Lázár: Hódmezővásárhelyt ma egy teljesen zakkant ember vezeti, aki szerint két férfi nevelhet egy gyereket

Debrecen lesz a vidék fővárosa, a kormánynak nagy érdeke fűződik Szeged fejlődéséhez, és az ottani városvezetéssel lehet is beszélni, ezenkívül Békéscsabában és Hódmezővásárhelyben lehet potenciál, de utóbbi „lehibernálta önmagát” – mondta Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter a Rádió7-nek.

Az „orosz–ukrán háború okozta gazdasági nehézségek miatt” leállított 270 projekt volt Lázár János szerda reggeli rádióinterjújának első témája, amelyekből a műsorvezető szerint több ezer szegedi és térségbeli örömére néhányat újraindítottak, többek között a Debrecent Szegeddel összekötő főút négysávosítását.

„Miért fontos ez a beruházás a kormánynak?” – hangzott el a kérdés Huszár Tamástól, a Rádió7 műsorvezetőjétől, mire Lázár arról beszélt, hogy a tavalyi „súlyos döntéshullám” miatt valóban több ezer beruházás felfüggesztéséről kellett dönteniük, amik között számos olyan is volt, melynek „pontosan tudtuk a szükségességét, csak nem volt rá pénzünk”.

Az építési és közlekedési miniszter szerint ez a helyi hídberuházás azért lehet fontos a kormánynak is ebben a helyzetben, mert létre akarnak hozni egy új gazdasági övezetet Debrecen–Nyíregyháza–Miskolc-háromszögben, ennek során „Debrecen lesz a vidék fővárosa és Magyarország második fővárosa”. Ezért aztán a most jóváhagyott beruházások is az észak-alföldi fővárossal vannak összefüggésben, köztük a 47-es főút algyői Tisza-hídja is:

„rá akarják hordani a munkaerőt” a városra,

így az odavezető úthálózat fejlesztése rendkívül fontos számukra, hiszen „minden út Budapestre vezet” Lázár szerint, ma pedig Szegedről könnyebb a fővárosba eljutni, mint Debrecenbe, így a kormány „hidat létesít” a két város között ezzel a beruházással. Bár a főváros adja a GDP nagy részét, szerinte mostantól valóban a vidék fog következni a vidéki centrumok kialakításával.

Lázár Jánost nagyon régóta foglalkoztatja a makói térség megközelíthetősége is, miniszterként pedig azt tűzte ki célul, hogy miként lehet az ország keleti részében is behúzni az országban lévő tartalékokat munkaerő és gazdasági növekedés szempontjából is. Szerinte a képzeletbeli Zalaegerszeg–Kaposvár–Kecskemét–Debrecen-vonalon túl délre mások a gazdasági, társadalmi viszonyok, így Baranya, Somogy és Bács-Kiskun, illetve Csongrád-Csanád megyék déli része jelenthet egy ilyen tartalékot, ahova gyáripart próbálnak telepíteni és infrastrukturális beruházásokat hoznak, például a mohácsi Duna-híd, Pécs felé pedig autópálya.

Ebbe illeszkedik bele vélekedése alapján Szeged térsége is. Mint fogalmazott, az államnak és a kormánynak nagy érdeke fűződik Szeged fejlődéséhez is, „Szegeden van egy olyan városvezetés, akivel ha nem is könnyen, de lehet beszélni”, és jelenleg is kibontakozóban vannak nagy tervek, komoly gazdasági fejlődés jöhet a városba a kormány segítségével. Lázár szerint ehhez viszont infrastruktúra kell. „Ha Szegeddel sikerül megállapodni, és Szegeden lesz egy nagy iparfejlesztés, amiről most nagyon intenzív kormányzati tárgyalások folynak külföldi befektetőkkel”, akkor lehet szó arról, milyen infrastruktúra fog épülni a környéken, ez a következő öt év programja, állítja.

Debrecent „fővárossá fogják építeni, egy sokkal nagyobb várossá”.

Ezenkívül Békéscsabában van, Szegedben és Hódmezővásárhelyben pedig „lehet potenciál”, de utóbbi Lázár szerint „lehibernálta önmagát”, nincs rajta sem a gazdasági, sem a politikai térképen. Kecskemét „nagyjából rendben van”, Szeged pedig kérdéses vélekedése szerint – ahol van egy komoly egyetemi háttér –, hogy tud-e olyan gazdasági fellendülés következni a városban, mint Kecskemét vagy Debrecen esetén.

A műsor utolsó szakaszában mérleget vontak. Hódmezővásárhely fejlődésére kérdezett rá a műsorvezető, melyről Lázár azt mondta, hogy épült ugyan a tram-train és lesz Tisza-híd bővítés is, de a miniszter szerint Hódmezővásárhely úgy döntött, hogy teljesen bezárkózik: „teljesen hibernálta magát, lefelé halad a város, elzárta magát a külvilágtól, és nincs benne az ország gazdasági, politikai és társadalmi vérkeringésében”, a városvezetés pedig „magára csukta az ajtót”, fogalmazott az egykori vásárhelyi polgármester Lázár. Bár a szándék megvan a változásra véleménye szerint, hiszen annak idején rengeteg szövetségese volt a városnak jobbról és balról is, például amikor „Medgyessy Péter vagy Gyurcsány Ferenc támogatta az itteni komcsikat”.

Orbán Viktor viszont harminc éve elkötelezett támogató volt, de Márki-Zay Péterrel senki nem akar együttműködni. Lázár ezért nagyon reméli, hogy a „vásárhelyi szappanopera” hamarosan véget ér. „Ne menjünk el azért szó nélkül amellett, hogy ma egy olyan ember vezeti a várost, aki úgy gondolja, hogy két férfi nevelhet egy gyereket. Ez szerintem egy nagyon súlyos dolog ebben a városban”, de azt is hozzátette, hogy az ilyen ember nem alkalmas a város vezetésére, számára ez elfogadhatatlan, így van személyes és közéleti oka arra is, hogy a vásárhelyieket változásra bírja.

„Ha ez nem lenne elég, egy teljesen zakkant ember vezeti a várost, akinek olyan elképzelései vannak, amelyek szerintem egy normális, tisztességes, becsületes és jó gondolkodású vásárhelyi számára elképzelhetetlen és elfogadhatatlan. Én nem szeretném, hogy a vásárhelyi gyerekeket férfiak nevelnék nők nélkül, anyák nélkül.”

„Meglátjuk ezt, Tamás, meglátjuk még”

– jegyezte meg Lázár a műsorvezetőnek az interjú végén arra a kérdésre, hogy milyen eredményekre számít a jövő évi helyhatósági választáson, szerinte majd a hódmezővásárhelyiek fognak erről dönteni, mindenesetre izgalmasnak ígérkezik a választás Lázár vélekedése szerint, ahol majd különböző világok közül kell választani.