2024. április 13. – 19:09
A címben olvasható három szimbolikus település – Balatonőszöd, Balatonszárszó és Kötcse –, egymástól alig pár kilométeres távolságra van Somogy megyében. Az év bizonyos napjain a hazai politikai élet irányítói itt gyűltek vagy gyűlnek össze megfogalmazni azokat az irányvonalakat, melyeket szem előtt tartva térhetnek vissza szeptembertől a politika mókuskerekébe. A térség azonban nemcsak az ide érkező, de az innen induló politikusok és mozgalmak miatt is kitüntetett szereppel bír, miközben azt is látni fogjuk, hogy számos nagyvárosában évtizedes távlatokból nézve is kirobbanthatatlan polgármesterek uralkodnak.
Vannak furcsa szokásaim, amelyek a politika iránt érzett csillapíthatatlan szenvedélyemből fakadnak. Az egyik ilyen, hogy évente legalább egyszer újranézem a Sínek és sátrak című dokumentumfilmet, amely az 1993-as szárszói találkozó alkalmával készült. Ez volt az első olyan összejövetel, amit Farkasházy Tivadar kertjében rendeztek az akkori politikai és kulturális elit tagjainak, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az addigra már elmérgesedni látszó szembenállásra valamilyen gyógymódot dolgozzanak ki a résztvevők.
Alig telt el pár év, és a politikai oldalak közötti – térségi szinten már addigra is kimagasló – polarizáció tovább mélyült, és ezzel párhuzamosan vált maga a rendezvény is a baloldali progresszió kizárólagos dzsemborijává. Éppen ezért üdítő és mégis fájdalmas a mából visszanézni azokat a képsorokat, amelyeken a fiatal Orbán Viktor, Kerényi Imre, az MDF-alapító és mozgalmár Furman Imre ugyanazon katonai sátor alatt tud vitázni György Péterrel, Bauer Tamással vagy éppen Tamás Gáspár Miklóssal. Ugyanakkor a résztvevők nonverbális kommunikációja – az egyre dagadó nyaki erek, az elnyúló arcok, ahogyan az egyre feszültebbé váló beszédek is – már egy szakítás előtt álló pár találkozójára emlékeztet, akik fejben mar eldöntötték, soha az életben nem szeretnék látni egymást.
A szomszédos balatonőszödi kormányüdülő több negatív ponton is kapcsolódik Gyurcsány Ferenc személyéhez. A Balaton partján található ingatlan sokáig a kormány kihelyezett többnapos megbeszéléseinek volt a színtere. Itt hangzott el 2006 nyarán a híres őszödi beszéd, amelyet az akkori kormányfő saját szocialista frakciójának tagjai előtt mondott el, majd az önkormányzati választások előtt pár nappal hozta nyilvánosságra a Kossuth rádió, tehát az akkori közmédia. Gyurcsány már 1994 óta lízingelt itt egy 300 négyzetméteres korábbi kormányzati ingatlant, majd azt egy állami vállalat tíz évre visszabérelte a cégétől. A futamidő végén Gyurcsány cége ötmillió forintért megvette az ingatlant, majd eladta azt. Később az is kiderült, hogy az ingatlanra csak azt követően került gázóra, hogy a későbbi miniszterelnök, megvált a nyaralótól.
A somogyi politikai háromszög déli ékköve Kötcse, ahol a Fidesz és annak hátországa tartja éves, zárt körű piknikjét. A kötcsei összejövetel merőben eltér más kormánypárti nyári eseményektől, hiszen amíg például a tusványosi fesztivál egy nagy nyilvánosság előtt zajló rendezvény, ahol a kormányfő, mint egy nagy multivállalat CEO-ja, beszámol az előtte sorakozó feladatokról, addig a kötcsei találkozó olyannyira zárt, hogy még a kint rekedt újságírók számára is inkább zenét játszottak a szervezők, hogy tényleg semmi ne juthasson ki a kerítésen túlra.
Somogy korábban sem szűkölködött politikai nagyágyúkban. Hagyományosan a Független Kisgazdapárt szülőföldjeként szokás emlegetni, hiszen a pártot létrehozó Nagyatádi Szabó István is innen indult. Szintén a megyéből nőtt fel Nagy Imre, aki a kommunisták agrárvonalához tartozva hajtotta végre híres földreformját 1945-ben. A rendszerváltást követő első szabad választáson a hat egyéni választókerületből hármat meg is nyert az FKgP, de Kaposváron például függetlenként tudott mandátumhoz jutni Király Béla, aki minden volt a történelem során; Horthy-katonatiszt, Szálasi kitüntetettje, majd a kommunista párt tagja. 1956-os szerepvállalása miatt akasztott ember csak azért nem, mert disszidált.
Horn Gyula is a megyében indult el egyéniben 1990-ben (Balatonbogláron) az MSZP színeiben, de a második fordulóban kikapott az MDF jelöltjétől. Feltűnik ekkor már egy másik későbbi híres szocialista is, Suchmann Tamás a marcali központú választókerületben. 1994-ben mindent vitt az MSZP, Szita Károly nem tudta megállítani a szocialistákat Kaposváron, igaz, ősszel visszavágott, és nagyon magabiztosan elnyerte a város polgármesteri székét, amit azóta is birtokol. Ezzel ő a legrégebb óta hivatalban lévő megyei jogú városi polgármester.
Az 1998-as választáson feltűnt Lamperth Mónika, a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok belügy- és önkormányzati minisztere, aki ekkor mindössze 100 szavazattal, de megnyerte a kaposvári választókerületet. Azt a Mátrai Mártát verte egyéniben, aki kormánypárti képviselőként ma is tagja az Országgyűlésnek. A szocialisták Kaposvár mellett nyertek Nagyatádon is. Szintén egyéni győzelmet ünnepelhetett Herényi Károly a balatonboglári kerületben, valamint Szászfalvi László, mindketten az MDF színeiben, de nyert két mandátumot a Fidesz is. Ekkor még a szocialista párt volt Somogy legerősebb pártja (33 százalékos listás eredmény), csak minden negyedik választó húzta a Fidesz-listára az ikszet, azonban harmadikként ott loholt a nyakukban a 20 százalékos kisgazdapárt.
2002-ben a Fidesz már verte listán az MSZP-t (45,1–42,5), és a kaposvári választókerületet leszámítva narancsba borult a megye. Lamperth Mónika viszont 2002-ben nagyobb arányban verte Szita Károlyt, tehát az addigra már nyolc éve polgármesterként is politizáló jelöltet, mint négy éve Mátrait. 2006-ban pedig már második fordulót sem kellett a megyeszékhelyen tartani, Lamperth abszolút többséget szerzett a választások első napján. 2006-ban szintén már az első fordulóban mandátumot nyert a Fidesz színeiben Szászfalvi László református lelkész Marcaliban, de akkor nyert egyéniben a közelmúltban meghalt Gyenesei István is. Gyenesei egy helyi civil szervezet, a Somogyért színeiben indult, habár az igazsághoz hozzátartozik, hogy az MSZP visszalépett a javára, és később Gyenesei a szocialista kormány önkormányzati minisztere lett Gyurcsány Ferenc 2009. áprilisi lemondásáig.
2010. Somogy megyében is fontos cezúra. A korábbi sikeres baloldali politikusok támogatottsága, ahogyan a mögöttük lévő pártok népszerűsége is, a földbe állt. Lamperth 26 százalékkal, Gyenesei 22 százalékkal simán kikapott, mindenhol tarolt a Fidesz. Azóta nem volt komoly esélye a kormánypártokon kívüli világnak arra, hogy labdába rúgjanak a megyében országgyűlési választásokon. 2018-ban például a momentumos Berg Dániel és a jelenlegi újbudai DK-s polgármester, László Imre is elindult egyéniben a kaposvári körzetben, ketten együtt 15 százalékot sem szereztek. 2022-ben már 56,5 százalékon volt a kormánypárt listás támogatottsága Somogyban, amivel csak a középmezőnybe férne be a megyék rangsorába. Az EP-választások alkalmával is rendre az országos Fidesz-eredményeket meghaladó mértékben álltak a párt mellé az itteni választók.
A júniusi önkormányzati választásokon nem a kiélezett somogyi párharcok miatt fogjuk lerágni a körmeinket a tévéképernyők előtt ülve. Kaposváron Szita Károly 1994 óta nem talált legyőzőre. Polgármesteri népszerűsége messze meghaladja a kormánypártok városi egyéni kerületi jelöltjeinek összesített szavazatszámát. 1625 szavazattal kapott több voksot (+7 százalék), mint a kaposvári fideszes jelöltek összesen. A 12 kaposvári egyéni választókerület mindegyikét megnyerte a Fidesz, a voksok 49 százalékával.
Siófokon a különutas Lengyel Róbert már 2014-ben, függetlenként megnyerte a polgármesteri széket a várost ekkor már 20 esztendeje irányító fideszes Balázs Árpáddal szemben, majd 2019-ben is meggyőző többséggel verte a Fideszt. Lengyel politikai mozgásairól nem sokat tudni, információnk szerint jó kapcsolatot ápol a Vona Gábor vezette Második Reformkorral, ott volt a párt zászlóbontásán is. Az általa vezetett egyesület a nyolc siófoki körzet közül nyerni tudott ötben is. Ez komoly fegyvertény, hiszen egy olyan balatoni városról beszélünk, amelynek lakossága bőven meghaladja a 20 ezer főt, és ahol a 2022-es választások során a Fidesz-pártlista 51 százalékot kapott.
A településhierarchia alacsonyabb fokán találjuk Marcalit, ami szintén nem egy klasszikus kormánypárti város. A települést 1990 óta irányítja Sütő László, aki sokáig MSZP–SZDSZ-logóval nyerte a választásait, de legutóbb már ő is egy civil szervezettel tudott győzni, mindössze 123 szavazattal kapott többet mint kormánypárti kihívója. A nyolc egyéni kerületből ők is ötöt nyertek meg legutóbb, igaz, itt a Jobbiknak mindenhol volt saját jelöltje. 2022-ben a Fidesz-lista több mint 900 szavazattal verte a Márki-Zay Péter vezette ellenzékit, azonban egyéniben, a településen nagyon aktív Steinmetz Ádám meg tudta verni a Fidesz jelöltjét, Móring Józsefet. Mindazonáltal a városnak egészen biztosan új polgármestere lesz, hiszen a települést 34 éve irányító Sütő nem indul újra a pozícióért.
Az 5 és 10 ezer fő közötti kisvárosok közül kormánypárti irányítás alatt áll Balatonboglár, Fonyód és Barcs. Nagyatádon és Balatonlellén a Fideszt független polgármesterjelöltek verték 2019-ben. Nagyatádon Ormai István már 1994 óta vezeti a várost, Balatonlelle polgármesterét 2002 óta hívják Kenéz Istvánnak.
Az országos hírekbe Barcs tavaly év végén azzal került be, hogy a város korábbi kormánypárti polgármestere és országgyűlési képviselője, Karvalics Ottó immáron a helyi ellenzéki civil szervezetet erősíti. Mellette egy helyi Fidesz-alapító, a város korábbi alpolgármestere (Racsek József) is síkra szállt a változás reményében, és immáron Anderné Röszler Erika (a jobbikos Ander Balázs felesége) csapatát erősítik.
2019-ben nyert itt a Fidesz (1990-2010 a szocialista Feigli Ferenc vezette a várost), Anderné volt az egyetlen, aki sikeres volt az egyéni választókerületében. A mostani kampányban is a civil imázsát szeretné kidomborítani, és a „Ne féljetek”-kel egy ismerős kampányszlogent is bevetett már a közösségi médiában. 2022-ben Barcson szintén nem a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje kapta a legtöbb voksot, ahogyan Nagyatádon sem.
A most következő választás egyik újdonsága egy olyan új szervezet feltűnése lesz, amelyet a fent említett, régóta regnáló polgármesterek alapítottak. A Somogyi Függetlenek Szövetségét Steinmetz Ádám vezeti, de megtaláljuk mellette Ormai István nagyatádi, Sütő László marcali polgármestert is, valamint Herényi Károlyt. A szervezet kifejezetten a megyei listás voksoláson szeretne pozíciókat fogni a megyei közgyűlésben, és egyfajta pártos logikán kívül álló, helyi érdekérvényesítést folytatni. Erre korábban a már említett Somogyért szervezet volt képes, hiszen két mandátumot is szereztek 2019-ben a megyeházán, azonban Gyenesei márciusi halálával az országosan is ismert vezető nélkül maradtak.