Egykori baloldali bástya, fideszes botrányhősök, széteső ellenzéki világ – így szavaz Komárom-Esztergom

A jobboldal sosem Komárom-Esztergom megyében érte el legerősebb választási eredményeit, amit persze 2010 óta más módon érdemes szemlélni. A Fidesz ugyan sorra nyerte a megye országgyűlési választókerületeit itt is, ahogyan polgármesteri székeket is szerzett, azonban közel sem olyan arányban mint mondjuk a Nyugat-Dunántúlon – a legutóbbi önkormányzati választásokon pedig már születtek is ellenzéki sikerek. Mára azonban úgy néz ki, teljesen felaprózódott ellenzékkel fog szembeszállni a Fidesz június 9-én.

Iskolai földrajzórák közkedvelt beugratós kérdése volt az osztály előtt izzadva felelő diákok számára, hogy nevezzék meg Komárom-Esztergom megye székhelyét. A tantárgy iránt kevésbé elkötelezettek ekkor még érezhették, hogy épp 50 százalék esélyük lesz ennek megfejtésére, ám – meglepetésükre – végül a tanár szájából az egykori ipari fellegvár, Tatabánya neve hangzott el. A rómaikatolikus egyház központjaként is szolgáló egykori királyváros, Esztergom mára egyébként a megyei jogú városok rangjára emelkedett, így a Tatabánya és Esztergom közötti rivalizálás legalább kicsit kiegyenlítődött. Komárom-Esztergom Budapest és Pest megyét követően a 3. legjobbmódú megyénk az egy főre eső átlagos jövedelmek alapján. A két legutóbbi népszámlálás közötti időszakban (2011-2022) pedig szinte alig csökkent a népesség itt, így hazánk egyik legkedvezőbb demográfiai adottságú megyéje.

A rendszerváltás idején, 1990-ben három SZDSZ és két MDF egyéni győzelem született az országgyűlési választásokon, majd 1994-ben természetesen minden letarolt a Horn Gyula vezette vörös úthenger. 1998-ban szintén az MSZP győzött itt, de a három innen bekerülő szocialista képviselőre az ellenzéki sors várt az Országgyűlésben az első Orbán kormány alatt.

Immáron Fidesz színekben ekkor tűnik fel Latorcai János, aki az esztergomi választókerületben tudta legyőzni Dorog örökös polgármesterét, Tittman Jánost. A másik fideszes győzelem a Tata központú választókerületben született, ahol az a szocialista Tóth András kapott ki ekkor, aki később, egyfajta eposzi jelzőként a „Tatai” nevet is odabiggyesztette neve elé. Tata és Esztergom rendre inkább jobbra szavazott, míg Tatabánya és Dorog, masszívan balra, így kialakult két érdekes szomszédvár csata a Tata-Tatabánya, valamint Dorog-Esztergom kettősének köszönhetően.

Ha az MSZP listás eredményeit nézzük, 1994-ben és 1998-ban is centire megvoltak pontosan 38,8 százalékra a megyében, ezt tudták 2002-re 49,3 százalékig tornászni, amivel újra behúzták mind az 5 egyéni országgyűlési választókerületet. Még a korábbi KDNP-s Latorcai is kikapott Esztergomban, de Tatabányán az MSZP jelöltje 70 százalékos eredményt kapva verte a Fideszt. 2006-ban ugyan ezt tudták megismételni a szocialisták, az 5 megyebeli választókerület mindegyikét megnyerték. Tatabányán és Kisbéren még második fordulót sem kellett tartani és ettől még az MDF színekben induló egykori erőember, Fekete Laci sem tudta megmenteni a jobboldalt.

A minap a Telex választási interjú műsorában úgy fogalmazott a Gyurcsány Ferenc jobbkezének számító DK-s Molnár Csaba, hogy olyat még nem nagyon látott, hogy ennyire rövid idő alatt ennyi választót el tudjon veszíteni egy kormánypárt, utalva a Fidesz most várható szavazatvesztésének egyelőre csupán vélt mértékére.

2010-ben viszont kormányról bukott az MSZP, nem kicsit, nagyon. A 2006-os 49 százalékos megyebebeli eredménye után, mindössze 23 százalékot tudott összekaparni, elveszítve természetesen az összes itteni választókerületet. Abszolút szavazatszámban ugyan ez annyit jelent, hogy a 2006-os több mint 82 ezres MSZP szavazóbázisból faragtak 2010-re egy alig 36 ezrest. A totális baloldali összeomlásnak már voltak jelei, legkésőbb a 2009-es EP választáson, ahol a párt mindössze 21 százalékra futott be, a Fidesz 55 százalékos támogatottsága mellett és még a Jobbik is oda nőtt a fejükre 12,5 százalékot elérve.

2010-ben többségében azokkal a jelöltekkel verte a Fidesz a szocialistákat, akikkel 2006-ban simán kikapott. Völner Pál a komáromi, Michl József a tatai, Meggyes Tamás az esztergomi körzetet hozta zökkenőmentesen. Bencsik János is nyerni tudott Tatabányán a Fidesz logóval, 1998-ban még SZDSZ-es színekben nem sikerült neki ugyan ez. Természetesen a Fideszen kívüli világ azóta sem tudott itt sikereket elérni országgyűlési választásokon, holott keresnivalója éppen lett volna.

Meggyes Tamás 2000 és 2010 között Esztergom polgármestere is volt, személyéhez számos országos hírekbe is eljutó botrány kísérte. Aligha véletlen, hogy a 2010-es önkormányzati választáson a függetlenként induló Tétényi Éva közel kétharmados győzelmet aratott Meggyessel szemben, holott az országban hatalmon lévő induló fideszes polgármesterjelölt, kevés helyen tudta bemutatni ezt a bravúrt. Nem csoda, hogy 2014-ben, immáron új választási rendszerben és mindössze három megyebeli választókerületre karcsúsított szisztémába, már nem számítottak Meggyesre és Völner Pál indulhatott a korábbinál jóval nagyobb esztergomi országgyűlési választókerületben.

Völner egy igazi ős fideszes, Orbán Viktor katonatársa, aki 2014-ben simán nyert, a ma már DK-s Vadai Ágnesnek 27 százalék jött össze egyéniben, 2018-ban ebből 11 százalék maradt, miközben Völner mindkét választáson 45 százalékos egyéni eredmény mellett hozta simán a kerületet. Völner-Schadl ügy 2021 őszén robbant, így az elég korán eldőlt, hogy ebben a választókerületben, Simonka György és Boldog István mintájára, új jelöltre lesz szüksége a kormánypártnak. Végül a választás arra az Erős Gáborra esett, aki ekkora már Esztergom alpolgármestere volt, korábban Kassai Viktor asszisztenseként számos rangos nemzetközi labdarúgó mérkőzésen dolgozott, azonban a kampány alatt az is kiderült róla, hogy korábban feketén alkalmazott munkavállalókat egyik helyi éttermében, valamint 2014-ben egy olyan diplomával is dicsekedett választóinak, aminek a létét később nem akarta mégsem bizonyítani. Mindezek ellenére simán nyert 2022-ben is.

Ha megnézzük azokat a megyei jogú városokat, ahol ellenzéki fordulat következett be 2019-ben, számos helyen látunk ahhoz hasonló folyamatokat, amelyek Tatabányán is végbementek. Az egykori bányászvárost a rendszerváltástól kezdve vezette Bencsik János egészen 2010-ig. A korábbi SZDSZ-es politikus 2006-ban már Fidesz színekben tudott nyerni a megyeszékhelyen, ami különösen a baloldali lehengerlő országgyűlési eredményei mellett volt komoly fegyvertény, ugyanakkor megerősíti azt a vélekedést is, hogy a régóta hatalmon lévő helyi politikusok lényegében intézményesülni tudtak és a választók sokkal inkább személyük, sem mint pártjuk miatt választják őket. Bencsik 2010 után már csak az országos politikára összpontosított, így átvette a helyét Schmidt Csaba, aki szintén a Fidesz színeiben nyerte 2010 őszén. Bencsik neve azonban olyannyira összeforrt a várossal, hogy Tatabánya ismert underground előadóművésze, a Siska Finuccsi művésznéven egész termékeny rap karriert befutó Losonczi Szilveszter, 2014-es Jön a tré című számában még továbbra is Bencsikhez címezte szidalmait, mikor a város nehéz helyzetéről énekelt, a tatabányai panelek tövében.

Dalai végül lehet értő fülekre találtak. 2019-ben szoros versenyben ugyan, de nyerni tudott az összefogott ellenzék közös jelöltje, Szücsné Posztovics Ilona. 591 szavazattal megverte a várost 2010 óta irányító fideszes Schmidtet, azonban a közgyűlésben úgy kerültek 9-8 arányban többségbe az ellenzékiek, hogy bejutott kompenzációs listáról egy Mi Hazánkot képviselő is, így lényegében hamar nehéz helyzetben találta magát új városvezetés. A bajokat csak tetézte, hogy három, elvileg a baloldali képviselő is elkezdte akadályozni a polgármester azon törekvéseit, hogy az egyik városüzemeltetési cég gazdálkodását átláthatóbbá tudják tenni. A három politikus közül 2 az MSZP, 1 pedig DK-tól érkezett a 2019-es összefogásba, Fekete Miklóst például ki is zárták az MSZP-ből, amiért az rendre a Fidesszel szavazott a városházán.

A mostani választásokon a „szakadár” baloldali politikusok egy civil szervezet logója alatt fognak elindulni, Generációk Tatabányáért néven. Az említett Fekete Miklós polgármesterjelölt is lesz, de a másik korábbi szocialista, Nagy Imre is el fog indulni egyéniben, ami azért is érintheti a mostani városvezetést érzékenyen, mert Nagy 2019-ben hatalmas többség mellett nyert 2019-ben. A 2019-ben győztes csapatból nem indul újra Lusztig Péter, Frankné Farkas Gabriella független jelölt lesz. Mindössze két olyan egyéni jelöltje maradt a hatalmon levőknek, aki 2019-ben is győztes volt az összefogás színeiben: Renczes Dávid, Hajdu Ferenc, ugyanakkor a kompenzációs listáról bejutott Balogh Ferenc a Jobbik színekben próbálkozik, mivel pártja nem kíván tovább részt venni ebben a konstrukcióban. A Fidesz háza táján is történtek azonban változások, mivel három, 2019-ben egyéniben győztes politikusa sem fog újra indulni idén.

A megye másik központi településén sok izgalomra nem kell számítani. Esztergomban már 2019-ben is nagyon meggyőzően nyert Hernádi Ádám (a Mol vezér Hernádi Zsolt unokaöccse). A párt mind a 10 egyéni választókerületet megnyerte, különböző helyi civil szervezetek tudtak kompenzációs listáról elcsípni helyeket a közgyűlésben. Idén pártszerű működést mutató szervezetek közül egyedül a Mi Hazánk fog elindulni a Fidesz ellen. Lesz polgármesterjelöltjük és mind a 10 körzetben egyéni indulójuk is. Ez abból a szempontból sem meglepő, hogy a város történetében egyedül a 2010-2014 közötti polgármester, Tétényi Éva volt az egyetlen nem klasszikusan jobboldali város vezető.

Sokáig azt gondoltam, hogy a 2024-es önkormányzati választások egyik legérdekesebb meccsét Tatán rendezik. A város szintén egy hagyományos jobboldali fellegvár, lényegében a Fidesz 1998 óta irányíthatja, 2006 óta Michl József személyében. Az ismert energiaitalt gyártó cég tervezett szálloda beruházása a tatai Öreg-tó mellé, azonban olyan szinten mozgatta meg a helyi társadalmat, hogy volt a szervezett tiltakozások által mobilizált tömegek, de különösen a 2022 nyarának közepére kiírt népszavazáson megmozduló választói tömeg láttán, komolyan meginoghatott Michl széke.

A fideszes polgármester korábban a bíróságon támadta meg a tatai civilek népszavazási kérelmét, amelyet a helyi választási bizottság már amúgy jóváhagyott. A koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet idején hozott döntést saját hatáskörben a szálloda ügyében, és feltette a kezét, amikor egy lakossági fórumon azt kérték, jelentkezzen, aki támogatja a beruházást. Az aláírás gyűjtés korábbi időszakában pedig a Mi Hazánk kezdett el megtévesztő kérdőívvel akciózni a városban. A helyi népszavazás végül sikertelen lett, mint ahogyan 2010 óta, egy kivételével az összes ilyen népszavazás, amelyet városi jogállású településen tartottak. Azonban 8361 ember vett részt rajta és túlnyomú többségük a beruházás ellen voksolt, ráadásul arra soha nem volt példa, hogy egy ennyire fajsúlyos kérdésben a nyár kellős közepére írjanak ki helyi népszavazást. Ez azért volt minimum egy sárgalap Michl számára, mert ennyien szavaztak összesen 2019-ben a két induló polgármesterjelöltre.

A korábbi tiltakozások egyik vezéralakja, valamint a Miénk a Grund Városvédő Egyesület (MAG) alapítója, Szalay Ildikó lesz Michl legismertebb kihívója, azonban immáron egy másik civil szervezet támogatásával. Történt ugyanis, hogy Szalay átadta a szervezet vezetését és a MAG, egy másik helyi civil szervezet (FÜGE – Függetlenek Együtt Egyesülete) mögé sorakozott fel, aminek szintén lesz polgármesterjelöltje és minden egyéni választókerületben jelöltje. Helyi információk szerint a MAG-ban, alapvetően a pártokkal való együttműködés kérdésében volt konfliktus Szalay és a tagok között. Előbbi nem akarta, hogy politikai pártok tűnjenek fel a pusztán civil kezdeményezés mögött, míg mások ezt szorgalmazták. A FÜGE jelölti névsorában feltűnik Somogyi Balázs és Szekeres Alíz nevei is, előbbi egykori Momentum tag. A szervezet polgármesterjelöltjéről (Kvittung Dániel) azonban a tatai tiltakozások korábbi részvevői szerint nem mondható el, hogy bármilyen szempontból részt vett volna küzdelmeikben.

Mivel jelenleg tehát egyszerre két civil szervezet is azt mondja magáról, hogy a tatai civileket képviseli, nehezen látható, hogy melyik irányba fog billeni a mérleg nyelve és valóban nyernek-e a befektetői érdekek és fel fog-e épülni a szálloda monstrum az Öreg-tó partján.