Egy új együttműködésnek köszönhetően a mai naptól a Telexen jelennek meg a Választási Földrajz elemzései. A tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozó oldal a magyar közvéleményben eddig kevésbé ismert nézőpontra, a területiségre alapozza elemzéseit. Mélyrehatóan vizsgálták már a hazai országgyűlési választások, az amerikai elnökválasztás, a német tartományi választások, vagy legutóbb a lengyel törvényhozási választások eredményeit.
A következő időszakban értelemszerűen kiemelten foglalkoznak majd az önkormányzati- és európai parlamenti választásokkal.
Az oldal azonban jóval több annál, mint amit a neve mutat. A választási elemzéseken túl kifejezetten érdekes vizsgálatokat végeznek a társadalomföldrajz szélesebb részében, minden olyan adattal, ami területi jellegzetességeket mutat, legyen szó a Covid ellen beoltottakról, a tanárbérekről vagy a falusi csok-ról.
Örömmel adunk most teret a Telexen az oldal két szerkesztője, Kovalcsik Tamás és Bódi Mátyás bemutatkozásának, akik röviden az oldal történetét is ismertetik.
Bemutatkozás
A Választási Földrajz 2019. március 31-én jött létre, de érdemben másfél évvel később, 2020. október 23-án kezdte meg a működését az Egyesült Államok 59. elnökválasztási kampányának hajrájában. Akkor sikerült is elég jó becslést nyújtani az egyes államok eredményeiről.
Azóta nagyon sok minden történt az oldallal és az azt szerkesztőkkel. A Facebook-oldalunk követőin kívül nagy nézettségű kereskedelmi televízióban és különböző hírportálokon is találkozhattak már a Választási Földrajz elemzéseivel.
Most azonban egy új korszak következik a Telexszel való együttműködéssel. Ennek apropóján szeretnénk elmondani, kik vagyunk, és mi a szerepfelfogásunk a hazai közéleti diskurzusban. Először az oldal alapítója, Kovalcsik Tamás, majd az oldal szerkesztéséhez nagyon korán csatlakozó Bódi Mátyás írja le kapcsolódásait a témához és az oldalhoz.
Kovalcsik Tamás
A földrajzhoz való szorosabb kapcsolódásom a Szegedi Tudományegyetemen kezdődött, ahol 2015-ben szereztem végzettséget földrajz alapszakon és geoinformatika szakirányon, majd ugyanitt geográfus mesterdiplomát már terület- és településfejlesztő szakirányon 2017-ben. Már ebben az időszakban elkezdtem foglalkozni választásföldrajzi témákkal, hiszen szakdolgozatomban a Csongrád megyei országgyűlési választókerületek átalakításának földrajzi aspektusait vizsgáltam, kifejezetten a gerrymandering jelenségére, a politikai manipulációra koncentrálva. A mesterképzésben mintaterületet váltottam, és Budapest belváros választói magatartásának térbeliségével kezdtem foglalkozni, természetesen itt is vizsgálva a 2011-es választókerületi átalakítás manipulatív elemeit.
A doktori képzést 2017-ben kezdtem az SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékén, ahol a társadalomföldrajzot egy sajátságos geoinformatikai módszertannal próbáltam vizsgálni, így sok különböző kutatás résztvevője lettem. Ezek között említhető a közösségi szállásadás térbeliségének, a Covid-19 pandémia területiségének és a turisztikai szektorra gyakorolt hatásának, a hazai regionális központok ingatlanpiaci helyzetének, vagy a közösségimédia-tartalmak és a mobilcella adatok turisztikai célú vizsgálata. Így a társadalom működésének számos egyéb aspektusát is vizsgáltam, ennek köszönhetően az oldal sem kizárólag a szűken vett választási földrajzzal foglalkozott, hanem a társadalomföldrajz nagyon széles aspektusaival is.
A doktorim azonban természetesen megmaradt a választásföldrajzi témánál, hiszen 2022-ben (nem sokkal az országgyűlési választás után) védtem meg disszertációmat Budapest választói magatartásának rendszerváltozás utáni kvantitatív elemzésének témájával. Ebből fakad az oldalnak az alapvetően adatalapú iránya is, mely nem a közvélemény-kutatásokra, hanem a választási eredmények minél részletesebb térbeli megjelenítésére és elemzésére támaszkodik.
Az oldalt is alapvetően azért hoztam létre, mert hiányoltam a terület- és adatalapú elemzéseket a hazai politikai diskurzusból. Ezért fontosnak tartottam a választási eredmények különböző területi léptékeken való bemutatását, és az abból származó összefüggések prezentálását a szélesebb közvélemény előtt. Erre pedig jó alkalmat kínált a 2022-es országgyűlési választások kampánya, mely első körben úgy tűnt, kiélezettebb eredményt hoz, mint amit a későbbiekben kaptunk. Ehhez csatlakozott Bódi Mátyás 2021 októberében, akivel a mai szerkesztőgárda teljessé vált már akkor.
Jelenleg egyetemi tanársegédként dolgozom a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékén 2021 júniusa óta, így az akadémiai szférából próbálok a magyar közvélemény dolgaiba beledumálni, egy kicsit a kutatások során kapott eredményeket és összefüggéseket társadalmasítani, a köz elé tárni.
Bódi Mátyás
1994 tavasza. Apám satufékezik a kék Trabant kombival, miután elhaladunk egy rozsdás Matáv-telefonfülke mellett Bükkábrányban, majd ingerülten tépkedni kezd róla egy MSZP-plakátot. Hat esztendősen fogalmam nem volt, hogy az MDF elkeseredett utóvédharcának egyik apró mozzanatát látom. De valamiért mégis a mai napig emlékszem rá, így tekintsük ezt az első politikával kapcsolatos emlékemnek.
Geográfus szakos egyetemistaként 2009-ben elnyertem egy ösztöndíjat, és két szemesztert az észak-hollandiai Groningenben tölthettem. Volt az egyetemi könyvtárban külön választási múzeum, legalábbis egy hely, ahol rengeteg régi választási plakát volt kiállítva. Állandóan visszajártam, soha senki nem volt ott. Valamiért azok között a plakátok között éreztem jól magam. Ott olvastam, számoltam, térképeztem, írtam a szemináriumi dolgozatokat.
Életem első komolyabb tudományos publikációját 2011 elején írtam apámmal a Politikatudományi Szemlébe, majd eldöntöttem, hogy soha az életbe nem fogok társadalomtudományokkal foglalkozni. Tíz év múltán aztán azon kaptam magam, hogy egyfajta fura hobbiként, valamelyest menekülve a mindenkori munkahelyeim napi feladataitól, újra különböző adattáblákat bújok, térképeket rajzolok, és próbálom megérteni a magyar társadalmat.
Egyre több szakirodalmat olvastam és folyamatosan ebbe a Kovalcsik nevű emberbe botlottam. Ráírtam, hogy szeretnék vele beszélni. Tamás ekkor már létrehozta a Választási Földrajz oldalt, és elsősorban a hallgatóinak, a szegedi tanszéken oktató barátainak rakosgatta ki oda a legújabb munkáit, érdekes térképeit, agyalásait.
2021 nyarától kezdtük el rendszeresebben keresni egymás társaságát, kibeszélvén a politikai történéseket, majd az októberi előválasztás után közvetlenül döntöttünk arról, hogy közösen, egy előre megbeszélt tematika mentén feldolgozzuk az ország 19 megyéjét és Budapestet választási földrajzi szempontból. Nekem nagyon hiányoztak a magyar belpolitikai cikkekből, de még komolyabb tudományos publikációkból is a térképek. Annak bemutatása, hogy milyen mértékben meghatározza a lakóhelyünk, vagy a fizikai tér, ahol felnőttünk, azt, hogy miként látjuk a világot, mi válik fontossá a számunkra, és hogy végül is kire szavazunk. Vagy ahogy a költő mondja: „összefogja egyik dolog a másikát, s így mindenik determinált.”
Elkezdhettünk rendszeresen írni a Válasz Online-ra, amely kiváló lehetőséget jelentett arra, hogy tudományos eredményeket valamelyest közérthetőbben, de még mindig egy meglehetősen értelmiségi közegnek kommunikálva tudjuk bemutatni, nagy terjedelmű cikkeken keresztül. 2022 januárja végén érkezett az RTL megkeresése. Elmondták, tetszik nekik, amit csinálunk, bedolgozhatnánk a csatorna Híradójába és együtt találhatnánk ki a választási műsorukat áprilisban. Itt egyik napról a másikra vált feladattá, hogy amit eddig 50 ezer karakterben meséltünk el a tudományos nyilvánosságban, azt 2-3 mondatba kell tudni összefoglalni több százezer ember számára. Talán ezen a ponton ért véget oldalunk „első lemezes” korszaka.
Kifejezetten törekedtünk arra, hogy ne csak választási adatokat mutassunk, hanem minden olyan társadalmi jelenséget, ami hatással lehet ma Magyarországon a politikai cselekvések irányára. Szerintem ez egy kicsi, de nagyon sokszínű ország, ráadásul annak földrajzi terében nagyon felgyorsult módon alakulnak át társadalmi szokások, gazdasági funkciók, jövedelmi viszonyok, és végtére a választási eredmények is. Mi ezt szeretnénk itt továbbra is megmutatni azoknak, akik követik a munkánkat.