Mehet is az Országgyűlés elé a fideszes javaslat arról, hogy teljesen átrajzolnák a választási térképet

Három fontos törvényjavaslatról is döntöttek az igazságügyi bizottság keddi ülésén:

1. kettővel kevesebb képviselője lehet Budapestnek, teljesen átrajzolnák a választási térképet;
2. az újabb Alaptörvény-módosítás szerint nem lenne kötelező az ügyészek közül választani a legfőbb ügyészt;
3. egy módosító szerint egy év börtönnel büntetnék az agresszív kommentelést.

A fideszes többségű bizottság most arról döntött, hogy ez a három javaslat az Országgyűlés elé kerülhet, magyarán arról, hogy az országgyűlési képviselők előbb vitázzanak, aztán szavazzanak ezekről.

A szavazások előtt az ellenzékből a momentumos Szabó Szabolcs és a párbeszédes Szabó Tímea is nehezményezte, hogy a módosítókról szóló dokumentumokat alig pár órával az ülés kezdete előtt kapták meg. „Hogy képzeli a Fidesz és az igazságügyi bizottság azt, hogy egy képviselő 45 perccel az ülés előtt nézzen át bármilyen módosító javaslatot?” – kérdezte Szabó Tímea, mire a bizottság elnöke, a KDNP-s Vejkey Imre úgy reagált: itt most csak arról döntenek, hogy a javaslatok az Országgyűlés elé kerüljenek, nem a bizottságban vitáznak.

A választási törvény módosítása

A bizottság tagjai nem sokkal éjfél előtt kapták meg a 65 oldalas javaslatcsomagot, amelynek legfontosabb része a választókerületi beosztás teljes átalakítása.

• Budapesten az eddigi 18 helyett csak 16 választókerület lesz, azaz kettővel kevesebb egyéni képviselő juthat be az Országgyűlésbe a fővárosból. A módosítás az ellenzéket érintheti érzékenyen, 2022-ben ugyanis a 18-ból 17 választókerületben a hatpárti ellenzék jelöltje nyert. Az összes fővárosi választókerületet átrajzolták.
• Pest vármegyében az eddigi 12 helyett 14 választókerület lesz 2026-ban.
• Módosítják Fejér és Csongrád-Csanád vármegye beosztását is.

A Nemzeti Választási Iroda a 2022-es választás, majd legutóbb a júniusi EP- és önkormányzati választás után is felhívta a parlamenti képviselők figyelmét, hogy hozzá kell nyúlni a választási térképhez, mert a jelenlegi beosztás törvénysértő. A törvény szerint az egyes egyéni választókerületekben az országos átlagnál legfeljebb 20 százalékkal lehet kevesebb vagy több választópolgár. Ha 20 százaléknál nagyobb az eltérés, módosítani kell a beosztást. A probléma valós, pártatlan orvoslására a Választási Földrajz szakértői elő is terjesztettek egy szakmai javaslatot.

A választókerületi beosztás azért is fontos, mert lényegében itt dől el a választás. A 199 országgyűlési képviselőből 106-ot az egyéni választókerületek delegálnak, és 93-an jutnak listáról mandátumhoz. A jelenlegi törvény szerint az országgyűlési választás előtti évben már nem szabad módosítani a beosztást, így legkésőbb idén év végéig kell ezt megtennie az Országgyűlésnek. Gulyás Gergely szeptemberben azt ígérte, hogy ez meg is fog történni.

A választási törvény módosítását a nyári önkormányzati választáson „tapasztaltak indukálták” a fideszes Pajtók Gábor szerint, és a választópolgárok így majd könnyebben gyakorolhatják a választási jogaikat.

Az ellenzéknek persze egyáltalán nem tetszik a Fidesz módosító javaslata. A keddi bizottsági ülésen a DK-s Sebián-Petrovszki László úgy reagált, „már megint mennyire sunyi, aljas, szemét megoldás ez – se társadalmi vita, se szakmai előkészítés, se egyeztetés az ellenzéki pártokkal, képviselőkkel” nem volt. A képviselő szerint az elmúlt 14 évben sok felháborító helyzet volt, de ez most „megint elképesztő. Ez a Fidesz választási atombombája az ellenzéki Budapestre”, mert így akarják elérni, hogy ne ellenzéki jelöltek nyerjenek a budapesti körzetekben 2026-ban. A „DK-s kerületek” szerinte kifejezetten rosszul járnak ezzel a javaslattal – a XI. kerületet például négyfelé szabdalják. „Tényleg így kell választást nyerni, adminisztratív módon?” – kérdezte Sebián-Petrovszki, aki arra számít, még több módosítót is benyújtanak ehhez a javaslathoz, például a bejutási küszöb lecsökkentéséről.

A független Jakab Péter szerint az egész módosításnak az az oka, hogy „a Fidesz rosszul áll. És nem azt a következtetést vonják le, hogy jobban kell kormányozni, hanem hogy módosítani kell a választási játékszabályokat”. Azt kérdezte a bizottság fideszes tagjaitól, hogy terveznek-e arról módosítást benyújtani, hogy határon túli választókerületeket hozzanak létre. A momentumos Szabó Szabolcs azt sérelmezte, hogy a javaslatot nem a kormány nyújtotta be, így nem mehetett társadalmi egyeztetésre. „Én geográfus vagyok, de nekem térképet kellett elővennem, hogy követni tudjam a saját választókerületem módosítását”, mondta.

A párbeszédes Szabó Tímea szintén arról beszélt, hogy harminc évig az volt a szokás, hogy az ilyen módosítókat a kormány terjeszti elő, nem egy fideszes képviselő. „De ki az a Pajtók Gábor? Ön tényleg úgy érzi, hogy ön egyszemélyben alkalmas arra, hogy átírja a teljes magyar választási rendszert? Ön itt a felkent atyaúristen, aki olyan tudás birtokában van, hogy tudja, hogy kell igazságosabbá tenni a magyar választási rendszert?” Szabó szerint ez a módosító annyit jelent, hogy „önök rettegnek, Orbán Viktor retteg”, mert ha a választást elveszítik, akkor „úszik Hatvanpuszta”, úszik Orbán Ráhel és Tiborcz István vagyona is. „Úgy látszik, a Fidesz egy rajzversenyt hirdetett” arról, ki tudja jobban átrajzolni a választási térképet: „A nagymamám nem tud olyan precízen hímezni, mint ahogy önök átrajzolták ezt a választási térképet”, mondta.

Apáti István a Mi Hazánktól pedig úgy fogalmazott: „A legfinomabb szavakkal élve ez egy legalizált választási csalás”. A fideszes Pajtók Gábor úgy reagált a felszólalásokra, hogy most itt egy konkrét javaslatról kell beszélniük, nem pedig „egyes pártok politikai szereplési vágyát kielégíteni”. A képviselő szerint abban nincs vita, hogy Budapest lakosságszáma csökkent, az agglomerációban élők száma nőtt, így indokolt betartani az arányosság elvét.

A módosító javaslatra az igazságügyi bizottság fideszes többsége igennel szavazott, az ellenzékiek nemmel. A javaslat így mehet az Országgyűlés elé.

Az Alaptörvény újabb módosítása

A birtokunkba került javaslat szerint a törvénymódosítás célja, hogy a jövőben legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül választhassa az Országgyűlés.

Az Alaptörvényben jelenleg ez szerepel: „A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.” A módosítás során kikerül a szövegből „az ügyészek közül” rész.

Az indoklásban azt írják, hogy a rendszerváltás óta a legfőbb ügyészi tisztséget betöltő három személyből ketten nem voltak ügyészek az első megválasztásukkor. A javaslat szerint a módosítás a hazai és a nemzetközi gyakorlathoz igazítja a szabályozást. Több európai országban (például Hollandiában, Lengyelországban, Dániában vagy Svédországban) a legfőbb ügyészi tisztség betöltésének nem feltétele, hogy a legfőbb ügyész ügyészi múlttal rendelkezzen.

Polt Pétert legutóbb 2019-ben választották meg 9 évre legfőbb ügyésznek. Megbízatása 2028. december 14-én jár le.

A DK-s Sebián-Petrovszki László a bizottsági ülésen arról beszélt, szerinte ez egy váratlan javaslat, mert senki sem számított arra, hogy „Polt Péter jó hosszú uralma után másvalakivel töltetnék be a legfőbb ügyészt posztját”, legalábbis nem tud elképzelni más okot a pozíció követelményeinek felpuhítására. A momentumos Szabó Szabolcs itt már „határozottan udvariatlannak” tartotta, hogy mindössze az ülés előtt 45 perccel kapták meg az erről szóló javaslatot. A képviselő ezután arról beszélt, ő szereti, ha az iskolában a gyereket tanár tanítja, a repülőt pedig pilóta vezeti, az ügyészséget is egy ügyésznek kéne vezetnie, nem mondjuk egy portásnak.

A Mi Hazánk-os Apáti István arról érdeklődött, hogy mi történt? „Polt Péter kipontozódott? Kardot nem azért szoktak kovácsolni, hogy kenyeret vágjanak vele, hanem azért, hogy rendeltetésszerűen használják”, mondta a képviselő, aki szerint Polt Péterről a nem fideszes világ azt gondolja, hogy ő nem segíti a korrupciós bűncselekmények feltárását, hanem inkább azok elleplezésében segít. A független Jakab Péter azt kérdezte a fideszesektől, hogy „mégis hogy képzelik, hogy már megint bátran esnek neki a gránitszilárdságú Alaptörvénynek?” Jakab szerint Polt Péternél nem a szakmaisággal van a probléma, hanem a tisztességével. Ő maga például azt tudná támogatni, hogy Hadházy Ákos legyen a legfőbb ügyész.

A fideszes többségű bizottság úgy szavazott, hogy ezt a javaslatot is benyújtják az Országgyűlésnek.

A kommentelők börtönnel büntetése

„Az internetes agresszió visszaszorításáról” nevű fideszes törvényjavaslat szerint egy éves szabadságvesztés szabható ki, ha valaki kommentben más halálát, kínzását helyezi kilátásba. A javaslat szerint vétségnek számít, ha valaki „nagy nyilvánosság előtt” kommentben olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ vagy tesz közzé, ami beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos, halált okozó, vagy különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki.

Nem büntethető az, ha ezt valaki ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el, feltéve, hogy a cselekmény félelemkeltésre nem alkalmas.

A momentumos Szabó Szabolcs úgy reagált, valóban veszélyes lehet az online agresszió, de ez bonyolult és összetett probléma, nem jó, hogy erről is ilyen gyorsan kell dönteniük. Bár a javaslat céljával egyetért, de erről is szeretne egy társadalmi egyeztetést. A DK-s Sebián-Petrovszki László szerint az internet valóban tele van gyűlölködőkkel, de mégis fura, hogy most a Fidesz ellenük nyújt be javaslatot, „mikor önök 14 éve egy komplett kormányzást építettek gyűlölethadjáratra, aminek köszönhetik, hogy itt ülnek velünk szemben”. A képviselő szerint Bayer Zsolt szavai valószínűleg ezek után kimerítik majd a Büntető Törvénykövet. Bár azt gondolja, hogy ezzel a javaslattal az a Fidesz célja inkább az, hogy fel tudjanak lépni „a nem fideszes sajtóval szemben”.

A fideszes többségű bizottság megszavazta, hogy ez a javaslat is az Országgyűlés elé kerüljön.