Egyáltalán létezik-e Pest megyei identitás? Sokat morfondíroztam ezen azokban az években, amikor Dunakeszin éltem az ingázók életét, de sose jutott az eszembe, hogy én most Pest megyébe térek haza. Legfeljebb akkor, ha véletlenül busszal mentem, és az újpesti cérnagyárnál felszálltak az ellenőrök. Mert akkor rájöttem, hogy baj van, addig volt érvényes a BKV-bérletem.
Ahogy figyelem a híreket, ez a probléma 18 évvel később is politikai viták tárgya, és élesen rávilágít arra is, hogy miért teljesen értelmetlen Pest megyéről Budapest említése nélkül beszélni. Ugyanez igaz a választási eredmények elemzésére is. Nincs értelme az itteni választásokat a fővárosi eredmények nélkül elemezni. Ezért mi sem tesszük ezt.
Magyarországon Pest megyében nő a legdinamikusabb a népesség, azonban ez elsősorban a Budapest köré épült agglomerációs övezet rapid gyarapodásának köszönhető, míg a megye dél-keleti, tehát alföldi része már kevésbé vonzó célpont az új lakóhelyet választóknak. Ez köztudottan számos közlekedési és ellátási problémát hoz maga után, azonban a jelenségnek van két érdekes választás földrajzi vetülete is.
Pest megyében 12 országgyűlési egyéni választókerületet (OEVK) jelöltek ki. Hét már olyan szinten túlnépesedett, hogy a választók száma meghaladja az országos átlag 20 százalékát, magyarán törvénysértő állapot áll fenn, amelyet a kormányzat nem akart rendezni az elmúlt időszakban. Ennél fogva nem érvényesül a szavazategyenlőség elve, hiszen egy dunakeszi vagy budakeszi választópolgár egyéni jelöltre leadott szavazta jelentősen kevesebbet ér, mint egy somogyi vagy tolnai választóé, ahol viszont rohamosan ürül ki a megye, ezáltal a választókerületek is.
A másik választásföldrajzi adottság, hogy Pest megye nemcsak a lakosságszám változás, de a választási eredmények tekintetében is teljesen kettéválik Budapest agglomerációjára és a megye alföldi, a fővárostól távolabb eső részeire.
A nemzetközi választásföldrajzi szakirodalom már hamar vizsgálni kezdte azt az először Észak-Amerikában kibontakozó jelenséget, hogy amig a baloldali progresszió elsősorban a nagyvárosokban hódít, ha úgy tetszik földrajzilag gettósodik, a közvetlenül a metropoliszok köré épült kertvárosi zónákban („commuter-belt zone”) egyre erősebb jobboldali választási eredmények születnek. Nálunk a budapesti agglomeráció fokozatos jobbra tolódása nem igazán figyelhető meg, habár vitathatatlan, hogy a Fidesz jobb eredményeket ér el az agglomerációs gyűrűben mint Budapest közigazgatási határain belül.
A tengerentúli szuburbanizációnak sokkal inkább volt oka a fizetőképes középosztály kimenekülése a nagyvárosok belső kerületeiből. Nálunk ez újabban erősen összefügg a lakhatási válsággal. Magyarán míg az USA-ban az inkább jobbra szavazó gazdasági elitek mentek ki a kertvárosi terekbe, nálunk ezzel szemben jóval összetettebb motivációk és társadalmi folyamatok mentén megy végbe ugyanez a folyamat. Összehasonlításképpen Prágában és annak közvetlen agglomerációs gyűrűjében nem tértek el markánsan az eredmények a 2023 januári cseh elnökválasztáson, ahol a nyugatos Petr Pavel elsosorban Prágában és annak szomszédságában verte nagyon a keletes Andrej Babišt, volt, ahol 75 százalékos eredményt elérve.
Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy az országgyűlési választások eredménye alapján a Fidesz 2014-hez képest 2022-re országosan közel 9 százalékponttal növelte támogatottságát, míg a legtöbb, Budapesttel közvetlenül határos településen ennél sokkal kisebb arányban. Budapesten is nőtt a támogatottságuk, szerény, 2,5 százalékos mértékben, de ez nagyon változatos módon ment végbe a fővárosi különböző részei között. A Fidesz pont az egykor identitásképző „polgári” világ kerületeiben, tehát a budai zöld övezetek városrészeiben (I. II III. XI és XII. kerületek) gyengült. A folyamat nem állt le a főváros közigazgatási határainál, a budai oldal agglomerációs településein is magával rántotta a kormánypártot. 2022-re olyan, egymással határos településeken csökkent tovább a Fidesz népszerűsége mint Solymár, Nagykovácsi, Budakeszi vagy Budaörs.
Ezzel szemben a megye tucatnyi településén akár kétszámjegyű is lehetett a kormánypárt támogatottságának növekedése. Különösen igaz ez Pest megye dél-keleti településeire (Abony, Jászkarajenő, Cegléd, Pilis, Nyáregyháza, stb.).
Az egyre népesebb agglomerációs gyűrű választási sajátossága a fokozatosan növekvő választói aktivitás is az országgyűlési választásokon. Az 1990-es évek három országgyűlési választásán még a legalacsonyabb részvételi arányú megyék közé tartozott, 2010 óta rendre a negyedik legmagasabb a választási részvétel Pest megyében. Az önkormányzati választásokra ez a trend már nem igaz, a részvételi adatok alapján az itteni választok a legpasszívabbak közé tartoznak az országban. Legutóbb, 2019-ben is több mint 4 százalékponttal elmaradt a megyebeli részvételi adat az országos átlagtól.
A jelenségnek sokkal egyszerűbb okai vannak mint gondolnánk. Egy önkormányzati választáson Budapesten kívül a legkisebb lélekszámú településeken mennek el szavazni az emberek a legnagyobb arányban, messze az országos szintet meghaladó mértékben. Pest megyében pont ilyen kis településekből van a legkevesebb. Legnagyobb városa a faluból megyei jogú városi rangig emelkedő Érd, ahol jelenleg több mint 56 ezer választó van a névjegyzékben, ugyanakkor alig van 10 ezer választó, aki ezer fősnél kisebb településen szavazna.
A mostani önkormányzati választáson a megye legnagyobb városában, Érden, várhatóan újraválasztják Csőzik Lászlót, aki 2019-ben az összefogott ellenzék támogatásával nyert magabiztosan. Az általa vezetett koalíció a 12 települési egyéni választókerületek (TEVK) közül 10-ben is nyerni tudott, így kényelmes közgyűlési többséggel a háta mögött tudta vezetni a várost. Idén a kormánypárti kihívója a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke, Kardosné Gyurkó Katalin lesz. A Fidesz saját bevallása szerint sem fut neki esélyesként ennek a városnak. Kardosné azzal került be a hírekbe Novák Katalin lemondása után, hogy a pedofil botrányba belebukó államfő kegyelmi döntését tiszteletben tartó Facebook-bejegyzést tett közzé, amit azonban hamarosan törölt is.
A megye második legnépesebb települése Dunakeszi, ahol a Fidesz újrázása mellett szól szinte minden létező szempont. A polgármester, Dióssi Csaba, már 2019-ben is lényegesen jobb eredményt ért el, mint saját pártjának jelöltjei, 7 százalékpontot vert a fideszes eredményére és 10 százalékot ellenzéki kihívójára. 2022-ben érdekes eredmények születtek a városban, mert listán az ellenzék megverte a Fideszt néhány százalékkal, miközben az egyéni eredmények tekintetében nagyon szűk többséggel, de nyert Tuzson Bence, a jelenlegi igazságügy miniszter. Vagyis Dunakeszit nem lehet egyértelműen fideszes városként kezelni, nem is hangsúlyozzák túl plakátjaikon a párt logóját a kormánypárti jelöltek.
Megkönnyíti a dolgukat, hogy az ellenzék sem egységes. A Momentum és a helyi Jobbik a 2019-es választási ernyőszervezet logóját használva indul el az idei választáson. Polgármesterjelöltjük lesz, azonban nem lesz minden körzetben egyéni indulójuk. A DK polgármesterjelöltje Tonzor Péter, akit az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és még a Jakab Péter vezette Nép Pártján is támogat. Nekik mind a 10 TEVK-ben lesz jelöltjük. 2019-ben két egyéni körzetben tudott nyerni az ellenzék, azonban akkori győzteseik nem tagjai a DK vezette koalíciónak. Sőt, a korábbi szocialista Bilinszky Ferenc most már egy civil szervezettel a háta mögött, az egyéni mandátuma megvédése mellett a polgármesteri székért is bejelentkezett.
És ez még nem minden! Amikor a kormány elvonta az ellenzéki vezetésű Gödtől a Samsung helyi gyárának jelentős iparűzési adóját, az összegre civil szervezetek pályázhattak a megyénél. A fideszes vezetésű megyeháza a pénzből juttatott egy olyan szervezetnek is, ami a támogatásból egy, az ellenzéket rendre negatív színben feltüntető hírportált tartott fenn, és ami a 2019-ben a DK egyéni jelöltjeként szoros versenyben vesztes Tóth Ágnes címére volt bejelentve. Hasonló botrányba keveredett Lukácsi Bálint is, aki most a „Szocdemek” színeiben indul a polgármesteri székért. Lukácsi egy olyan egyesületnek dolgozott be a neve feltüntetését mellőzve újságíróként, amely részesült az ún. „Samsung-adóból”. Ennek az egyesületnek a kiadványai is a kormány narratíváját erősítették a 2022-es kampányban. És ezzel még nem értünk a végére az érdekes hátterű dunakeszi polgármesterjelöltek névsorának, hiszen itt indul az egykori újpesti jobbikos Szabó Balázs is, aki egy válogatott focimeccs után a sértett elmondása szerint bántalmazta a Jólvanezígy Youtube-csatorna egyik műsorvezetőjét, Szabó Márton „Csokit”.
Mivel a megyében még van további 14 olyan település, ahol minimum 15 ezer választó él, az alábbiakban inkább már csak mazsolázunk. Veresegyházon tavaly februárban lemondott a várost az 1960-as évek óta irányító Pásztor Béla, az új polgármester az időközi választáson egyetlen jelöltként induló, független Cserháti Ferenc lett. Neki most két kihívója is lett: egy független jelölt, és egy másik, aki a Tavirózsa Egyesület színeiben indul.
Gödöllőn a várost 1990 óta irányító Gémesi György ellen hivatalosan már el sem indul a Fidesz, helyette egy civil szervezetet támogatnak. A kormánypártnak egyéni jelöltjei sem lesznek, nem úgy a DK-nak és a Momentumnak, akik szintén Gémesiék ellen indulnak. Gyömrőn a várost 2002 óta irányító Gyenes Levente neve nem szerepel majd a szavazólapokon, ellenben Kisberk Szabolcséval, aki a Mi Hazánk színeiben száll harcba a polgármesteri székért. Kisberk Korábban a HírTv Célpont nevű műsorát vezette, majd a Mi Hazánk sajtósa lett. Budaörsön legutóbb a szexbotránya keveredett Wittinghoff Tamás több mint 70 százalékot kapva simán nyert. A Fidesz itt újra a 2019-es vesztesre, Czuczor Gergelyre bízta a bokszzsák szerepét. Akkor Wittinghoff és csapata az összes egyéni választókerületben is nyerni tudott.
