A koronavírusos tatai polgármester karanténból, egyedül hozhat a luxusszállodának kedvező döntést

A veszélyhelyzetet kihasználva ismét egyedül, saját hatáskörében készül döntést hozni Tata fideszes polgármestere egy olyan kérdésben, ami a várost megosztó, komoly tiltakozást kiváltó luxusszálloda-beruházás ügyét érinti.

Az Avalon szállodaépítési tervei ellen több mint egy éve tiltakoznak olyan tataiak, akik féltik azt a természetvédelmi és műemlékvédelmi környezetet, ahol a cég építkezne.

Az ügy kulcsa, hogy hiába tulajdonosa a beruházó annak a területnek, ahová a luxusszállodáját elképzelte, a telekre jelenleg nem építhet. Építeni ugyanis csak úgynevezett „építési telekre” lehet, ennek több jogszabályi kritériuma is van, melyeknek azért nem felel meg az adott ingatlan, mert

• részben nem beépítésre szánt területen fekszik,
• nem az építési szabályoknak megfelelően kialakított,
• és nem lehet közterületről gépjárművel megfelelő módon megközelíteni.

A szálloda ellen tiltakozók ez utóbbi feltétel miatt szeretnék népszavazással elérni azt, hogy az Avalon telkével szomszédos telken gépjármű-közlekedésre alkalmas út ne is épülhessen, és az ott már meglévő utat se lehessen kiszélesíteni. Ha nem lenne épp veszélyhelyzet érvényben a koronavírus miatt, akkor ezt a népszavazást már valószínűleg ki is írták volna.

Amikor a világjárvány miatt épp az eddigi legszigorúbb korlátozások életbelépésére készül az ország, a tatai polgármester koronavírus-fertőzöttként, karanténban az otthonából folytatja a munkát.

Michl József még nem gyógyult meg, de egy friss előterjesztése alapján arra készül, hogy az Avalon telkével szomszédos telket közterületté minősítse. (A szóban forgó telek egyébként természetvédelmi területen, az úgynevezett Ramsari övezetben fekszik, a szabályozási terv alapján pedig jelenleg olyan közparknak minősül, ami védett zöldterület.) Ez az átminősítés azért fontos, mert megteremti a most még hiányzó közterületi kapcsolatot az Avalon telke számára.

Bár a polgármester az előterjesztést hétvégén elküldte véleményezésre a képviselőtestület tagjainak, Dr. Popovics Judit tatai képviselő szerint ez nem sokat jelent.

„Amióta a veszélyhelyzet van, arra se méltat a polgármester, hogy reagáljon azokra a kérdésekre és felvetésekre, amelyeket az ilyen véleményezések során hozzá intézek. Sőt, hiába kértem, nem ismerhetem meg, hogy hogyan reagál a többi képviselő egy-egy ügyben.”

Popovics szerint egyébként törvénytelen, hogy egyedül döntene a telek közterületté nyilvánításáról a polgármester, ezért az ellenzéki pártok által támogatott képviselő a Facebookon bejelentette, hogy jogi eljárást indít az ügyben.

Be sem jelentették, máris komoly tiltakozást váltott ki

A tatai polgármester nem először hozhat egyedül döntést az Avalon luxusszállodáját érintő ügyben. Tavaly tavasszal, amikor a járványügyi korlátozások miatt nem lehetett tüntetni és az akkori népszavazási kezdeményezés is megakadt, Michl József saját hatáskörben úgy határozott, hogy kiemelt fejlesztési helyszínként kezeli az Avalon kérésére a tópart érintett részét.

A Hell Energy érdekeltségébe tartozó Avalon csak ennek a döntésnek a nyilvánosságra kerülése után, tavaly májusban jelentette be hivatalosan, hogy a tatai Öreg tó partján tervezi felhúzni a következő, 120 szobás luxusszállodáját. Bár a polgármester szerette volna titokban tartani, hogy már márciusban titkos megbeszélést szervezett a beruházóval, így is hónapokkal korábban értesültek az emberek a luxusszálloda terveiről. Civilek, ellenzéki pártok és ellenzéki képviselők már februárban aláírásgyűjtéssel és népszavazási kezdeményezéssel is megpróbálták megakadályozni a tó körüli nagyberuházásokat.

A szállodaberuházás terveinek hivatalos ismertetése után a tópart jelenlegi állapotát féltő és védő helyi civilek Stop Avalon Tata néven online szerveződtek többezer fős közösséggé.

Az ügy országos érdeklődést váltott ki, a tervezett szálloda ellen pedig műemlékvédelmi és természetvédelmi szervezetek is felszólaltak. Nyáron aztán – amikor a járványhelyzet ezt lehetővé tette – több tüntetést és tiltakozási akciót is megszerveztek a tataiak. A tiltakozások hatására az Avalon júliusban már az „eredeti terveknél kisebb” szállodát ígért. November elején pedig új látványterveket mutattak be, azt hangsúlyozva, hogy csökkentették a szálloda magasságát, 120 helyett csak 95 szobát alakítanának ki, és az épület zöldfelületeit igazi fűvel telepítenék be. A Stop Avalon Tata csoportot ugyanakkor az új tervek sem győzték meg.

A tiltakozók szerint a beruházó továbbra sem vette figyelembe az érvényes szabályozást, az új terveken szereplő épület pedig „úgy akar a környezetbe illeszkedni, hogy csak imitálja a természetet”.

A Stop Avalon kitartott amellett, hogy a szálloda megépítése és üzemeltetése „indokolatlanul nagy természeti-környezetei terhelést jelentene” az új formában is, továbbá ekkor is felhívták arra a figyelmet, hogy szerintük továbbra is problémás maradt a tervezett szálloda megközelíthetősége.

Hogy áll a népszavazás ügye?

Augusztusban két olyan népszavazási kérdést is jóváhagyott a Helyi Választási Bizottság, amelyekkel akár ellehetetleníthetnék a helyiek az Öreg-tó partjára tervezett szálloda megépítését. Októberben aztán egy harmadik kérdés is zöld utat kapott, a tiltakozók pedig elkezdték gyűjteni az aláírásokat a tatai Öreg-tó partjára tervezett szállodaépítést megakadályozó népszavazás kiírásához.

Már csak hat nap lett volna hátra a határidőig, és a Stop Avalon Tata szerint bőven összegyűlt annyi aláírás, amennyi a népszavazás kiíráshoz szükséges, amikor a kormány a koronavírus miatt ismét kihirdette a veszélyhelyzetet.

A veszélyhelyzet kihirdetése miatt az összes időközi választást, népszavazást és az azokhoz kapcsolódó folyamatokat, határidőket törölték.

A Nemzeti Választási Iroda novemberi állásfoglalása alapján először úgy tűnt, az addig összegyűlt aláírásokat meg kell semmisíteni. Később kormány által kihirdetett különleges jogrendről szóló törvénybe bekerült egy módosítás, amely lehetővé teszi az aláírások megőrzését, illetve az aláírásgyűjtés folytatását a veszélyhelyzet megszűnése után.

Tisztázatlan kérdések

Michl előterjesztése önmagában még nem oldaná meg teljes mértékben azt a megközelíthetőségi problémát, amely az Avalon tervezett beruházásának az egyik legfontosabb jogi akadálya jelenleg. Ugyanakkor, ha a döntés megszületik, akkor az Avalon egy lépéssel közelebb kerülne ahhoz, hogy építési telekké válhasson a tervezett beruházás helyszíne.

A Stop Avalon értelmezése szerint „világos, hogy az Avalon mit nyerne” a közpark közterületté minősítésével, az viszont nem tisztázott hogy a tataiak mit nyernének ezzel a veszélyhelyzetben. A szállodaépítés ellenzői nyilvános Facebook-posztban most arról is kérdezik a fideszes városvezetőt, hogy:

• Mekkora értéknövekedéssel jár az átminősítés az Avalon területére és a tulajdonos hogyan ellentételezi azt a városnak?
• Az út létesítésére vonatkozó népszavazási kérdést érinti-e a döntés?

Michl Józsefet mi is megkerestük a Telex kérdéseivel, többek között arról is érdeklődtünk nála: tudja-e cáfolni, hogy a beruházónak, vagyis az Avalonnak kedvezne a döntése. Azt is megkérdeztük, hogy miért sürgős annyira az Avalon telkével szomszédos területnek a közterületté minősítése, hogy ezzel most, a veszélyhelyzet idején betegen is foglalkozik. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a folyamatban lévő népszavazási kezdeményezésre való tekintettel nem várhatna-e ez az ügy, illetve, hogy mit válaszolna azoknak a tataiaknak, akik most úgy érzik, hogy a népszavazási kezdeményezést támogató többezer helyi akaratát semmibe véve döntene egy személyben. Az írásban feltett kérdéseinkre azonban cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.