Itt az újabb Alaptörvény-módosítás: nem kötelező az ügyészek közül választani a legfőbb ügyészt
2024. november 19. – 10:29
Alig háromnegyed órával az igazságügyi bizottság kedd délelőtti ülése előtt tájékoztatták a képviselőket arról, hogy módosul a napirend: az igazságügyi tárgyú törvénycsomag helyett az Alaptörvény tizennegyedik módosítására készül a kormányzati oldal. A javaslatot a tervek szerint nem a kormány, hanem az igazságügyi bizottság nyújtja be az Országgyűlésnek.
A Telex birtokába került javaslat szerint a törvénymódosítás célja, hogy
a jövőben a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül választhassa az Országgyűlés.
Az Alaptörvényben jelenleg ez szerepel: „A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.” A módosítás során kikerül a szövegből „az ügyészek közül” rész.
Az indoklásban azt írják, hogy a rendszerváltás óta a legfőbb ügyészi tisztséget betöltő három személyből ketten nem voltak ügyészek az első megválasztásukkor. A javaslat szerint a módosítás a hazai és a nemzetközi gyakorlathoz igazítja a szabályozást. Több európai országban (például Hollandiában, Lengyelországban, Dániában vagy Svédországban) a legfőbb ügyészi tisztség betöltésének nem feltétele, hogy a legfőbb ügyész ügyészi múlttal rendelkezzen.
Az Alaptörvény-módosítással párhuzamosan az igazságügyi bizottság asztalára került az ügyészek jogállásáról szóló törvény módosítása is. Ebben azzal egészítik ki a fentieket, hogy a legfőbb ügyész megválasztásakor nem áll ügyészségi szolgálati jogviszonyban, az eskütétel után automatikusan létrejön a jogviszony.
A módosítás időzítése azért meglepő, mert Polt Pétert 2019-ben 9 évre választották meg legfőbb ügyésznek. Megbízatása 2028. december 14-én jár le.
A rendszerváltás óta három legfőbb ügyésze volt Magyarországnak:
- Györgyi Kálmán: 1990–2000
- Polt Péter: 2000–2006
- Kovács Tamás: 2006–2010
- Polt Péter: 2010–
Az Alaptörvény első verzióját 2011. április 18-án fogadta el az Országgyűlés fideszes kétharmada. Az új alkotmány szövegét megfogalmazó bizottságot Szájer József vezette, de tagja volt Gulyás Gergely és Salacz László fideszes országgyűlési képviselő is. Orbán Viktor ekkor úgy fogalmazott, gránitszilárdságú az Alaptörvény, ám az elmúlt tizenhárom évben már tizenháromszor nyúltak hozzá.
A tizennegyedik Alaptörvény-módosítás 2025. január 1-jén léphet hatályba.
Az igazságügyi bizottság ülésén a választási törvény módosításáról is tárgyalnak.
