Kettévágtak egy választókerületet, és van, ahol egy panelház két szomszédos lépcsőháza külön választókerületbe került – az eddig fennálló súlyos aránytalanságot némileg kezeli ugyan Győr új választókerületi térképe, azonban számos újabb, a választási törvénnyel össze nem egyeztethető pontja van. Arról nem is beszélve, hogy pár hét leforgása alatt eltűnt 274 győri választó, a legfideszesebb választókerülethez pedig további fideszes szavazókört csatoltak. Szombathely után megmutatjuk a győri választókerületi térkép furcsaságait és azok esetleges politikai következményeit is.
A győriek jövő júniusban, az önkormányzati választáson eggyel kevesebb képviselőt választhatnak, mint legutóbb. Az eddigi 16 helyett 15 egyéni választókerületre osztják fel a várost. Az önkormányzati választás előtt több fővárosi kerületben és vidéki városban is újra kellett rajzolni a választókerületeket, mert jelentősen csökkent a lakosság száma. Azt a törvény határozza meg, hogy mekkora változásnál kell hozzányúlni a beosztáshoz. A helyi választási iroda vezetője, azaz a város jegyzője november 30-ig kapott határidőt, hogy újrarajzolja Győr választókerületi térképét.
A választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy mindegyikben körülbelül ugyanannyi szavazó legyen. Ez azért fontos, hogy ne legyenek jelentős eltérések a képviselői mandátumok támogatottságában, azaz ne fordulhasson elő, hogy egy választó szavazata többet ér, mint egy másik körzetben élőé. Fontos szabály ezért, hogy az egyes választókerületek lakosságszáma ne térjen el 15 százalékánál nagyobb mértékben a városi átlagtól. De már az 5 százalék feletti eltéréseket is indokolni kell a jegyzői határozatban.
Kevesebbet ért az egyik választó szavazata, mint a másiké
Győrben a választókerületek lakosságarányossága szempontjából már eleve problémát jelentett, hogy a várostól keletre (Győrszentiván) és délre (Ménfőcsanak–Gyirmót) is található egy-egy olyan városrész, amelyek közigazgatásilag a város részei ugyan, azonban korábban önálló települések voltak, és földrajzilag ma sem illeszkednek a város központi szövetébe. Győrszentivánt lényegében az Audi-gyár és a közvetlen szomszédságában fekvő ipari negyed választja el a várostól, míg a déli peremvidék a belvárost elkerülő M1-es autópálya-szakasz „túloldalán” fekszik.
Győr aránytalan választólétszámú kerületei 2019 októberében – Forrás: Bódi Mátyás / Telex
A 2019-es önkormányzati választáson Győrszentiván a 14-es választókerületbe tartozott, amelynek névjegyzékében 8253 választó szerepelt. Győrben ekkor átlagosan 6365 választó jutott egy választókerületre, így a 14-es választókerület létszáma 30 százalékkal meghaladta a városi átlagot. Ez azért problémás, mert a törvény maximum 15 százalékos eltérést engedélyezett volna. Hasonló volt a probléma két déli (Ménfőcsanak–Gyirmót) választókerületben is, a 15. (4692 fő) és a 16. (4896 fő) körzet negatív irányban múlta alul a megengedett 15 százalékot.
Egy győrszentiváni választó szavazata így jóval kevesebbet ért, mint a 15-ös vagy 16-os választókerületben szavazó győrié.
Borkai Zsolt és a Fidesz sikere azonban aligha ezen múlott. Az összefogott ellenzék négy egyéni körzetben is jelölt nélkül maradt, miután a Jobbik kilépett az együttműködésből (ennek részleteiről itt olvashat). A győrszentiváni (14-es) választókerületben az ellenzék jelöltje több szavazatot kapott, mint Borkai Zsolt, míg a 15-ös és 16-os kerületekben simán nyert az akkor hivatalban lévő, szexbotrányba keveredett polgármester.
Így tüntettek el egy választókerületet
Miután 120 ezer alá csökkent Győr lakosságszáma, a törvény alapján kötelező volt hozzányúlni a választókerületi beosztáshoz. Ez pedig lehetőséget teremtett az aránytalansági probléma kezelésére is. Mivel a fent említett településrészek földrajzilag viszonylag távol fekszenek a központi városmagtól, csak úgy lehetett megoldani a problémát,
ha a túlnépesedett Győrszentivántól szavazókört csatolnak egy közeli választókerülethez; és
ha a két déli választókerület szavazóköröket kap valahonnan.
Mindeközben viszont meg kellett szüntetni egy választókerületet a városban. Mivel az átlagosnál zsúfoltabb választókerületek a város északi felén találhatók, logikus volt, hogy nem valamelyik déli kerület lesz „az áldozat”. A jegyző a túlnyomórészt panelházas 8-as választókerület mellett döntött, ahol legutóbb mindössze 35 szavazattal nyert a kormánypárti jelölt.
A Fidesz egyéni képviselőjelöltjeinek eredményei, szavazóköri bontásban 2019-ben – Forrás: Bódi Mátyás / Telex
Fontos változás, hogy Győrszentivánnak az M19-es autóúttól északra található kertvárosi részét levágták az immáron 13-asra „keresztelt” választókerületről, és a szomszédos 6-os kerülethez csatolták.
Ez a 6-os számú választókerület több szempontból is érdekes csatatere lesz a jövő júniusi választásnak Győrben.
Egy földrajzilag nem összefüggő területegységről (2019-ben sem volt az, de így tovább tagolódik) van szó, amely lefedi a Likócs nevű vidékies-kertvárosias részt, a Gyárvárost és így immár Győrszentiván északi részét is.
2019-ben a fideszes képviselőjelöltek közül az ebben a választókerületben induló Hajtó Péter érte el a leggyengébb eredményt (38,1 százalék), ám ez is elég volt a győzelemhez. Hajtót szürke egyéniségnek semmi esetre sem lehet nevezni: saját honlapot üzemeltet, és a Péter Percek elnevezésű YouTube-csatornáján számol be képviselői tevékenységéről.
Hajtó az országos hírekbe idén augusztus 20-án azzal került be, hogy részegen és a színpadon káromkodva állt ki Borkai mellett, és kritizálta jelenlegi polgármester, Dézsi Csaba András tevékenységét. Aligha lesz ő a Fidesz jelöltje jövőre ebben a választókerületben, de a neve szinte biztosan ott lesz a szavazólapon.
A 2023. november 30-án elfogadott új választókerületi térkép – Forrás: Bódi Mátyás / Telex
A két alacsony népességű déli választókerület az új beosztás alapján a 14-es és 15-ös sorszámokat viseli. Itt úgy oldották meg az arányosság problémáját, hogy mindkét körzethez egy-egy panelházas városrészt csatoltak Marcalvárosból, ahol 2019-ben mindössze 141 szavazattal nyert a Fidesz jelöltje. A választási törvényben elvárt földrajzi folytonosság tudomásulvétele itt már igényel némi fantáziát, de legalábbis absztrakciós képességet a döntéshozók részéről.
Törvénytelen lehet az új felosztás
Az igazán problémás körzet azonban a városrész fennmaradó részében létrehozott új 10-es választókerület, amit nemes egyszerűséggel kettévágtak. Ez azért aggályos jogi szempontból, mert a választási törvény szerint az „egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy azok összefüggő területet alkossanak”.
Az új 10-es választókerület egészen biztosan nem alkot összefüggő területet, hiszen kettévágja az a szavazókör (87-es), amely a 14-es választókerület része.
A helyzet jogi szempontból nehezen védhető, azonban hétköznapi kérdéseket is felvet. Ehhez elég elképzelni a mindennapjait annak a lakóközösségnek, amelynek tagjai a Lajta utca 31–33. szám alatti tízemeletes panelházban élnek. A 31-es számmal jelölt lépcsőház lakóinak más lesz az önkormányzati képviselőjük, mint a 33-as szám alatt lakó falszomszédé, aki már a ménfőcsanaki választókkal alkot érdekközösséget. Ezt azt jelenti, hogy más szórólap kerül az egyik lépcsőház postaládájába, mint a másikéba.
A kettévágott 10-es választókerület – Forrás: Bódi Mátyás / Telex
Vajon mi lehetett a térképrajzoló szándéka az új felosztásban? Az arányossági problémákat sikerült olyan módon rendezni, hogy annak mértéke éppen becsússzon a törvény által előírt 15 százalékos határérték alá. A ráncfelvarráson átesett két déli kerület 13,5 és 13,7 százalékkal múlja alul a városi átlagot.
Továbbra is meglehetősen aránytalan maradt azonban Győr választókerületi térképe, különösen úgy, hogy a Győrszentiván nagyobbik részét lefedő 13-as választókerület névjegyzéke a jelenlegi módosítás ellenére is 14,2 százalékkal meghaladja az átlagot.
Könnyen elképzelhető, hogy az aránytalansági probléma hamarosan újra előáll, és jó eséllyel a következő választás előtt ismét át kell rajzolni a térképet.
Pintér Bence, a civilek polgármesterjelöltje minden bizonnyal a kettévágott 10-es választókerületben indul egyéni képviselőjelöltként is jövő júniusban. A 2019-es eredmények alapján nem tűnik valószínűnek, hogy megtámadná a beosztást. A korábbi felosztás szerinti választókerületben – ahogy már említettük – szoros versenyben nyert a Fidesz jelöltje. Ez elsősorban abban a szavazókörben dőlt el, amelyben a kerületben egyedüliként tudott 50 százalék feletti eredményt elérni a helyi fideszes jelölt. Ezt a szavazókört – amelyben egy idősek otthon is található – a most elfogadott határozat a déli, 15-ös választókerülethez sorolná.
A 15-ös választókerületben született a Fidesz rekordgyőzelme 2019-ben (58 százalékos egyéni eredmény). Magyarul: legfideszesebb választókerülethez csatolnak egy olyan kormánypárti többségű szavazókört, amely egy kvázi billegő kerületben volt eddig. Emiatt aligha bánkódik az ellenzék, így ez a megoldás akár kompromisszumosnak is tűnhet. Igaz, minden bizonnyal törvénysértő állapotot teremt.
A kettévágott 10-es számú választókerület azonban nem az egyetlen Achilles-sarka az új választókerületi beosztásnak. Találtunk még néhány egyéb furcsaságot is a határozatban. A Választási Földrajz számításai szerint
Győrnek hat olyan választókerülete is lesz, amelyben a szavazók létszáma legalább 5 százalékban eltér a városi átlagtól.
Ezekben az esetekben szöveges indoklást kellene adnia a jegyzőnek.
A 2-es számú választókerületnél csak azért nincs eltérés, mert a 309 „települési lakcímmel” bíró választót (például hajléktalanok) ebbe a választókerületbe osztották be. A 10-es választókerületről azonban csak annyi szerepel a határozatban, hogy kizárólag annak rovására lehetett bővíteni a két déli (14. és 15.) kerületet, érdemi indoklást viszont nem kapunk. Ami azért is különös, mert a 10-es kerületet a 9-es rovására lehetett volna bővíteni, de ezt nem említi a határozat. Azzal az opcióval tehát nem is számolt a helyi választási iroda vezetője, hogy egy szinte teljesen új választókerületi beosztást rajzoljon, mint ahogyan tették azt például Miskolcon. Meghagyták azt a furcsa alakú 2-es választókerületet, ami a Rábát és a Mosoni-Dunát is keresztezve zártkertes déli városrészeket, a történelmi belvárost, panelházakat, valamint az északi Révfalu elegáns kertes házas övezetét (például Horgony utca) is magában foglalja.
Az sem világos, hogy miként számolta ki a jegyző a választókerületek választóinak átlagát, ami a dokumentum szerint 6681 fő. A határozat egyik melléklete, a körzetleíró lista tartalmaz egy táblázatot, ami utca és házszám pontossággal felsorolja, miként lettek kialakítva a szavazókörök, és hány választó él ezekben az utcákban. Ennek alapján Győrben 99 941 választóról tudnak, amit ha elosztunk a 15 egyéni választókerülettel, csupán 6662 főt kapunk.
A megoldás talán az lehet, hogy a határozat szerinti választókerületi átlagot az NVI szeptember 1-jén közzétett adatai alapján számolták ki, miközben a szavazókörök választóit összesítő listát november 30-án kérték le a központi (NVR) adatbázisból. Ha valóban ez történt, akkor az azt jelenti, hogy
pár hét leforgása alatt eltűnt 274 választó.
Ez betudható akár a város természetes fogyásának is, mindenesetre megnehezíti a tisztánlátást az ügyben.
A november 30-án aláírt jegyzői határozat szerint december 15-ig lehet bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtani. Szombathely példája azt mutatja, hogy lehet keresnivalója annak, aki akár arányossági, akár a választókerületek földrajzi kialakítása miatt emel panaszt a bíróságon.
