Talán a mai Magyarország egyik legnagyobb politikuskeltetője Csongrád-Csanád megye, politikai oldalaktól függetlenül hemzsegnek itt az erős emberek. Elég csak Márki-Zay Péterre, Lázár Jánosra, Ujhelyi Istvánra vagy Botka Lászlóra gondolni. A szegedi polgármester 2017 októberéig, rövid ideig az MSZP miniszterelnök-jelöltje is volt, de azóta a pártból is kilépett. Itt indult be a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László hivatalos politikusi karrierje is.
Csongrád-Csanád 390 ezer lakosának több mint a fele a megye két legnagyobb ellenzéki vezetésű városában, Szegeden és Hódmezővásárhelyen él. A 2019-es önkormányzati és a 2022-es országgyűlési választáson a kormánypártok támogatottsága kizárólag itt volt az 50 százalékos szint alatt (45 és 47 százalék). Így kijelenthető, hogy ez a megye Budapest után az ország legkevésbé fideszes vidéke.
A megye ma is használt nevét 2020. június 4-én kapta meg, amikor Lázár János javaslatára a Csongrád mellé a Csanád név is odakerült. A régi vármegyerendszerre hivatkozva módosították a nevet, viszont a mai Csongrád-Csanád megyében a korábbi Torontál vármegye északi területei is megtalálhatók a Tisza és a Maros torkolatától délre, a két folyó által határolt területen. Így ha a történelemhez tényleg hűek akartak volna maradni, akkor Csongrád-Csanád-Torontál megyének kellett volna elnevezni a közigazgatási egységet. Az időpontból fakadóan azonban a 2019-es önkormányzati választást még a régi elnevezéssel tartották meg, így a térképeinken és a szövegekben a kronológiai szempontból megfelelő nevezéktant használtuk.
A megyei jogú városokon, Szegeden és Hódmezővásárhelyen kívül a megyében még 58 település található, így Csongrád-Csanádban van a legkevesebb település a megyék közül. Ez az alföldi jellegből és a török hódoltság utáni történelmi fejlődésből fakad. Két középváros, Makó és Szentes meghatározó járásszékhelyeknek tekinthetők. Előbbi a hagyma és a ráépülő turisztikai kínálat (például a Hagymatikum), míg utóbbi a település népességszámához képest jelentős kulturális szerepe miatt is kiemelkedik. A szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban tanult többek között Alföldi Róbert, Badár Sándor, Kasza Tibor, Nyáry Krisztián, Péter Szabó Szilvia, Ujréti László, Zsédenyi Adrienn és még sokan mások.
Település- és gazdaságszerkezet tekintetében jelentős szerepe van a Tiszának, amely a megye területét észak-dél irányában, Csongrád és Szentes közötti részről indulva egészen Szeged délnyugati csücskéig osztja ketté. Ebbe folyik bele Szegeden délkeletről Makó irányából a Maros. A folyók mentén a víz által kialakított öntéstalajok a jellemzők, míg a Tiszától nyugatra a homoktalajok, a megye északkeleti részén pedig a magasabb humusztartalmú réti talajok.
De miért fontos ez egy választási földrajzos cikkben? Az egyik legelső választásföldrajzi tanulmányban André Siegfried a talajtípusokkal hozta összefüggésbe a választói magatartást. A talaj ugyanis meghatározza a jellemzően termesztett növényt, az pedig a mezőgazdasági termelés módját (nagyvállalat vagy családi gazdaság), ezeknek pedig különböző fajta képviseletük lehet. Ez Csongrádban is nagyban meghatározza a mezőgazdasági művelés típusát, amely a gazdasági kibocsátást befolyásolja. Humuszos homoktalajokon ugyanis inkább a gyümölcs- és zöldségtermesztés (Szatymazon a barack, Öttömösön a spárga, Domaszéken a répa), míg a magasabb humusztartalmú talajokon a nagy-táblás mezőgazdaság jellemző Hódmezővásárhely-Szentes környékén.
A térképen a településeket ábrázoltuk lakónépességük nagysága alapján. Így akadnak olyan települések, melyek városi jogállásuk ellenére inkább az óriásfalu kategóriába estek lakónépességük okán. Az egeret a településre húzva, vagy rákattintva az adott település lakónépessége is megjelenik.
Az Alföldön még mindig jellemző mezőgazdasági szektor mellett azonban Csongrád-Csanádban található az egyik legnagyobb vidéki felsőoktatási intézmény, a Szegedi Tudományegyetem. Az intézmény szürkeállomány-kibocsátása jelentősen meghatározza a környék gazdaságszerkezetét is, hiszen rendkívül magas a térségben, de főleg Szegeden a magas hozzáadott értékű foglalkoztatottság, legyen ez akár a biogazdálkodás, a szoftveripar vagy a gyógyszergyártás.
Szegeden minden harmadik nagykorú embernek van felsőfokú végzettsége, míg a megyeközponttól távolodva ez folyamatosan csökken. Ez alól kivételt képeznek a nagyobb települések: Csongrád, Szentes vagy Makó. Így a térkép alapján is meghatározható Szeged szűkebb vonzáskörzetének kiterjedése. A város belpolitikai életét az egyetem alapítványi formára való átalakítása nagyban felkavarta, amely azért sem meglepő, mert itt dolgozik a városban élő foglalkoztatottak több mint 10 százaléka.
Történelmi szempontból vizsgálva Szeged jelentős szerepet töltött be hazánk fejlődésében, és felfedezhetünk egyfajta, az aktuális hatalommal szembehelyezkedő lelkületet is, amely az 1879-es tiszai árvíz óta informálisan kitapintható a város politikai magatartásában. Horthy Miklós is Szegeden állomásozott és szervezte meg csapatát az első világháború utáni kommunista rendszer ellen, valamint a szocializmus éveiben is sajátos, különutas pályát írt le Szeged és a megye. A megyei pártvezetés kegyetlenkedései miatt nevezték el a véreskezű kambodzsai diktátorról Pol Pot megyének, amit a Pol Pot megye punkjai című film is megmutat. Ezen kívül, de ettől nem teljesen függetlenül az 1956-os forradalom is Szegedről indult ki a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) megalapításával október 16-án, amit az SZTE Egyetem utcai épületében, az Auditórium Maximumban hoztak létre.
A rendszerváltozás utáni önkormányzati választásokon a politikai váltógazdaság volt jellemző Szegedre egészen 2002-ig. Akkor a fideszes Bartha László polgármesteri helyét az MSZP színeiben az akkor még csak 29 éves Botka László vette át. Botka igazi politikuscsaládból származik, hiszen első ciklusában (2002 és 2006 között) édesanyja volt Szolnok polgármestere.
Botka Lászlót eddig 2010-ben tudta leginkább megszorongatni az éppen aktuális kihívója, a fideszes B. Nagy László, de akkor is a szavazatok abszolút többségét (52,5 százalékot) kapta meg. A képviselő-testületi többséget viszont a 2010-2014-es ciklusban már nem tudhatta magáénak, mivel a 20 egyéni kerületből 11-et a Fidesz nyert meg, és akkor a mérleg nyelvének számító jobbikos képviselő rendre a Fidesszel szavazott. 2014 óta az őt támogató képviselők kétharmados többségben vannak a szegedi közgyűlésben.
A 2019-es polgármester-választáson pártok már nem is szerepeltek Botka László neve mellett, csak egy civil szervezet, de így is, vagy lehet, hogy pont ennek köszönhetően, a szavazatok több, mint 60 százalékát szerezte meg. Botka sikere egyértelműen nem pártpolitikai jelentőségének, hanem a város életében betöltött szerepének köszönhető. Ahogy nemrég bemutattuk: egykori pártjánál és az ellenzéki pártok összességénél is rendre jobban teljesít a választásokon, így minden bizonnyal a kormánypártok szavazóinak egy része is támogatja őt, mint városvezetőt.
Ezen a grafikonon Botka László polgármester-választáson elért eredményeit hasonlítjuk össze az őt támogató párt(ok) országgyűlési választási eredményeivel.
Az ellenzéki vezetésű nagyváros és a kormány viszonya azonban ellentmondásos, de itt is meghatározóbb a Botka Lászlóra jellemző pragmatizmus. Lázár János építési és közlekedési miniszter többször utalt rá, hogy Hódmezővásárhellyel ellentétben szerinte Szegeddel lehet beszélni, és a kormány akár ellenzéki vezetésű önkormányzatokkal is hajlandó az együttműködésre. Ennek eredményeként jelentették be 2023 végén az ország egyik legnagyobb beruházását, az elektromos autókat gyártó BYD-gyár építését Szegeden. A paradox helyzetet jól mutatja, hogy ezzel egy időben egy egyháznak átadott véderdő miatt ádáz csatározások indultak Szeged és a kormány között.
Hódmezővásárhelyről Lázár Jánossal kapcsolatban írtunk hosszabban. A város dominánsan Fideszhez köthető politikai orientációját Márki-Zay Péter törte meg azzal, hogy az előző polgármester, Almási István halála miatt tartott 2018. január 25-i időközi polgármester-választáson nagy meglepetésre ellenzéki közös jelöltként megverte a Fidesz–KDNP és az akkor a Miniszterelnökséget vezető Lázár János támogatását élvező Hegedűs Zoltánt. Márki-Zay a bravúrt 2019-ben is megismételte, csak ezúttal már a képviselő-testületben is többséget tudott szerezni. Az alföldi mezővárosban ettől függetlenül a jobboldali orientáció megmaradt, hiszen Márki-Zay Péter magát jobboldali keresztény-konzervatív embernek tartja.
Makót 1994 és 2014 között irányította az MSZP-s Buzás Péter, aki a 10 évvel ezelőtti választáson meglepetésre kikapott a várost azóta is vezető fideszes Farkas Évától.
Szentesen is nagyon sokáig, 1994 és 2019 között irányított egy megkerülhetetlen, karakteres vezető, az MSZP-s Szirbik Imre. Róla azt tartják a helyiek, hogy bármilyen színekben indult volna, akkor is megválasztották volna. 2019-ben azonban nem indult újra, a szavazók pedig a jobbikos kötődésű Szabó Zoltán Ferencet támogatták, akinek neve mellett viszont szintén nem volt egyetlen pártlogó sem.
Csongrádon a 2010 és 2014 közötti időszak kivételével a várost 2002 óta irányító Bedő Tamás a polgármester. Ő 2002 és 2010 között még MSZP-s színekben indult, de aztán 2010-ben kikapott a fideszes jelölttől, Kőrösi Tibortól, azóta pedig függetlenként méretteti meg magát. 2019-ben már kormánypárti kihívót sem kapott.
A homokhátság két másik jelentős településén, Mórahalmon és Ásotthalmon sem akárkik irányítanak. Mórahalmot 1994 óta vezeti Nógrádi Zoltán, aki kirobbanthatatlan a pozíciójából, a legutóbbi két választás alkalmával nem is volt kihívója. Legutoljára 2010-ben indult ellene Knipf Róbert, de Nógrádi ekkor is a szavazatok 80 százalékát nyerte el. A 80 százalék körüli eredményét csak 1994-ben múlta alul, amikor elsőként a szavazatok 46 százalékával lett polgármester, de azóta sem kapott 79 százaléknál kevesebbet. Nyilván ez válasz is a településen végzett munkájára, hiszen a mórahalmi fürdőberuházás a városnak olyan szintű fejlődést hozott, aminek mintájára aztán a Dél-Alföldön több kis- és középvárosban indultak hasonló egészségturisztikai fejlesztések. Ezek hol a sikeresebb, hol a sikertelenebb kategóriába sorolhatók.
Ásotthalmon lett polgármester 2013-ban a korábban a nemzeti radikális, szélsőjobbos Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal országos ismertséget szerző Toroczkai László, akinek a 3800 lakosú községben azóta is töretlen a népszerűsége. Toroczkai később a Jobbik alelnöke is lett. Miután 2018-ban kizárták a pártból, ő lett az elnöke a Mi Hazánk Mozgalomnak, amelyet Dúró Dórával és Novák Előddel együtt alapítottak. Toroczkai a polgármesterségről az összeférhetetlenség miatt mondott le 2022-ben, és az országgyűlési választáson a parlamentbe is bejutott. Helyét a korábbi alpolgármester, a nemzeti radikális párt által is támogatott Papp Renáta vette át.
A legtöbb polgármester függetlenként szerezte meg a városvezetői széket, de a legkevésbé kormánypárti megyében is található 16, fideszes színekben politizáló polgármester.
A megyei közgyűlési képviselőket a nem megyei jogú városok választópolgárai választják pártlistás rendszerben. A megyei közgyűlések a megyei önkormányzatok részeit képezik, feladatuk, hogy a nagy fejlesztési apparátussal és forrásokkal rendelkező városközpontok (megyei jogú városok) mellett lévő kisebb településeknek nyújtsanak fejlesztési segítséget a hazai területfejlesztés központi és lokális szintjei közötti decentralizált szervezetként, ellensúlyozva a településméretből fakadó különbségeket. Sajnos az Európai Unió által is megkövetelt decentralizált területfejlesztés intézményei már 2010 előtt sem tudták megvetni a lábukat, a Fidesz hatalomra kerülésével pedig a megyei önkormányzatok is egyre kevesebb feladattal és forrással rendelkeztek. Ezáltal a megyei közgyűlések összetételének mára már csak szimbolikus jelentősége van.
2019-ben minden megyében a Fidesz-KDNP listája szerezte a legtöbb szavazatot, így minden megyei közgyűlésben abszolút (sok helyen kétharmados) többségük van. A Csongrád megyei közgyűlés 20 tagjából ennek megfelelően 12 fideszes, 2-2-2 szocialista, Mi Hazánk-os és jobbikos, valamint egy-egy momentumos és DK-s jutott be. Ez az eredmény ráadásul még a 2014-eshez képest is előrelépés volt a kormánypártnak, amikor csak 11 képviselőjük jutott be a közgyűlésbe.
A megyében a pártok külön indultak, így a nem-Fidesz-KDNP-lista első helyezettjeit ábrázolva kirajzolódnak a pártok támogatottságainak területi eltérései. Szeged, Hódmezővásárhely és Ásotthalom kivételével ugyanis az összes településen a kormánypártok szerezték a legtöbb szavazatot, így a nyertes ábrázolása nem juttatott volna minket többletinformációhoz. A Fidesz-KDNP-n kívüli erősorrend viszont megmutathatja, hogy az egyes ellenzéki pártok mely területeken voltak erősek 2019-ben, hiszen e tekintetben a területiség nagyban meghatározta az ellenzéki pártok támogatottságát.
A szocialisták a második helyet tudták behúzni a korábbi fellegvárukként számon tartott Makón és környékén, de a 15 százalékot még a járásszékhely esetében sem tudták meghaladni, ezzel 43 százalékponttal maradtak le a Fidesz-KDNP-től. A Momentum a szuburbanizációval (városból való kiköltözéssel) leginkább érintett területeken szerezte meg a második helyet, míg a DK sporadikusan Szeged és Makó környékén egy-egy településen. A Mi Hazánk a homokhátság legdélebbi és legészakibb részében szerezte szavazatainak jelentős részét, míg a Jobbik Szentesen és környékén volt erős, nem függetlenül a jobbikhoz köthető és később nyertes polgármesterjelölt népszerűségétől.
A 2022-es országgyűlési választáson az ellenzék Budapesten kívül mindössze két vidéki egyéni választókerületben tudott nyerni. Ebből az egyik Csongrád-Csanád megyében volt, az 1-es választókerületben, amihez Szeged északi- és délkeleti része tartozik, illetve hat kisebb település, Újszentiván, Tiszasziget, Deszk, Kübekháza, Klárafalva és Ferencszállás. Utóbbi falvakban mindenhol több szavazatot kapott a kormánypárt, így a kerületet a szegedi részek billentették az MSZP-s Szabó Sándor irányába. A térképen a két lista közötti százalékpontos eltérést ábrázoltuk, mivel 2022-ben nagy eltérések az egyéni és a listás szavazatok között nem voltak.
A Fidesz 50 százalék alatti eredményt tíz településen ért el, ezek a megye legnagyobb és leggazdagabb területei közé tartoznak. Mindazonáltal hozzá kell ehhez tenni, hogy a megye településeinek több mint felében az ellenzéki lista támogatottsága 30 százalék alatt maradt.
A Fidesz-KDNP támogatottsága országosan tíz százalékpontot tudott növekedni 2014 és 2022 között, ez viszont térben nem egyenletesen rajzolódott ki. Csongrád-Csanád esetében Makón és térségében, illetve a megye északi felében tudott leginkább nőni a kormánypártiak aránya. Annak ellenére, hogy Szeged és Hódmezővásárhely ellenzéki bástyának számít, ebben az időszakban mindkét településen 3-3 százalékpontot javított a kormánypárt. Ezzel összefüggésben az itt politizáló erős emberek sem pártpolitikusok már, hiszen nagyrészt civil szervezeteik színeiben indulnak, és személyes húzóerejüket sem egy politikai pártcsalád építésére, hanem az adott település igazgatására használják fel.
A legkisebb mértékben a homokhátság déli részén bővült a kormánypártok támogatottsága, de ez részben a magas bázisnak is köszönhető, míg Csengelén és Ásotthalom esetében még csökkent is, igaz előbbinél 70-ről 69 százalékra, utóbbinál pedig 50-ről 48 százalékra.
Csongrád-Csanád megye tehát az ország többi részéhez képest sok szempontból különutas, bár az országos tendenciák itt is megjelennek a választók magatartásában. A térségben nagyon fontos szerepet játszottak és játszanak az erős vezetők, akik korábban még nagyon erős pártos kötődéssel rendelkeztek. Buzás Péter, Szirbik Imre és Bedő Tamás Makón, Szentesen és Csongrádon még a szocialista párt erős jelenlétéhez tudtak hozzájárulni, de míg előbbi kettő kikerült a helyi közéletből, addig utóbbi már függetlenként irányítja települését, így a helyi politikai életbe sem teszi bele a munkát az ellenzéki térfélről helyben nagyon erős és népszerű ember ezeken a területeken. Nem véletlen, hogy itt erősödött a legnagyobbat a kormánypárt is.
A megyeszékhelyen Botka László is kivonult a pártpolitikából, választási eredményei is rendre meghaladják az országgyűlési választásokon az ellenzéki jelöltek támogatottságát. Ellentétben Toroczkai Lászlóval, aki polgármesteri tevékenysége mellett a Mi Hazánkot is sikeresen építi Ásotthalomról. Ezen a településen ugyanis a Fidesz-KDNP 19 százalékponttal kapott kevesebbet, mint a nemzeti radikális párt a 2019-es önkormányzati választás alkalmával. Ráadásul a 2022-es országgyűlési választáson az ellenzéki listát 10 százalékponttal verte meg a Mi Hazánk Ásotthalmon. Ez tehát az igazi 22-es csapdája a kormánypártokon kívül politizálóknak, hiszen Botka László sikerét is részben az adja, hogy pártokon átívelően, pragmatikusan vezeti a települését, viszont a helyi erős emberek pártpolitikai tevékenysége nélkül a Fidesz-KDNP erősödése prognosztizálható.
A 2024-es önkormányzati választások eredményeinek latolgatásához ezáltal a jelöltek személyének ismerete elengedhetetlen, és a kormánypártoknál ebben a tekintetben még sok a kérdőjel. Nem tudjuk, kit állít a népszerű polgármesterek ellen a Fidesz a két legnagyobb településen sem. Annyi azonban bizonyos, hogy önkormányzati választást a hosszútávú politikai munka megspórolása nélkül nem lehet nyerni, a helyi önkormányzatban lévő erős emberek párttevékenysége nélkül pedig lehetetlen országgyűlési választást nyerni.
A Választási Földrajz a június 9-i kettős választásig hetente mutat be egy megyét.
