A megye, ahol a Fidesz buktatta meg saját polgármesterét

A megye, ahol a Fidesz buktatta meg saját polgármesterét
Illusztráció: Török Virág / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Tolna vármegye az ország egyik leginkább fideszes térsége: a kormánypártok támogatottsága 57-60 százalék körül mozgott az elmúlt két választáson annak ellenére, hogy volt itt néhány hagyományos baloldali fellegvár is. Ráadásul egyedülálló módon van egy olyan város is, ahol a helyi kormánypárti képviselők az ellenzékkel összefogva váltatták le a Fidesz színeiben politizáló polgármesterüket. Tolna vármegye főleg a Szekszárdi borvidékről és a Paksi Atomerőműről ismert, amelyek egyrészt munkahelyeket teremtenek a térségben, másrészt a megye identitásának alapvető elemeit adják. De a népesség jelentősen csökken, ami a kedvezőtlen és sok esetben egyoldalú gazdasági helyzetből adódik. A Választási Földrajz vármegyéket bemutató sorozatának 3. része következik.

A megyei jogú városok közül Szekszárdon a legalacsonyabb a lakónépesség, az itt élők száma a 2022-es népszámlálás alapján 30 ezer alá csökkent. A megyeszékhelyen és a megyében lakók száma is jelentős lejtmenetben van. Míg előbbi az elmúlt tíz évben a lakóinak majdnem 12 százalékát, addig utóbbi a 10 százalékát vesztette el. Ezzel Tolna a harmadik legjobban fogyó megyének számít, csak Békés és Nógrád előzi meg. A lakónépesség fogyása az egész térségre jellemző: egyharmad részben az elvándorlás, kétharmad részben pedig a természetes fogyás miatt.

Az első ábrán települési szinten ábrázoltuk a tényleges fogyást, és a településekre húzva az egeret vagy rájuk kattintva a fogyás összetétele is leolvasható. A megyében lévő 109 településből 13 olyan található, amelyek az elmúlt tíz évben a lakosaik több mint ötödét (a térképen legalább 200 ezrelékét) vesztették el, miközben csak két községben emelkedett az ott élők száma: Györkönyön és Kaposszekcsőn, ott is csak minimálisan.

Jól látható, hogy a kisebb települések népességfogyása jelentősebb méreteket öltött, mint a nagyobbaké. A térképre rápillantva az is látszik, hogy

a megye középső részén húzódó aprófalvas és a nyugati szélen lévő térség néptelenedik el leginkább.

Az itt található két város, Tamási és Dombóvár a rendszerváltozás után tapasztalt gazdasági visszaesést jelentősen megérezte. Míg előbbinél a jól működő mezőgazdaság esett vissza, addig Dombóváron 1990-től a vasút mint fontos munkaadó leépülése okozott problémákat.

A megye Dunával határolt keleti felében már több (a megye léptékével mérve) nagyobb várost is találunk, hiszen itt van a megye székhelye, Szekszárd, tőle északra a megye nevét adó Tolna, északon Dunaföldvár és Paks, míg délen Bonyhád és Bátaszék. Az eddig említett nyolc város együttes lakónépessége épphogy csak meghaladja a 100 ezret (109 218), ez viszont a vármegye lakosságának több mint a felét adja. A maradék 101 település népessége összesen 98 713.

A térképen a településeket lakónépességük nagysága alapján ábrázoltuk. Így akadnak olyan települések, amelyek városi jogállásuk ellenére inkább az óriásfalu (5000-10000 fő) kategóriába estek lakónépességük okán. Az egeret a településre húzva vagy rákattintva az adott település lakónépessége is megjelenik.

A megyében az egy főre jutó jövedelem mégsem marad el az országos átlagtól, hiszen 2021-ben Tolnában ez 294 ezer forint, az országos átlag pedig csupán 20 ezer forinttal magasabb, 314 ezer forint volt. Tolna megye átlag körüli értéke a legnagyobb foglalkoztatójának, a Paksi Atomerőműnek köszönhető, amely közvetlenül 2500, a beszállítói hálózaton keresztül pedig közvetve összesen 5000 embernek ad munkát. Ez ahhoz képest nagyon nagy arány, hogy Pakson mindösszesen 8700 foglalkoztatott van, tehát lényegében az erőműből él a település. Ha Paks jövedelmét kivonnánk a megye átlagából, az jelentősen csökkenne, már csak 248 ezer forint lenne az egy főre jutó jövedelme. Ez a legalacsonyabb szabolcsi (240 ezer) és a második helyezett békési (248 ezer) jövedelmekkel hasonló szinten van.

Mindemellett a megye gazdaságszerkezetének taglalásánál meg kell említeni a Szekszárdi borvidéket, és általánosan a megyében található mezőgazdasági termelést annak ellenére, hogy mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés mértéke visszaesett a rendszerváltozás után, pedig a megyének kifejezetten jó adottságai vannak számos mezőgazdasági termény előállításához.

Ezen belül is a borhoz szükséges szőlő termesztése örvend nagy hagyománynak, amelyet az utóbbi időben számos kormányzati projekt és finanszírozás is segített. A cél a nagy vetélytárs, Villány megelőzése, ez viszont a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt még várat magára a turisztikai bevételek és a vendégéjszakák terén is.

A megye politikai térképe nagy fokú kettősséget mutatott, ez mára egysíkúbbá vált. Az országgyűlési választásokon 1990 és 2010 között öt egyéni képviselő jutott be a megyéből a parlamentbe. Az első voksolás alkalmával ötből négy képviselő MDF-es volt. Köztük volt a jobbközép párt későbbi elnöke, Dávid Ibolya, aki bajai születése ellenére ügyvédi karrierjét a megyében, Tamásiban kezdte, és egyéni mandátumot is itt szerzett. 1994-ben aztán fordult a kocka: ekkor ötből négy kerületet már az MSZP nyert, viszont

1998-tól napjainkig már csak két egyéni baloldali győzelem született a megyében: Tóth Gyula tudta elhódítani 2002-ben és 2006-ban a dombóvári központú kerületet.

Dombóvár különösen érdekes település abból a szempontból, hogy elég erős baloldali hagyományokkal bír. Itt ágazik el ugyanis a 40-es (Budapest–Pécs) és a 41-es (Budapest–Kaposvár) vasútvonal, amellyel a település igazi vasúti központnak számított és számít a mai napig. Természetesen a vasúti közlekedés háttérbe szorulásával Dombóvár jelentősége is csökkent. A települést 1994 és 2009 között vezette baloldali színekben induló polgármester: először Tóth Attila (2006-ig), majd Szabó Loránd, aki 2009 júniusában először lemondott a tisztségről, majd 2010-ben és 2014-ben is újraválasztották. 2019-ben viszont hivatalban lévő jelöltként kikapott fideszes ellenfelétől, Pintér Szilárdtól, aki a szavazatok 61,55 százalékát nyerte el.

A megye jobboldali pólusát Bátaszék, Bonyhád és Paks adja, mivel egyik helyen sem volt 1990 óta baloldali színezettel induló polgármester. Bátaszéken viszont két ciklus óta a függetlenként induló Bozsolik Róbert a polgármester, annak ellenére, hogy mindkét alkalommal volt a Fidesz–KDNP részéről kihívója. Míg 2014 és 2019 között még a képviselő-testület többségét is maga mögött tudhatta, addig a legutóbbi ciklusban már 4 független és 4 Fidesz–KDNP által támogatott képviselő jutott be a testületbe. Mindenesetre a településen a 2022-es választáson hasonló eredmény született, mint Pakson és Bonyhádon.

Bonyhád esetében meg kell említenünk a település közéletében 1998 óta részt vevő, és azt jelentősen meghatározó politikust, a fideszes Potápi Árpádot, hiszen ő azóta megszakítás nélkül a térség országgyűlési képviselője. Potápi Bonyhád polgármestere is volt 2002 és 2014 között, amit csak az országgyűlési képviselő és a polgármesteri pozíció összeférhetetlenségének bevezetése miatt adott át Filóné Ferencz Ibolyának, aki azóta is a Fidesz–KDNP színeiben irányítja a települést. Potápi manapság is meghatározó szereplője a választókerületének, amelybe a 2011-es módosítás után Dombóvár is beletartozik. Ezzel egy korábban baloldali település került egy választókerületbe az igen erős jobboldali támogatottságú Bonyháddal. Ez tipikus esete volt a gerrymandering egyik altípusának, a feldarabolásnak (cracking), amikor az egyik párt szavazóbázisát egy nálánál jóval erősebb másik párti szavazóbázissal vonják össze, semlegesítvén a baloldali szavazók akaratát. Azóta azonban jelentősen változtak az erőviszonyok: a legutóbbi 2022-es választáson még Dombóváron is több mint 18 százalékpontot vert a Fidesz az ellenzékre, leképezve ezzel az országos átlagot. Így a korábbi eredmények alapján fellépő gerrymandering-hatás már korántsem befolyásolta erősen a választási eredményeket.

Paks a korábban említett sajátságos helyzete miatt is érdekességeket tartogat, ezt részben jól mutatja a térség országgyűlési képviselőjének, Süli Jánosnak az életútja. A nukleáris szakember és politikus már az üzembe helyezése óta az erőműben dolgozott, 1986-tól osztályvezetőként, 2001-től főosztályvezetőként, 2004-től műszaki igazgatóként, 2009-ben vezérigazgatóvá nevezték ki. 2010 márciusában a Tolna Megyei Labdarúgó Szövetség elnökévé választották. A jobboldali elkötelezettségű villamosmérnök a politika világába 2014-ben érkezett meg, amikor a Néppárt jelöltjeként 77,8 százalékos eredményével nagyon legyőzte a fideszes Kozmann Györgyöt (22,2). Süli ezzel átvette a város vezetését, amit addig három ciklus óta polgármesterként a fideszes Hajdú János irányított. Süli mögé beálltak az ellenzéki pártok is, és habár Sülit soha nem lehetett ellenzéki elhajlással vádolni, az MVM pont a polgármesterré válásának évében vonta meg a támogatást a Paksi FC-től, ami egyesek szerint nem volt független a választás kimenetelétől. A ciklusát nem is töltötte ki, mivel 2017-ben kinevezték a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszterré, e tisztségéről viszont a 2022-es választás után lemondott. A települést Süli 2017-es lemondása óta Szabó Péter vezeti a Fidesz–KDNP színeiben, így a Paksi FC szurkolói is megnyugodhatnak.

Tolna, Tamási és a megyeszékhely Szekszárd hasonló pályát jártak be. Mindhárom településen először független polgármestereket választottak, majd 1998 és 2006 között a bal-, vagy Szekszárd esetében a liberális oldal vezette a településeket. A 2006-os politikai botrányok közepette megtartott önkormányzati választásokon aztán mindhárom településen a Fidesz–KDNP jelöltje szerezte meg a városvezetői széket. Ez így is maradt, csak két ciklus után, 2014-ben őrségváltás történt, és a legutóbbi két ciklust már mindhárom esetben más Fidesz–KDNP-jelölt töltötte ki. A megyeszékhely esetében erre szintén az összeférhetetlenségi törvény bevezetése miatt került sor, hiszen Horváth István nyolcévnyi polgármesterség és négyévnyi országgyűlési mandátum után az utóbbi három ciklusban is a térség parlamenti képviselője. Ezzel pedig a kerület és a város erős emberének címe mindenképpen őt illeti meg.

A Fidesz–KDNP által vezetett települések sorából némileg kilóg Szekszárd, ahol a kormánypártoknak nem volt meg a képviselő-testületi többségük 2019 után. Azonban a pandémia miatt időlegesen nagyobb hatalom került a polgármesterek kezébe, ennek hatására sok esetben nem volt szükség a képviselő-testület jóváhagyására. A helyzetet súlyosbította Ács Rezső polgármester betegsége, melyet 2020 novemberében maga hozott nyilvánosságra, a politikus egyre nehezebben tudott mozogni és beszélni. Akkor még azt mondta, hogy a betegsége nem befolyásolja a munkáját, de a képviselő-testület tagjai oldaltól függetlenül nem így látták. Ez a két dolog pedig olyan helyzetet teremtett, amire nagyon kevés példa van a 2010 utáni világban: a helyi Fidesz és az ellenzék összefogva elkezdte a polgármester kihagyásával irányítani a várost. A polgármester állapotából fakadóan a város ugyanis nem tudott lehívni olyan forrásokat, amiket megnyert, és nem tudott olyan fejlesztéseket végrehajtani, amikre a város lakói nagyon régóta vágynak. Ezek között szerepelt az uszodafejlesztés, amit csak akkor említsünk meg egy szekszárdinak, ha magunkra akarjuk haragítani őt.

Ács Rezsőt végül 2023-ban egy összeférhetetlenségi ügy miatt sikerült a közgyűlésnek felmentenie polgármesteri posztjáról, amit a kormányhivatal is helyben hagyott. Az önkormányzati választás közelsége miatt időközit már nem lehetett tartani, így a hivatalt ügyvezetőként Gyurkovics János alpolgármester vette át. Érdekes lesz, hogy a 2020 óta tartó huzavona után a városból melyik oldal kerül ki erősebben. A Bomba Gábor vezette ellenzéki formáció, amely félretéve az ellenzéki érzületet, együtt tudott működni a helyi kormánypárti képviselőkkel, vagy a Fidesz–KDNP, amely megtalálta a lehetőséget arra, hogy a szerintük alkalmatlanul viselkedő vezetőjét felmentse posztja alól. Mindenképpen olyan helyzet, amivel nem mindennap szembesül magyar választópolgár.

Hasonlóan az eddigi elemzéseinkhez, itt is látszik, hogy a városi önkormányzatokban sokkal inkább kiegyenlített a politikai verseny, mint az országgyűlési választás esetében. Ez pedig nem csak abból fakad, hogy a kisebb településeken jóval magasabb a kormánypártok támogatottsága. Míg a 2019-es önkormányzati választáson Szekszárdon és Tolnán például csak 1-2 százalékpont döntött a polgármester személyéről, addig a 2022-es országgyűlési választáson már mindkét településen 10 százalékpont felett volt a Fidesz–KDNP előnye (Tolnán ráadásul 29 százalékpont). Erre lehetne magyarázat a kormánypártok nagy mértékű erősödése, de nem volt ez másként a 2018-as országgyűlési választás esetében sem.

A látszólagos változatlanság ellenére a Fidesz–KDNP az országos erősödésével párhuzamosan a megyében is jelentősen növelte támogatottságát. A legnagyobb értékeket a korábban baloldalinak számító Dombóvár és környékbeli települések hozták, de az egész megyére jellemző a 10–20 százalékpont közötti növekedés.

Ezzel az átrendeződéssel egyébként Tolna megyében szavaztak Budapest után a legkiegyenlítettebben a kormánypártokra, tehát itt a legkisebb az eltérés két véletlenszerűen kiválasztott szavazókör Fidesz-támogatottsága között.

A térképen három olyan települést láthatunk (zölddel jelölve), amelyen csökkent a Fidesz támogatottsága, de ettől még a kormánypártok érdemben itt sem gyengültek itt sem, hiszen mindhárom esetben még így is jelentős mértékű a Fideszre való szavazási hajlandóság. A legnagyobb csökkenést a kormánypártok Bonyhádvarasdon szenvedték el, ahol a támogatottságuk még továbbra is 58 százalékos, tehát bőven országos átlag feletti.

Habár sem a Fidesznek, sem az ellenzéknek még nincsenek hivatalos jelöltjei a megye jelentősebb városaiban, a korábbi eredményeket tekintve érdekes csaták alakulhatnak ki a megyeszékhelyen, Szekszárdon, illetve Tolna városában. Az erős vagy a megye életét nagyban befolyásoló emberek mindazonáltal nem az önkormányzatokban, hanem a parlamentben ülnek Horváth István, Potápi Árpád és Süli János személyében, az ő névsoruk 2026-ig biztosan nem fog változni.

A sorozat eddigi részei:

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!