2024. február 2. – 10:32
Úgy tűnik, a magyar ellenzék még megélhetési válság idején sem képes a hatalom tartóoszlopait eredményesen támadni. De ha országszerte ez a helyzet, milyen lehetőségek kínálkoznak a kormánnyal szembeni politizálásra abban a megyében, amelyben országos viszonylatban 2010 óta a legmagasabb reálbér-növekedést könyvelhették el a választók? Győr-Moson-Sopron az egyetlen magyar megye, amely a legfontosabb gazdasági és demográfiai mutatókban képes felvenni a versenyt a fővárossal és az ahhoz szervesen kapcsolódó Pest megyével.
2020 tavaszán úgy hozta a sors – helyesebben fogalmazva az akkor kirobbanó koronavírus-járvány –, hogy négy hónapot töltöttem megszakítás nélkül Kapuváron. Tehát Győr és Sopron között nagyjából félúton, egy tízezer lelkes, csendes kisvárosban. Egyetlen szórakozásom a futás volt, így szinte az összes utcát és a Vitnyéd nevű szomszédos falut is bejártam azokban a hetekben.
Az embernek ilyen – remélhetőleg soha vissza nem térő – élethelyzetekben alkalma nyílik megfigyelni olyan jelenségeket, amik felett egyébként átsiklana: az egy utcára jutó osztrák rendszámú autók nagy számát, a hajnali 4:30-as nyitással üzemelő trafikokat, a határ túloldalára dolgozni járók által hátrahagyott kocsik keszekuszaságát az országút mentén. Általánosságban tehát azt, mennyire szervesen határozza meg itt az emberek életét a munkába járás.
Győr-Moson-Sopron megye mindig is hazánk egyik legfejlettebb vidéke volt. A térség történeti földrajzát talán legátfogóbban ismerő kutató, Győri Róbert több tanulmányában is kiemelte, hogy már a 19. század végére is ez volt az ország vidékének legiparosodottabb része, ahol már ekkor megjelentek olyan, modernnek számító társadalmi jelenségek, mint a rendszeres napi ingázás a munkába.
Mi áll a növekedés mögött?
Győr ma is a vidéki Magyarország első számú gazdasági fellegvára. A járműgyártás és a köré szerveződő kiszolgáló iparágak, szolgáltatások jelentik ma a megye legfőbb vonzerejét a munkaerőpiacon. A két legutóbbi népszámlálás között (2011–2022) a folyamatosan duzzadó budapesti agglomerációt lefedő Pest megye után mindössze egyetlen megyénk tudott lakosságszám-gyarapodást elkönyvelni: Győr-Moson-Sopron. Más kérdés, hogy ennek bőven vannak országhatáron átnyúló okai is, hiszen a megye számos települése ma már lényegében Pozsony kertvárosa, így Rajkán például a falu 70 százaléka nem is magyar állampolgár.
A megye azonban nem tekinthető egységesnek ebből a szempontból. A megyeszékhely, Győr lakosságszáma is csökken, így a júniusi önkormányzati választás előtt csökkenteni kellett a győri választókerületek számát (ennek anomáliáiról itt írtunk bővebben). A budapestihez hasonló folyamatok mentek végbe az elmúlt bő évtizedben itt is: a központi nagyváros lakosságszáma csökken, agglomerációs gyűrűje pedig soha nem látott mértékben gyarapszik.
A folyamatosan növekvő embermennyiség természetesen húzza magával az építőipart is. Gombamód szaporodnak az új építésű társas- és kertes házak megyeszerte, azt pedig már az ember pénztárcája dönti el, hogy egy amerikai szappanopera díszletezésébe is beillő kertvárosba költözik, vagy az akut telekhiány hatására az alvállalkozói leleményesség nyomán felparcellázott faluszéli házsoron találja magát.
Mindezeknek is köszönhetően ma Győr-Moson-Sopron megyében a 2010 után épült lakások teszik ki a teljes lakásállomány 11,2 százalékát, ami döbbenetesen magas szám. Összevetésképp: ugyanez a szám Pest megyében 8,5, Budapesten 5,4, országosan pedig mindössze 4,3 százalék. Rajkán a lakások fele, a Győrrel már összeépült Vámosszabadiban 42 százaléka 2010 után épült, de például a Sopron közelében fekvő Nagycenken is ugyanez igaz a lakóingatlanok közel harmadára. A folyamatot tehát fűti a látszólag csillapíthatatlan kereslet, aminek egyik motorja a szlovák határ túloldaláról érkező tömeg, a másik a rekordmagas (reálértéken 65 százalékos) bérnövekedés.
Sokaknak ugyanakkor a megye pusztán lakófunkcióval bír. A kora hajnali órákban munkavállalók ezrei lépik át az osztrák határt, hogy valamelyik burgenlandi logisztikai raktárban, mezőgazdasági létesítményben vagy éppen üvegfalú bécsi irodaházban indíthassák el a hétköznapot. Az osztrák gazdaság nagyban támaszkodik a magyar munkaerőre: a 2023-as osztrák társadalombiztosítási adatok alapján az ausztriai munkaerőpiac külföldi munkavállalói között a magyarok vannak a legtöbben.
Ugyanakkor Győr-Moson-Sopron megye vállalkozásai úttörők voltak a külföldi munkavállalók alkalmazásában is, időben messze megelőzve másokat. A megye déli részén található kisvárosban, Beleden, a helyi tejüzemben már 2018-ban arról beszélt az üzem menedzsere, hogy indiai tehenészeti szakmunkásokat alkalmaznak, mert még a felvidéki magyarságból sem tudtak munkaerőt toborozni. Ez természetesen szintén nyomást helyez a lakáspiacra, miközben életre hívja a magyar vállalkozói leleményességet is. Győr külvárosában nem egy esetben épülnek olyan új kertes házak, amelyek belső kialakítása (16 darab minihálószoba) arra utal, hogy munkásszállók lesznek.
Áder, Szijjártó, Hiller – politikuskeltető
A hazai baloldal utoljára 2006-ban nyert egyéni országgyűlési mandátumot ebben a megyében: Balogh József, a megyeszékhelyet 1994 óta irányító szocialista polgármester és korábbi tanácselnök tudta megőrizni helyét a marcalvárosi panel lakótelepeket is magában foglaló választókerületben. Más kérdés, hogy az önkormányzati választásokon pár hónappal később már át kellett adnia a városháza kulcsait az egykori olimpiai bajnoknak. Az MSZP 2006 tavaszán még a mosonmagyaróvári választókerületben is nyerni tudott, de így is 5–2 arányban veszítettek megyei szinten a Fidesszel szemben. Ezt követően azonban nem sok babér termett a baloldalnak ebben a megyében.
A 2006-os önkormányzati választás jó pár baloldali városvezetőt kirobbantott a pozíciójából, ahogy az ország többi részén is. A MSZP a megyében elveszítette Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár és Csorna irányítását is. Mindezek ellenére fontos szerepet játszottak az MSZP életében a megye szocialista alapszervezetei. Sopronból származik Hiller István korábbi oktatási miniszter, aki jelenleg is országgyűlési képviselő, Csornáról pedig a DK talán egyik legfontosabb operatív embere és EP-képviselője, Molnár Csaba. Utóbbi a Partizánnak adott interjúban arról beszélt, hogy az MSZP egyszerre soha nem tudott hatékonyan kormányozni és eredményesen párthálózatot működtetni, miközben Gyurcsány Ferenc párton belüli felemelkedésével kapcsolatban pont a győri és mosonmagyaróvári pártsejtek munkáját hangsúlyozta.
A hazai jobboldali mitológiában is nagyon fontos szerephez jutott ez a megye. 1990-ben Sopronban szerezte története első egyéni országgyűlési mandátumát a Fidesz: Szájer József legyőzte azt a szocialista Pozsgay Imrét, aki a korszak talán egyik legnépszerűbb alakjává vált a rendszerváltást levezénylő Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások során. Igaz, végül Kövér László is szállított egy egyéni győzelmet Pápáról, de ő az SZDSZ támogatásával tudta csak ezt megtenni, szóval Szájeré volt az első vegytiszta fideszes győzelem a történelemben.
1994-ben, amikor a Horn Gyula vezette MSZP valósággal letarolta az országot, az MDF egyetlenegy vidéki választókerületet tudott megtartani a 97-ből: a kapuvárit. Aligha véletlen, hogy a 2014-re átalakított választási rendszerben is a Kapuvárt magába foglaló választókerület az, ahol a Fidesz a legjobb választási eredményeit éri el választástól választásra. 2022-ben már 71 százalékos egyéni győzelmet könyvelhetett el itt a kormánypárt.
Szintén a megyéből származik egy másik fontos Fidesz-alapító: Áder János, aki először 1998-ban tudott egyéni parlamenti mandátumot nyerni Csornán, majd az ezt követő két választáson már az első fordulóban győzött. A jelenlegi kabinetben két fontos Győr-Moson-Sopron megyei politikus is helyet kapott: a győri külügyminiszter, Szijjártó Péter, valamint a mosonmagyaróvári agrárminiszter, Nagy István. Utóbbi nem itt született ugyan, de 2014-ig a város polgármestere is volt.
A jobbikos Brenner Koloman soproni származása talán sokaknak ismert, azonban arra már a legtöbben aligha emlékezhetnek, hogy a budapesti főpolgármesteri címért most bejelentkező, német nemzetiségű politikus 1998-ban még egy Nemzetiségi Fórum nevű mikropárt jelöltjeként indult az országgyűlési választáson.
A megye másik fontos választásföldrajzi adottsága a rendkívül magas választói aktivitás. Az országgyűlési választások során rendre a három legaktívabb megye között találjuk Budapest és Vas megye mellett, ugyanakkor az önkormányzati választáson 2010-ig is rendre az országos átlagot meghaladó mértékben járultak az urnák elé a megyebeliek.
A helyhatósági választásokon jellemzően a legalacsonyabb lélekszámú magyar falvak a legaktívabbak, ugyanakkor a Kisalföld vidéke történelmi okok miatt nem aprófalvas településszerkezetű, mint például Zala, Baranya vagy éppen Borsod-Abaúj-Zemplén.
A gazdasági és társadalmi fejlettségből fakadó állampolgári attitűd azonban így is az országos szint fölé volt képes emelni a választói kedvet egy önkormányzati választáson.
Kérdés, hogy mi változott 2010 után, ami miatt az önkormányzati választások fontossága valamelyest leértékelődött az itteni választók szemében, miközben az országgyűlési választásokon továbbra is az ország legaktívabbjai az itt élők.
Erre két hipotézis állítható fel, ám mindkettő a migrációra vezethető vissza. Egyrészt a megyében nagy számú új beköltöző jelent meg az ország más, elsősorban keleti végeiről. Ezek a választók nagy valószínűséggel a lakhelyváltás viszonylagos frissessége miatt kevésbé tudnak vagy akarnak politikai álláspontot kialakítani helyi ügyekben.
A választói aktivitás relatív visszaesésének másik magyarázata pedig pont a magyar lakcímmel, de magyar állampolgársággal nem bírók számának emelkedésével magyarázható, akiknek van választói joguk az önkormányzati választáson, így a névjegyzéket is gyarapítják. Egy szlovák vagy éppen Fülöp-szigeteki munkavállaló azonban aligha fog választásokat eldönteni a megyében, utóbbiak már csak azért sem, mert a munkásszállásokon rejtőzködő vendégmunkások a közhiedelemmel ellentétben nem is jogosultak erre.
Fideszes belháború Győrben
Igazán nyitott meccs a megyében csak Győrben és Mosonmagyaróváron várható a júniusi önkormányzati választáson. Utóbbi helyen 2019-ben elég volt a voksok 42 százaléka a fideszes polgármesternek a diadalhoz, mivel négy ellenzéki kihívó is rajthoz állt. Állítólag idén már egyetlen ellenzéki kihívója lesz a regnáló polgármesternek Szabó Miklós helyi civil személyében. Itt is lenne bőven mibe kapaszkodnia az ellenzéknek, elég, ha csak a városi kórházban kialakult áldatlan állapotokra gondolunk.
Győrben Borkai Zsolt visszatérése abszolút példa nélküli lenne, különös tekintettel az egykori polgármester korábbi szexbotrányára és távozásának körülményeire. A regnáló polgármester, Dézsi Csaba egy igazi ősfideszes, aki már az 1994-es országgyűlési választáson rajthoz állt a párt színeiben. Igaz, ekkor még csak 12 százalékot tudott elérni, amivel nem jutott második fordulóba sem az akkori rendszerben. Ugyanebben az évben azonban megnyerte a győri 3-as egyéni önkormányzati választókerületet Fidesz–MDF–KDNP színekben az őszi helyhatósági választáson. Dézsi innentől kezdve az önkormányzati politikára koncentrált, és sorra nyerte körzetét a helyi választásokon.
A korábbi és jelenlegi fideszes városvezető közötti, országos hírekbe is eljutó adok-kapoknak már voltak is helyi szinten vezéráldozatai. Egy Borkai Zsoltot támogató, szintén exfideszes képviselő, Hajtó Péter azzal vádolta meg Dézsi egyik alpolgármesterét (nem nevesítve a személyt), hogy annak folyamatban lévő büntetőügye lehet erőszakos bűncselekmény miatt. Ezt a városvezetés cáfolta, majd mégis lemondott posztjáról Radnóti Ákos, aki a 2019-es kampány egyik fontos szervezője volt. Helyi források arról számoltak be, hogy a lemondásnak inkább magánéleti okai lehettek, és szimplán kockázatminimalizálás történt. A jelenlegi városvezetésnek egyszerre kell megoldania, hogy a szakadárokat minél messzebbre tolja magától, illetve Borkairól és Hajtó Péterről lehámozza a kormánypárti választói csoportokat.
Eközben utódlási problémákkal is szembekerültek. Információink szerint több olyan egyéni képviselő is van, akik júniusban már nem kívánnak szerepelni a szavazólapokon (például a marcalvárosi körzetet szoros versenyben megnyerő Rózsavölgyi László). Emiatt olyan korábbi helyi fideszes szereplők lehetnek újra jelöltek, mint Antal Imre, aki 2006-ig volt a városban képviselő. Dézsi ugyanakkor nagyon jó a fiatal és agilis helyi politikusok toborzásában (Szijjártó Pétert is ő hozta a pártba), így várhatóan több kerületben fiatalítást terveznek. Jelölt lehet az a Boncsarovszky Péter is, aki diákönkormányzati képviselőként vált ismertté.
Az ellenzéki oldal egyelőre továbbra is az összevont EP- és önkormányzati választás köré font ördöglakat kulcsát keresi, és az együtt vagy külön? dilemmáját igyekeznek feloldani. Pintér Bence helyi újságíró, a Tiszta Szívvel a Városért egyesület nevében már tavaly bejelentkezett a polgármesteri székért, azóta beállt mögé a Momentum és az LMP, de az óbaloldali pártokkal még továbbra sincs egyezség. Sőt, a DK január 29-én bejelentette: újra elindítja azt a Glázer Tímeát, aki már a Borkai által keltett adriai hullámokat sem tudta meglovagolni, kevéssel, de kikapott 2019-ben.
Miközben Győr egy gazdaságilag prosperáló város, egy sor olyan válságtünetet is produkált, amelyek orvoslása elodázhatatlanná vált. A hirtelen felduzzadó agglomerációs gyűrűvel rendelkező városok legtöbb problémáját mára magán hordozza a megyeszékhely: intézményi ellátottsági problémák, tömegközlekedés megszervezése egy amúgy folyamatosan mozgásban lévő megye központjában, kiürülő városmag, többrétű lakhatási válság, és akkor a Győrszentivánra tervezett gyár körül kialakult feszültséget még nem is említettük.
A sorozat eddigi részei: