket kötelező megnyernie egy olyan politikai pártnak, amelynek a Fidesz leváltása a célja. A fővárosban és közeli agglomerációs gyűrűjében, illetve Szeged két kerületében már a korábbi választásokon sem volt magas a kormánypártok támogatottsága.
Ahol belenyúltak a rendszerbe, és ez akár a választás kimenetelét is befolyásolhatja, az a már korábban említett Pest megyei 4-es (Szentendre), 7-es (Pécel), 9-es (Ráckeve) és 11-es (Vác), illetve a Fejér megye két székesfehérvári kerülete, az 1-es és 2-es számú OEVK. Ezekben ugyanis korábban is erős Tisza párti területeket kevertek kormánypártinak számító területekkel, ezáltal növelve ezen kerületek kormánypárti győzelmi esélyeit.
A módosítás azonban nem változtatta meg azon megyék választókerületeit, ahol valójában eldőlhet a 2026-os választás. Ezek a Veszprém 3-as (Tapolca), Zala 3-as (Nagykanizsa), Csongrád-Csanád 3-as (Szentes), Békés 4-es (Orosháza), Hajdú-Bihar 6-os (Hajdúhadház), Győr-Moson-Sopron 2-es (Győr) és 5-ös (Mosonmagyaróvár), Nógrád 1-es (Salgótarján) és Borsod 4-es (Kazincbarcika). Ezekben ugyanis már a korábbi módosítás is olyan kerületeket alakított ki, hogy kiegyenlített országos eredménynél a Fidesz-KDNP-nek kedvezzen az egyéni eredmény.
Mindezek mellett a legnagyobb torzítást Somogy, de főleg Tolna vármegye kerületeinek érintetlenül hagyása eredményezi, hiszen egy a kaposvári választókerülettől eltekintve ezekben minden bizonnyal kormánypárti győzelem fog születni. Ezekben a választókerületekben a választónépesség létszáma miatt jóval kevesebb szavazatra van szükség a győzelemhez, mint akár Budapesten és környékén vagy akár a két szegedi kerületben.
Összegezve tehát elmondható, hogy a médiában a legnagyobb visszhangot kapó budapesti választókerületi határok átszabása fogja minden bizonnyal a legkevésbé befolyásolni az eredményeket 2026-ban, ha akkor sokkal kiegyensúlyozottabb eredmény lesz, mint volt 2022-ben. Természetesen akkor, ha a Tisza. vagy bárki legyen is a kormánypártok kihívója, nem nyújt jobb teljesítményt, mint legutóbb az összefogott hatpárti ellenzék, akkor már a fővárosi kerülethatárok is számítani fognak. Mindazonáltal szoros eredmény esetén a fővárostól elvont két kerület és a Fejér és Pest vármegyei kerülethatár-módosítások minden bizonnyal befolyásolni fogják a mandátumkiosztást.
