Lázár János építési és közlekedési miniszter vasárnap este jelentette be, hogy hat parlamenti ciklus után a 2026-os országgyűlési választáson már nem indul egyéni képviselőként. Összeszedtük, hogy az elmúlt hat egyéni küzdelme során hogyan szerepelt. A Választási Földrajz elemzése.
A hódmezővásárhelyi központú egyéni országgyűlési választókerületet Lázár János 2002 óta nyerte meg folyamatosan, de előtte sem volt itt nagy változatosság politikai oldalak tekintetében, hiszen 1990-ben a jobboldali kisgazdapárt színeiben Szabó Lajos, 1994-ben és 1998-ban pedig Rapcsák András győzött, először kereszténydemokrata, majd a Fidesz–MDF támogatással. E tekintetben tehát a kerületnek még soha nem volt baloldali képviselője az Országgyűlésben.
Lázár Rapcsák András 2002-es halála után lépett az országos politika színpadára. Az utódlás nem volt kérdéses, hiszen Lázár 1997-től először személyi titkárként, majd kampányfőnökként is tevékenykedett a hódmezővásárhelyi polgármester és országgyűlési képviselő mellett. Helyi tapasztalata és ismertsége tehát bőven megalapozta az akkor még csak 27 éves Lázár János későbbi sikereit.
A legjobb választási eredményét is 2002-ben érte el, amikor a szavazatok 56 százalékát megszerezve, majdnem 30 százalékponttal utasította maga mögé az akkori szocialista jelöltet, Bicsérdy Gyulát. Ezzel, az akkor kétfordulós választási rendszerben, már az első fordulóban megszerezte az egyéni mandátumát, hiszen ehhez a szavazatok abszolút többsége volt szükséges. Második fordulóra a maradék két választáson sem volt szükség. Ráadásul annak ellenére, hogy 2006-ban a Magyar Szocialista Párt nyert országosan, a baloldalnak nem volt jelöltje Csongrád megye 6-os számú választókerületében, hiszen Lázár ellenfele ekkor a helyi kereszténydemokraták által felkért mártélyi polgármester, Balogh Jánosné volt, aki a Fidesz megyei önkormányzati képviselője is volt, de indulása miatt a pártból kizárták, így függetlenként mérettette meg magát.
A térképen a Lázár János által elért legjobb választási eredményt (a 2002-est) ábrázoltuk települési szinten Csongrád megyében. A közigazgatási határokon belülre húzva az egeret vagy a település területére kattintva az ábra mutatja, hogy az adott településen melyik jelöltre mennyien szavaztak, illetve hogy az adott település melyik kerületbe tartozott.
2010-ben még sikerült 55 százalékos eredményével a pártja lehengerlő országos eredményét is felülmúlnia, de 2014-ben a szavazatok csupán 44 százalékával szerzett mandátumot, ami így a legrosszabb eredménye a húsz év alatt. Ez részben annak is volt köszönhető, hogy 2011-ben a választójogi törvény módosításával a kerületek határai is jelentősen megváltoztak. Hódmezővásárhely esetében például 2010-ig egy négy településből álló választókerületről beszélhettünk, mivel a 6-os számú körzetet a megyei jogú városon kívül csak a mellette található Székkutas, Mártély és Mindszent alkotta. Joggal beszélhettünk tehát egy kifejezetten hódmezővásárhelyi kerületről.
A 2011-es törvénymódosítással a kerületek száma jelentősen lecsökkent, ezzel együtt pedig a területüknek és a lakónépességüknek is növekedniük kellett. Nem történt ez másként Csongrád megyében sem, ahol a korábbi hét választókerületből négyet alakítottak ki. Hódmezővásárhely így egy kerületbe került egy másik járásszékhellyel, Makóval és a megye délkeleti kisebb településeivel. Ráadásul így a hódmezővásárhelyiek a kerület választópolgárainak kevesebb mint a felét adják, a makóiak pedig közel a negyedét. Az utóbbi nagyon sokáig volt Buzás Péter jóvoltából szocialista fellegvár, hiszen a települést 1994 és 2014 között húsz évig polgármesterként vezető és egy ciklus erejéig (2006 és 2010 között) az országgyűlésben képviselő politikus sokáig megkerülhetetlen figurája volt a helyi közéletnek. 2010-ben tíz százalékponttal teljesített jobban a Csongrád megyei 7-es választókerületben, mint pártja országosan, de így is kikapott a Fidesz jelöltjétől, Mágori Józsefnétől.
2014-től azonban az országos tendencia Makót is elérte, miszerint a korábbi vidéki szocialista fellegvárakban a Fidesz 2010 utáni relatív „visszagyengüléséből” a baloldal nem szerezte vissza szavazóit, hanem a Jobbik tudott profitálni. Ezért lett a második helyezett Lázár János után 2010-ben és a már módosított választókerületi beosztásban 2014-ben és 2018-ban is a Jobbik jelöltje, Kristó Gabriella, majd Kiss Attila. 2014-ben viszont még a szocialista Buzás Péter irányította Makót, így a baloldalnak ekkor még volt némi komolyan vehető támogatottsága a térségben. Az ellenzék megosztottsága miatt volt elegendő tehát Lázárnak a 44 százalékos eredmény is az egyéni győzelem megszerzéséhez.
2018. január 25-én aztán olyan dolog történt Hódmezővásárhelyen, amire senki nem számított. Ekkor időközi polgármester-választást kellett tartani, mert előző év novemberében meghalt a várost 2012 óta vezető fideszes polgármester, Almási István. Nagy meglepetésre az ellenzéki közös jelölt, Márki-Zay Péter megverte a Fidesz–KDNP és a Miniszterelnökséget vezető Lázár János támogatását élvező Hegedűs Zoltánt.
Ennek ellenére a tavasszal tartott parlamenti választáson Lázár tovább tudta növelni az előnyét, és ismét a pártja országos támogatottsága feletti eredménnyel nyert egyéni mandátumot, viszont már közel sem Hódmezővásárhelyen volt legnagyobb arányú a támogatottsága. Az ellenzéki térfélen legerősebb jelöltnek kikiáltott jobbikos Kiss Attila bár nem tudta az összes Márki-Zay Péter-szimpatizánst megszólítani Vásárhelyen, de jobb eredményt ért el ott, mint a szülővárosában, Makón. Ebből következik, hogy Lázár támogatottságának visszaerősödése nem Hódmezővásárhelyről, hanem sokkal inkább Makóról és a környezetében lévő kisebb településekről származott.
A győzelme ellenére Lázár János 2018 és 2022 között egy időre eltűnt az országos politikából, a kormányzatban nem vállalt olyan magas rangú pozíciót, mint korábban. A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtokkal kapcsolatos állami feladatokért felelős kormánybiztosként tevékenykedett, de 2022-ben ismét egyéniben mérettette meg magát, mindent feltéve egy lapra, hiszen a Fidesz–KDNP listájára nem vetette fel magát.
Az országgyűlési választáson pedig nem kisebb név, mint az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter indult vele szemben a Csongrád-Csanád megye 4-es számú választókerületében. Országosan a vásárhelyi polgármester és az ellenzék csúfos vereséget szenvedett, az egyéni választókerületében azonban Lázár csak megismételni tudta a négy évvel korábbi eredményét, míg a pártja támogatottsága országosan öt százalékpontot növekedett. Ezt Márki-Zay Péter azzal tudta elérni, hogy Hódmezővásárhelyen hajszálnyival, de több szavazatot kapott, mint Lázár, és a többi településen sem kapott ki olyan nagyon, mint a többi ellenzéki jelölt.
Tanulság tehát minden politikai szereplőnek, hogy a választói magatartás térbelisége korántsem olyan statikus, mint ahogyan az sok esetben az országos eredményeken látszódik, és egy-egy helyben erős szereplő sokat tud változtatni az összképen.
Lázár János tehát több különböző időszakban és választókerületi felosztásban tudott egyéni mandátumokat nyerni, alkalmazkodva a megváltozott viszonyokhoz. Egyrészt ezért egy kicsit érthetetlen az ettől való visszavonulása, hiszen látható, hogy a személyes varázs mennyit tud segíteni egy-egy választási eredményen. Másrészt az országos politikában egyre inkább tevékenykedő politikusnak már egyre kevesebb ideje van a választókerületével közvetlenül foglalkozni. Lehet, nem véletlen, hogy még egyik választást nyert miniszterelnök-jelölt sem egyéni választókerületből jutott be az Országgyűlésbe.
