Kevesebb önkormányzati képviselőnek jut hely 2024-ben, át kell rajzolni a választókerületeket a fővárosban

Budapest több kerületében is át kell rajzolni az egyéni választókerületeket a jövő júniusi önkormányzati választás előtt, a lakosságszám csökkenése miatt ugyanis kevesebb képviselői mandátumot osztanak ki – derült ki abból a Telex birtokába került dokumentumból, amit múlt pénteken kaptak meg a kerületi jegyzők.

A Belügyminisztérium múlt héten küldte el a Nemzeti Választási Irodának (NVI) a szeptember elsejei lakosságszám–adatokat. Az adatokat az NVI közleménye szerint továbbították a helyi és területi választási irodák vezetőinek, azaz a jegyzőknek, akiknek október végéig kell hivatalosan meghatározniuk a jövő évi önkormányzati választás után felálló képviselő-testületek létszámát.

Azt a törvény írja elő, hogy milyen módon kell kiszámolni a képviselői mandátumok számát. A 10 ezernél nagyobb lakosú településeken és a fővárosi kerületekben egyéni választókerületben vagy kompenzációs listán juthat mandátumhoz egy képviselő.

• 25 ezer lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátumról,
• 50 ezer lakosig 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátumról,
• 75 ezer lakosig 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátumról,
• 100 ezer lakosig pedig 14 egyéni választókerületi és 6 kompenzációs listás mandátumról dönthetnek a választók.

A 100 ezernél nagyobb településeken vagy kerületekben minden további 10 ezer lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 ezer lakos után eggyel a kompenzációs listán választott képviselők száma.

A Telex birtokába került dokumentum szerint öt fővárosi kerületben történt változás a fenti sávokban 2019-hez képest, Budapesten így összességében 11-gyel kevesebb képviselő dolgozhat jövő októbertől.

A Belügyminisztérium adataiból az is kiderül, hogy idén szeptemberben 63 ezerrel kevesebben élnek Budapesten, mint 2019 januárjában. Újpesten (IV. kerület) és Csepelen (XXI. kerület) volt a legjelentősebb csökkenés, és egyedül Budafok-Budatétény (XXII. kerület) lakossága nőtt az elmúlt négy és fél évben.

25 ezer alá csökkent Budapesten az I. és az V. kerület lakosságszáma. Mindkét kerületben 2019-ben még 10 egyéni választókerület volt, és 4 képviselő kompenzációs listáról jutott mandátumhoz. Jövő júniusban már csak 8 választókerület lesz a budavári önkormányzatban és Belváros-Lipótvárosban, és 3-3 képviselő kerülhet be a testületbe a kompenzációs listáról. Ezeken a helyeken tehát jövő októbertől hárommal kevesebb képviselő lesz. A kerületi jegyzőknek november 30-ig kell átrajzolniuk a választókerületeket, az eddigi 10 helyett 8 választókerületre osztják a szavazókat.

Sok múlhat a módosításon az I. kerületben, ahol igen kiélezett kampány várható, hiszen a Fidesz minden követ meg fog mozgatni azért, hogy visszahódítsa a Karmelitának és több más fontos kormányzati intézménynek is otthont adó kerületet az ellenzéktől. A konzervatívnak elkönyvelt kerületben 2019-ben meglepetésre V. Naszályi Mártát választották polgármesternek, és a 10 egyéni választókerületből 8 helyen az ellenzéki összefogás jelöltje nyert.

A képviselő-testületben a kompenzációs listás helyekkel együtt a Fidesznek 5, az ellenzéknek 10 képviselője volt. Később azonban két jobbikos képviselő kilépett a pártjából, és a legfontosabb kérdésekben azóta rendre a kormánypárti képviselőkkel szavaztak együtt. A párbeszédes polgármester tavaly nyáron vesztette el végleg a közgyűlési többséget maga mögött, miután az egyik választókerületet visszaszerezte az időközi választáson a Fidesz a Momentumtól.

Az V. kerület nehéz terepnek számít az ellenzéknek. A legutóbbi két választást Rogán Antal utódja, a fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter nyerte, és a 10 egyéni választókerületből 8-at a kormánypárti jelöltek húztak be. Most az ellenzéki pártok helyi frakcióvezetője, Kovács Alex Gábor jelentkezett be polgármesterjelöltnek, de információink szerint a Momentumnak is vannak polgármesterjelölti ambíciói a kerületben. A képviselő-testületi összetételt erősen meghatározhatja a választókerületek újrarajzolása.

Három képviselővel kevesebb ül majd a XV. kerületi önkormányzatban is, miután itt 75 ezer alá csökkent a lakosság száma. Itt is két választókerületet kell megszüntetnie a jegyőznek, és egy listás mandátummal is kevesebbre kell számítaniuk a jelölteknek. 2019-ben nagyot nyert a kerületben az ellenzék: a DK-s Cserdiné Németh Angéla polgármester vezetésével mind a 14 egyéni választókerületet behúzták az ellenzéki összefogás jelöltjei, a Fidesznek 5 kompenzációs hellyel kellett beérnie.

Kisebb képviselő-testület alakul a jövő júniusi önkormányzati választás után a XI. kerületben és XIV. kerületben is, mindkét helyen 1-1 mandátummal kevesebbet osztanak ki. Újbudán 17 helyett csak 16 egyéni választókerület lesz, míg Zuglóban a jegyzőnek az eddigi 15 helyett 14 választókerületet kell megrajzolnia.

Mindkét helyen az ellenzék számít esélyesnek, a XI. kerületben 2019-ben a DK-s László Imrét választották polgármesternek, a XIV. kerületben pedig az MSZP-s Horváth Csaba nyerte a választást. Hatalmas bravúrra lenne szüksége a Fidesznek, hogy jövő júniusban fordítani tudjon, habár Zuglóban még az sem kizárt, hogy Horváth Csabának ellenzéki kihívója is lesz.

A nehezen formálódó ellenzéki tárgyalásokat minden bizonnyal nem segíti, hogy több kerületben 2019-hez képest kevesebb képviselőjelölti helyet kell szétosztaniuk egymás között a pártoknak, míg a választókerületek átrajzolása megnehezíti az előzetes becsléseket.

Az öt érintett kerületből négy helyen jelenleg ellenzéki vezetés van, így az országgyűlési választással ellentétben itt aligha lesz vádolható a Fidesz az úgynevezett gerrymanderinggel, azaz a választókerületek olyan módosításával, amely a kormánypártoknak kedvezne. Az önkormányzati választást és az EP-választást egy napon, 2024. június 9-én tartják. Miután 2019-ben öt évre választották meg az önkormányzati képviselőket, az új összetételű testületek csak a 2024-es választás után négy hónappal, jövő év októberében kezdik meg a munkát.