2023. december 4. – 11:00
Az elmúlt négy évben számos városban szétröppent az ellenzéki koalíció, olykor kifejezetten személyes ellentétekből fakadó konfliktusok miatt. Több ilyen városban már az is régóta nyílt titok, hogy az ellenzéki pártok nem támogatják a regnáló polgármester újrázását, még akkor sem, ha a legutóbbi önkormányzati választáson többek választói támogatottsága magasabb volt, mint az őket támogató pártok települési eredményei. Megnéztük, hogy kik voltak a legsikeresebb polgármesterjelöltek a vidék Magyarországán, azaz kik voltak azok a jelöltek, akik messze saját pártjuk népszerűsége fölé tudtak kerekedni. Bemutatjuk a legutóbbi önkormányzati választások bajnokait a Választási Földrajz elemzésében.
A megyei jogú városokban – Bajával és Esztergommal együtt vizsgálva, amik csak 2022-ben lettek megyei jogú városok – megfigyelhető mintázat, hogy a hatalmon lévő polgármestereknek 2019-ben volt pár százalékpontnyi előnyük, akár saját pártjukhoz képest is. A szakirodalomban inkumbens hatásként leírt jelenség értelmében a választók egy részének sokkal fontosabb az adott városvezető személye, mint a párthovatartozása.
Persze az már más kérdés, hogy ez mennyire lesz igaz 2024-re. Ami viszont biztosan látszott, az az, hogy a 25 megyei jogú városunkban
a Fidesz polgármesterjelöltjei összességében 4,2 százalékponttal több szavazatot kaptak, mint ugyanezen városok egyéni fideszes önkormányzati jelöltjei, míg ugyanezen szám az ellenzéki kihívók esetében csak 2,6 százalékpont volt.
Az inkumbens hatás mellett azért is tudták bővíteni a szavazatszámukat a polgármesterjelöltek, mert jó pár városban indultak civil szervezetek, vagy éppen a Mi Hazánk jelöltjei az egyéni körzetekben, miközben a polgármesteri székért már nem tudtak senkit sem kiállítani. Így választóik valamelyik nagy tömb polgármesterjelöltjére voltak kénytelenek leszavazni.
Az ellenzéki oldal csúcstartói
Az ellenzéki polgármesterjelöltek saját pártjuk városi teljesítményéhez képest mért versenyében abszolút aranyérmes lett Mirkóczki Ádám, Eger polgármestere, aki több mint 6 százalékponttal szerepelt jobban, mint szervezete jelöltjei az egri körzetekben.
Más kérdés, hogy az egykori jobbikos városvezető mögül már 2021 tavaszán kihátrált az ellenzéki egység. Ezt azzal tették formálissá, hogy a választásokra létrehozott ernyőszervezet (Egységben a Városért Egyesület – EVE) először kizárta a polgármestert az elnökségből, majd később maga Mirkóczki lépett ki a szervezetből. Az ellenzéki oldalon többen már nem tekintik ellenzéki politikusnak az egri polgármestert, legutóbb Donáth Anna beszélt erről a Partizán stúdiójában, de Mirkóczki is azt nyilatkozta korábban, hogy nem tekinti az ellenzék részének magát.
A helyzet azonban nem teljesen reménytelen itt az ellenzéki erők számára, mert a Fideszen belül is belső harcok indultak a városban. A párt helyi frakcióvezetője, Oroján Sándor Lázár János emlékezetes látogatása után távozott idén márciusban, de januárban a Fidesz egri alapszervezetét is feloszlatták. A Momentum már bejelentette saját polgármesterjelöltjét, Jánosi Zoltánt, ugyanakkor abban is biztosak lehetnek az egriek, hogy a jelenlegi városvezető el fog indulni újra a városháza kulcsaiért, és a fideszes belharcok miatt akár több kormánypárthoz köthető jelölt neve is ott lehet a szavazólapon.
Ugyan nem lett polgármester, de az ellenzéki ezüstérem a DK-s győri Glázer Tímeáé, aki inkább köszönheti dobogós helyét a Fideszen belül negatív rekordot beállító Borkai Zsoltnak. Mivel itt a 16 körzetből 4-ben sem indult végül összellenzéki egyéni jelölt, az állva maradt 12 körzet átlagát vettük alapul a városi pártpreferencia megállapításához.
A DK-s jelölt ugyan 5 százalékponttal múlta felül a városi ellenzéki átlagot (nyerni tudott például Győrszentivánon), de itt két erősebb civil szervezet is bonyolította a politikai 1x1-et. Borkai a botrányai ellenére csak annak köszönhetően tudta Győrben megőrizni a polgármesteri székét, hogy a 20 940 egyéni fideszes jelöltre szavazó győri közül mindössze 1628 választó szavazott helyette másik polgármesterjelöltre, ami egy durván -3,5 százalékpontos lemorzsolódási ráta.
Borkai Zsolt 2014-ben pontosan 20 604 szavazatot kapott, és ekkor ez 61 százalékos eredményt jelentett a számára. A 16 győri egyéni körzet közül egy körzetben veszített csak a Fidesz (itt független jelölt győzött), és egy körzetet leszámítva mindenhol 50 százalék feletti támogatás mellett nyertek a párt helyi képviselői.
A 2019 őszén országos nyilvánosságra kerülő szexbotrány hatására nem csak Borkai elfogadottsága csökkent kritikus mértékben, de a Fidesz jelöltjei is jócskán megsínylették annak hatásait, hiszen ekkor már csak 48 százalékot kaptak összesen a párt egyéni jelöltjei. Ezt tudta még jobban alulmúlni az akkori győri polgármester 44,3 százalékkal.
A szegedi Botka László kiugró választási eredményével (60,6 százalék) mindössze az ellenzéki dobogó harmadik fokára állhatott fel: 5,5 százalékponttal szerzett több szavazatot 2019-ben, mint csapatának egyéni jelöltjei. Botka a bronzérmét elsősorban az ellenzéki pártok erős választókerületi eredményeinek köszönheti (55,3 százalék), ami abszolút rekord ebben a mezőnyben. Egyetlen másik megyei jogú városban sem szerepeltek ilyen jól az ellenzéki képviselőjelöltek.
A kimagasló ellenzéki eredmény mellett 3579 olyan szegedi szavazott bizalmat Botkának, akik egyéniben nem az őt támogató pártok jelöltjeire szavaztak. Mellesleg akár a legutóbbi parlamenti, vagy önkormányzati választások eredményeit vesszük alapul,
Magyarország legnagyobb ellenzéki bástyája ma a közhiedelemmel ellentétben nem Budapest, hanem Szeged városa.
Még eléggé látható többletszavazat-szerző képességgel bírtak a pécsi, bajai, hódmezővásárhelyi és miskolci ellenzéki polgármesterjelöltek is. Érdekes, hogy pont a miskolci Veres Pál személye körül kezdett polémiába a DK és az LMP, mondván nem tart kellő távolságot az uralkodó párttól, és már meg is nevezte Hegedűs Andrea országgyűlési képviselőt, mint potenciális kihívót. Veres már korábban bejelentette, hogy biztosan elindul az újraválasztásáért, a szocialisták, a Jobbik, a Momentum és a Párbeszéd támogatásukról biztosították a miskolci polgármestert, Donáth Anna például személyesen kereste fel Verest. Kérdés, hogy meddig tudja feszíteni itt úgy a húrt a DK, hogy ne arcvesztéssel kelljen kiszállnia ebből a küzdelemből.
Mivel az acélvárosban 2019-ben szintén kiesett két ellenzéki jelölt a választások előtt, itt is a fennmaradó körzetek eredményei alapján vontunk települési átlagot az ellenzékre nézve (52,1 százalék), de még ehhez képest is 2,7 százalékponttal jobban szerepelt Veres, ami 6 ezer többletszavazatban öltött testet. Másként fogalmazva: Miskolcon 6 ezer olyan választó élt 2019-ben akik ugyan nem szavaztak az ellenzék jelöltjeire, de Veres Pálban látták az ideális városvezetőt. Tették mindezt úgy, hogy a Mi Hazánknak és a Munkáspártnak is volt itt polgármester-jelöltje, nem beszélve arról az álcivil formációról, amelynek jelöltjei saját bevallásuk szerint azt sem tudták, melyik körzetben indulnak.
Hódmezővásárhely 2018 februárja óta az ellenzéki vágyvezérelt gondolkodás tankönyvi ábrája is lehetne. Tény azonban, hogy Márki-Zay Péter inkumbens jelöltként legutóbb 15 százalékpontot vert itt a Fidesz által támogatott független jelöltre, de 4,2 százalékponttal a városi ellenzéki átlagot is felülmúlta. Idén szeptemberben még nem tudta a helyi DK, hogy állít-e kihívót a regnáló polgármesterrel szemben. A párt eddig csak a Párbeszéddel és az MSZP-vel kötött olyan megállapodást, hogy a hivatalban lévő polgármesterek újraindulását támogatják, ugyanakkor a legvalószínűbb forgatókönyv szerint inkább távol tartják magukat a hódmezővásárhelyi politikai küzdelmektől.
Szintén nincs könnyű helyzetben a Tatabányát irányító Szücsné Posztovics Ilona, akinek több mint 3 százalékpontnyi többletszavazata volt 2019-ben. Magyarán, ha csak azok szavaztak volna rá, akik az ellenzéki jelöltekre voksoltak egyéniben, soha nem lett volna polgármester. Ehhez képest volt olyan megválasztott szocialista képviselő, akit azért zártak ki az MSZP-ből, mert rendszeresen a kormánypárt képviselőivel szavazott. Itt 6-6 körzetet nyert az ellenzék és a Fidesz, és mivel bejutott egy mi hazánkos jelölt is listáról, eleve matematikailag sem volt meg a többsége a polgármesternek.
Voltak városok, ahol ugyan nem szerepelt rosszul az ellenzék, de nem biztos, hogy a legjobb polgármesterjelöltet találták meg. Jó példa erre Nagykanizsa, ahol közgyűlési többsége lett az ellenzéknek (6-2 a körzetekben), de a kevésbé ismert, a civil életből érkező polgármesterjelöltjük kevéssel ugyan, de elmaradt a pártok eredményeitől, így a hatalmon lévő polgármester újrázhatott.
Kecskeméten jóval jelentősebb volt a szakadék (-6 százalékpont) a kihívó ellenzéki szervezet és a polgármesterjelölt eredményei között. Mindez ráadásul annak ellenére történhetett meg, hogy az előző választáshoz képest 2019-ben 10 százalékpontot veszített támogatottságából a fideszes Szemereyné Pataki Klaudia, de így is simán nyerni tudott, a civil színekben induló, jobbikos Lejer Zoltánnal szemben. Erre talán némileg magyarázattal szolgálhat a város ismert főiskolai tanárának, Hegedűs Gábornak az indulása is, aki függetlenként a választók 8,5 százalékának bizalmát nyerte el, azaz ennyi támogatást szívott el az ellenzéki Lejertől. Az egyéni körzetekben viszont szorossá tudta tenni a küzdelmet az ellenzék, aminek egy 8-6 arányú Fidesz-győzelem lett a vége.
Esztergomban, Kaposváron és Szolnokon szintén gyengébben szerepeltek a polgármester-jelöltek, így itt aligha fognak újra a rajtvonalhoz állni ezek a szereplők.
A Fidesz rekorderei
A kormányoldal polgármester-jelöltjeinél hasonlóakat tapasztalunk, mint a fővárosi kerületek esetében: alig találni olyan várost, ahol a fideszes potentát ne tudta volna hozni a városi Fidesz-átlagot.
Páran azért bemutatták ezt a bravúrt. Természetesen a csúcstartó Borkai Zsolt volt Győrben, de a korábban miskolci jegyzőként dolgozó, majd egy fura választókerület-rajzolási ügybe keveredő Alakszai Zoltánra sem szavazott le mindenki, aki még egyéniben a párt képviselőjelöltjeit támogatta. Nem valószínű, hogy újra vele vágnának neki a város visszahódításáért a jobboldalon. Maga az érintett is úgy fogalmazott idén májusban, hogy más feladatokra szeretne koncentrálni.
Van azonban három olyan dunántúli polgármestere is a kormányoldalnak, akik messze a saját pártjuk népszerűsége felett tudtak választói bizalmat építeni. Székesfehérvár első embere, Cser-Palkovics András lényegében a vidéki Magyarország Pokorni Zoltánjaként nőtt messze pártja felé egy 12,4 százalékpontos többletszavazati mutatóval. A székesfehérvári polgármester többször saját hangon énekelt ki a kormánypárti kórusból, a Telex mellett a Partizán és a Válasz Online felületén is nyíltan beszélt az önkormányzatok szorult helyzetéről.
Kaposváron Szita Károly széke szintén aligha lehet veszélyben, 1625 választó (+7 százalékpont) szavazott neki úgy bizalmat 2019-ben, hogy ugyanezt a kegyet a Fidesz helyi kerületi képviselőjelöltjével szemben már nem gyakorolták. Hasonló arányban tudott extra népszerűségre szert tenni
Zalaegerszeg fideszes polgármestere, Balaicz Zoltán, akire több mint háromszor (!) annyian szavaztak, mint a második helyezett ellenzéki jelöltre.
Aligha lehetett véletlen, hogy a Fidesz egyéni jelöltjeinek neve mellett ez szerepelt a szavazólapon: „Fidesz-KDNP – Balaicz Zoltán Jelöltje”, ha esetleg nem lett volna egyértelmű a választók számára a fennálló viszony párt és jelöltje között.
Békéscsaba nem véletlenül maradt ki a fenti vizsgálatból. Itt 2014 óta Szarvas Péter a polgármester, aki legutóbb civil színekben, de a Fidesz támogatása mellett nyert 79 százalékos eredménnyel. A Hajrá Békéscsaba lokálpatrióta egyesületet, a helyi futballcsapat színeire hajazó lila logója után, csak „lila Fideszként” szokták emlegetni. Szarvas 2014-ben még függetlenként, de Jobbik-támogatás mellett győzte le a Fidesz nemrég elhunyt helyi politikusát, Hanó Miklóst, aki egészen idén szeptemberi haláláig a város alpolgármestere volt.
A nem megyei jogú városok bajnokai
A nem megyei jogú városokban már jóval nehezebb a fenti módszertannal megközelíteni azt a kérdést, hogy mennyire tudta felülmúlni egy-egy polgármesterjelölt saját településének adott pártos átlagát, hiszen egyre több független és civil jelölt nevével találkozhatunk az egyéni körzetekben, ahogy haladunk a települési hierarchia alacsonyabb tartományai felé.
Jászberényben már 2019 őszén is szavazattöbbletet (+2,5 százalék) tudott szerezni a jobbikos Budai Lóránt, akinek a népszerűsége a megismételt, majd későbbi időközi választásokon már olyan mértékűre nőtt, hogy a Fidesz inkább nem is adott logót a kihívó jelölt neve mellé. Igaz, nem várt helyről jött a segítség: a papíron független jelölt, Besenyei Orsolya Fásy Ádámmal készíthetett halas töltött káposztát a TV2 műsorában alig pár héttel az időközi választás előtt.
Szintén kirobbanthatatlan a Budaörsöt 1991 óta irányító Wittinghoff Tamás, aki 2019-ben is közel 9 százalékponttal tudta felülmúlni az őt támogató pártok települési eredményeit. Hasonló mondható el Gémesi Györgyről, Gödöllő polgármesteréről, aki legutóbb nemcsak a Fidesz, de a DK-Jobbik-MSZP-Párbeszéd kvartett jelöltjével szemben is eredményesen vette fel a harcot, és további 8 százalékponttal tudta bővíteni támogatói körét a mögötte sorakozó helyi civilekhez képest.
Ajkán, a Veszprém megyei iparvárost 2002 óta (korábban MSZP-s színekben) vezető Schwartz Béla volt még képes két számjegyű szavazattöbbletet gyűjteni 2019-ben, valamint Cegléden Csáky András, habár utóbbi helyen 9-1 arányban győzött a kormánypárt az egyéni körzetekben. Gyöngyösön Hiesz György szocialista városvezető annak ellenére tudta megőrizni polgármesteri székét 2019-ben, hogy végül a Jobbikból is kapott kihívót, igaz, az az egyéni körzetekben végül együtt indultak az ellenzéki pártok. Így az ő esetében kapott -6 százalékpontos szavazatveszteség mellé ha odatesszük a jobbikos Kévés Tamás 9,5 százalékos eredményét, máris pozitívvá válik a mutató.
Természetesen a Fidesznek is vannak jól beágyazott polgármesterei ebben a településkategóriában. Dunakeszin – amely választási névjegyzékét tekintve most már jóval népesebb mint egy sor megyei jogú városunk (Baja, Salgótarján, Szekszárd vagy Esztergom) – úgy nyert stabilan 10 százalékponttal a fideszes Dióssi Csaba, hogy a kormánypárt dunakeszi átlagát magasan túlszárnyalta: 7 százalékponttal volt népszerűbb, mint a párt egyéni jelöltjei. Az ő leváltásában így aligha reménykedhetnek ellenzéki oldalon. A tavalyi parlamenti választáson Dunakeszin az ellenzéki lista 3 százalékponttal verte a Fideszét, ami az országos eredmények tükrében jelentős fejlemény, és elég vastag zárójelet is rajzol az önkormányzati és országgyűlési választások adatainak összevethetősége köré.
Érdekes, hogy a korábban már emlegetett Gyöngyösön a 2019-es polgármester-választáson kifejezetten jól szerepelt Fidesz-színekben az ismert televíziós, Klausmann Viktor. Legalábbis 7 százalékponttal jobban teljesített, mint pártjának jelöltjei az egyéni körzetekben, azonban 2019-ben nem fordult hozzá a szerencse.
Voltak azonban kifejezetten rosszul teljesítő polgármesterjelöltjei is a kormánypártnak. Vácon regnáló polgármesterként sikerült 28,6 százalékra behúznia a fideszes hajót Fördős Attilának, azonban így is -5,5 százalékponttal kapott kevesebbet, mint pártja egyéni jelöltjei. Ennek lett az eredménye egy 9-1 arányú Fidesz-vereség a váci egyéni körzetekben, mindezt úgy, hogy 2014-ben még 41 százalékon volt a fideszes polgármester, és 8-2 arányban hozták is a körzeteket. Mindezektől függetlenül kapott a Fidesz ebben a városban 51 százalékot listán 2022. április 3-án.
Szoros versenyben győzött Pápán a kormánypárti Áldozó Tamás annak ellenére, hogy 4,6 százalékponttal szerepelt rosszabbul, mint pártja. Azóta olyan akciókkal került be az országos hírekbe, mint mikor egy közterületre illegálisan elhelyezett szemétkupacot juttatott vissza saját kezűleg annak eredeti feladójához.
Emberi tényezők, töréspróbák
A fentiekből jól látható, hogy az önkormányzati választás teljesen más műfaj, mint egy országos téttel bíró parlamenti választás. Sokkal inkább szól a jelöltek személyiségéről, így egy-egy meglepő eredmény mögött több esetben sokkal emberibb tényezők állnak, mint amire elsőre gondolnánk. Nem beszélve azokról a helyben meghozott politikai döntésekről, nyilatkozatokról, amelyek csak az ottani politikai viszonyokat ismerők számára válnak azonnal érthetővé.
Jól példázza ezt a kettősséget a Momentum egyetlen vidéki nagyvárosi polgármesterének, a Baját irányító Nyirati Klárának az esete, aki azután távozott a pártból, hogy Donáth Anna nem sokkal korábban élesen bírált a DK-t. A bajai polgármester az ATV-ben arról beszélt: vidéken az ellenzéki választók kimutathatóan összefogást akarnak, és nem kérnek a pártpolitikai harcokból. Többpárti polgármesterként neki a DK-s választókat is képviselnie kell, így Donáth nyilatkozatai kínos helyzetbe hozták Baján.
A 2019-es tűzkeresztségen átesett ellenzéki összeborulás a legtöbb városban nem ideológiai síkon hullott darabokra, hanem számos esetben meglehetősen pitiáner személyes ellentétek jelentették azt a töréspróbát, amit már a kezdeti stádiumban sem bírt el a konstrukció. Mint láthattuk, az emberi tényező, még a meglehetősen alacsony hibaszázalékon futó fideszes hatalmi felépítményen belül is tud kisebb döccenéseket okozni, ami helyi szinten akár egészen nyílt konfliktusokba tud torkolni. Ezt jól mutatja Eger példája is.
