2024. szeptember 6. – 05:01
A Nemzeti Választási Iroda elnöke, dr. Nagy Attila szeptember 4-i beszámolójában kitért arra a problémára, amelyre a Választási Földrajz már egy hónappal korábban felhívta a figyelmet. A beszámoló azonban olyan módosítási javaslatokat tartalmaz, amelyek a szakmai kritériumoknak kevésbé, a Fidesz érdekeinek annál inkább megfelelnek.
Javaslata alapján ugyanis két választókerülettel bővülne a Pest vármegyei kerületi rendszer, ezt a fővárostól vennék el, míg a rendkívül aránytalan Somogy és Tolna vármegyéhez nem nyúlnának. Előbbihez csak akkor, ha Győr-Moson-Sopron vármegye kapna egy választókerülettel többet.
Ezzel a javaslattal számos problémánk van. Pest vármegye népesedési trendjeit figyelembe véve nem kettő, hanem három plusz kerületre lenne itt szükség, hiszen a területi egység népességbővülése négy év alatt 5,32 százalékkal haladta meg az országos átlagot, tehát ennyivel módosulnak átlagosan a vármegyében található kerületek eltérései minden két országgyűlési választás között. Vagyis ha csak két új választókerületet jelölnek itt ki, Pest vármegyében két ciklus múlva ismét aránytalanná válna a választókerületek népessége. Főleg ha figyelembe vesszük a demográfiai trendek belső aránytalanságát. Budapest környékén ugyanis sokkal dinamikusabban bővül a népesség, mint Cegléd környékén, ahol inkább népességfogyás tapasztalható.
Ez még kezelhető aránytalanság. A nagyobb probléma a javaslattal, hogy mindkét kerületet Budapesttől vonná el, annak ellenére, hogy ezt semmi nem indokolja. A Választási Földrajz javaslata alapján is csökkenne eggyel a fővárosi választókerületek száma, azonban ezzel az átlagos eltérés 2,4 százalékos lenne, míg kettő esetén már 8,8 százalék, mely így aránytalanabb helyzetet teremtene. Ezzel a lépéssel azonban csökkenne a Fidesz számára kedvezőtlen terepnek számító Budapest egyéni képviselete, javítaná viszont a kormánypárt egyéni mandátum-szerző képességét 2026-ban.
A Pest vármegyéből hiányzó választókerületeket máshonnan kellene elvenni. A már említett Tolna és Somogy vármegyékben rendkívül nagy mértékben tér el lefele az országos átlagtól a választókerületek népessége, ezt csak a kerületek számának csökkentésével lehetne orvosolni. Ezeket a kerületeket pedig Pest vármegyébe átcsoportosítva hosszabb távon is jóval arányosabb képviselet jönne létre, hiszen mindkét vármegyében csökken a népesség. Ebből fakadóan az NVI elnök érve, miszerint Tolna vármegyében „a jelenlegi 3 országgyűlési egyéni választókerület számának csökkentésével egyelőre nem teljesíthetőek a jogszabályi követelmények, ugyanis ahhoz a kötelezően figyelembe veendő 2022-es választópolgárszám túl magas”, már nem lesz igaz 2026-ra, sőt már a 2024-es választásokon sem ez volt a helyzet. Somogy vármegyében pedig már a 2022-es adatok alapján is kialakítható a három (eggyel kevesebb) kerület. A közös ebben a két vármegyében, hogy a kormánypártok 60, illetve 55 százalék feletti eredményt értek el 2022-ben, így a Fidesznek nem érdeke az, hogy ezekben csökkenjen az egyéni képviselők száma.
Nagy Attila ennek ellenére hosszú távon javasolta Somogy vármegye kerületszámának csökkentését, viszont cserébe nem Pest vármegye kapna plusz mandátumot, hanem Győr-Moson-Sopron (a Fidesz 2022-es támogatottsága a megyében 59,7 százalék volt). Annak ellenére javasolja ezt, hogy az északnyugati vármegyénk eltérése 2 százalék alatt van, míg Komárom-Esztergom (51,1) és Csongrád-Csanád (47) vármegyékre sokkal inkább ráférne a kerületszám-bővítés. Ez utóbbiakban, mint ahogy a zárójelben lévő kormánypárti támogatottsági értékek is mutatják, sokkal kevésbé szavaznak a Fidesz–KDNP-re, így a kormánypártnak nem is érdeke e vármegyék kerületszámának bővítése.
A javaslat tehát az NVI elnökétől érkezett, de minden elemében a kormánypártok érdekeinek megfelelő módosításokat tartalmaz a kerületek vármegyék közötti elosztásában. Ugyanis olyan területek kerületszámának a csökkentése marad el, amelyek szakmailag indokoltak lennének, de a Fidesz magas támogatottságával jellemezhetők, míg az ellenzék erősségének számító fővárosban mérséklődne jelentősen az egyéni képviselet, és fordítva. Ezek alapján sajnos továbbra sem tud a hatalmi elit elszakadni attól a gyakorlattól, hogy a választási rendszer elemeit valamely politikai érdeknek megfelelően alakítsa.
