Legalább öt oka van annak, hogy miért kap sorra ki az ellenzék a budapesti időköziken

„A baloldal csak az árnyékból figyeli, ahogy a választók szép lassan kizavarják őket a fővárosból is” – örömködött Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a zuglói időközi választás kormánypárti jelöltjének győzelme után vasárnap este.

A Párbeszéd önkormányzatiképviselő-jelöltje, Kökény Dalma, hetven szavazattal maradt le a fideszes Juhász-Pintér Páltól egy olyan körzetben, amelyben három éve Szabó Rebeka – jóval magasabb részvétel mellett – nagyon simán nyert, 551 szavazatot verve az akkori kormánypárti jelöltre.

Ez volt sorozatban a kilencedik veresége az ellenzéki szövetségnek a fővárosi időközi választásokon nyár eleje óta. Vasárnap Újpesten, két hét múlva pedig a II. kerületben javíthatnak valamelyest ezen az arányon.

1. Kiábrándultság

Sokkal nagyobb az ellenzéki szavazók kiábrándultsága, mint gondoltuk – mondta a sorozatos vereségek elsődleges indokaként Ilyés Márton, a Momentum elnökségi tagja.

A Fidesz 2018-as kétharmados győzelme után is az látszott szerinte a közvélemény-kutatásokból és az időközi választások eredményeiből, hogy az első pár hónapban bezuhant az ellenzék népszerűsége, hosszabb távon azonban szép fokozatosan visszaépült. Például 2018 júliusában a fideszes Sára Botond a szavazatok 62,85 százalékával nyert a józsefvárosi időközi polgármester-választáson az ellenzéki pártok által támogatott Győri Péter (36,39 százalék) ellen. Bő egy évvel később, az önkormányzati választáson – ha szoros csatában is – Pikó András legyőzte Sárát.

Ilyés szerint az országgyűlési választás után pár hónappal még él a győzteshez húzás elve, a fideszes szavazók nagyobb hajlandósággal mennek el szavazni az időközi választásokon is, mint a kiábrándult, apolitikussá vált ellenzékiek.

„Megvannak az ellenzéki szavazók, nem költöztek el, csak épp nagy a kiábrándultság”

– fogalmazott a Telexnek Kanász-Nagy Máté, az LMP országgyűlési képviselője is, aki épp Újpesten kampányol a vasárnapi időközi választás előtt. Azt tapasztalja Újpesten, hogy ez ellenzéki pártoknak fel kell rázniuk a támogatóikat, hogy menjenek el szavazni. Ezzel volt probléma több kerületben is szerinte. Az LMP volt újpesti alpolgármestere úgy látja, hogy kizárólag a személyes találkozásokkal, kopogtatással, utcai fórumokkal lehet meggyőzni az ellenzéki választókat, más eszköz most nem működik.

Kanász-Nagy arra számít, hogy az újpesti 12. választókerületben az ellenzéki szövetség jelöltje nyer vasárnap, de biztos benne, hogy szoros eredmény lesz. Intő jel volt számukra az óbudai időközi választás, ahol egy nagyon hasonló, paneles körzetben kapott ki az ellenzék szeptember elején. Az LMP képviselője azonban azt látja, hogy hétről hétre jön vissza az ellenzéki szavazók motivációja, és sokakban egyfajta dac is működik a vereségek után, hogy majd Újpesten megmutatják: le lehet győzni a Fideszt.

Az MSZP-s Molnár Zsolt szerint ugyanakkor ez nem megy egyik hétről a másikra. „A negyedik kétharmad akkora traumát okozott az ellenzéki szavazóknak, aminek a megemésztése, feldolgozása egy hosszabb folyamat” – mondta lapunknak a szocialisták budapesti elnöke, aki ellenzéki szövetségeseihez hasonlóan csalódottságot, fásultságot lát az ellenzéki szavazókon április óta.

2. Tétnélküliség

A másik oka a vereségeknek Molnár szerint, hogy az I. kerület kivételével nem volt valódi tétjük az időközi választásoknak Budapesten. Egyik kerületben sem veszélyeztette a testületi többséget egy-egy elvesztett mandátum, márpedig tét nélkül nehezebben lehet mozgósítani a szavazókat.

Ilyés Márton is arról beszélt, hogy egy időközi önkormányzati választás tétjét az áprilisi eredménytől és időponttól függetlenül sem tudják átérezni a szavazók. Az I. kerületben arra építették a momentumos Korsós Borbála kampányát, hogy ezen múlik a V. Naszály Márta vezette koalíció többsége a képviselő-testületben. Az eredmény viszont azt mutatja: nem ment át az üzenet, vagy legalábbis nem volt elég a mozgósításra. Itt is jóval kevesebben mentek el szavazni, mint 2019-ben.

3. Alacsony részvételi arány

Az időközi választásokon mindig is jóval alacsonyabb a részvételi arány, mint a rendes, ötévenkénti önkormányzati választáson. Pláne igaz ez akkor, ha nyáron tartanak egy időközit, amikor sokan nyaralnak, nincsenek otthon vasárnap, és egyébként is kevésbé foglalkoznak a közélettel.

Az időközi választások részvételi adataiból is jól látszik, hogy júniusban és júliusban jóval kevesebben mentek el szavazni, mint szeptemberben:

• VII. kerület 4. vk. (06. 26.): 17,79 százalék
• IV. kerület 2. vk. (06. 26.): 18,52 százalék
• VIII. kerület 5. vk. (06. 26.): 20,03 százalék
• V. kerület 3. vk. (06. 26.): 23,1 százalék
• XVI. kerület 2. vk. (07. 10.): 25,4 százalék
• XXII. kerület 6. vk. (07. 31.): 28,66 százalék
• III. kerület 2. vk. (09. 04.): 24,21 százalék
• I. kerület 5. vk. (09. 11.): 36,93 százalék
• XI. kerület 5. vk. (09. 18.): 29,83 százalék
• XI. kerület 14. vk. (09. 18.): 34,87 százalék
• XIV. kerület 9. vk. (09. 18.): 30,67 százalék

A fővárosban több helyen azért kellett időközi választást kiírni, mert a 2019-ben győztes önkormányzati képviselők áprilisban parlamenti mandátumhoz jutottak, és ilyenkor le kell mondaniuk az önkormányzati tisztségükről. Erre harminc napjuk van az eskütétel után.

Ilyés Márton arról beszélt, hogy a momentumos képviselők (Bedő Dávid, Gelencsér Ferenc, Orosz Anna, Tóth Endre) igyekeztek a törvényes határidőig kitolni a lemondásukat, hogy minél később írják ki az időközi választás időpontját.

„Azzal számoltunk, hogy szeptemberben már nyerhetők lesznek ezek a körzetek”

– magyarázta Ilyés. A négy fővárosi momentumos országgyűlési képviselő körzetéből végül csak egy helyen, Újbudán, tudták megtartani a mandátumukat.

4. Az összefogás hiánya

„Több kerületben vagy nem valósult meg az összefogás, vagy inkább csak látszólagos volt” – állítja Molnár Zsolt a vereségsorozat negyedik okaként. Az MSZP politikusa szerint 2019-ben vállvetve küzdöttek az ellenzéki pártok a győzelemért minden kerületben.

„Most azért óvatosabb távolságtartás van a pártok között.”

Papíron a legtöbb helyen a Jobbik kivételével (adminisztratív okokból nem tudtak hivatalosan jelölőszervezet lenni) ott van minden ellenzéki párt logója a jelöltek neve mellett. Ez azonban messze nem jelenti azt, hogy mind az öt párt belead anyait-apait a kampányba.

Molnár és Ilyés szerint is nehezebben lehetett mozgósítani a pártaktivistákat egy másik párt jelöltje mellett, de azt is elismerték, hogy nem mindenhol törekedtek erre a pártok. Az áprilisi választás óta ugyanis lényegében felbomlott az ellenzéki összefogás, és sokkal inkább egymás ellen versenyeznek a pártok a megmaradt ellenzéki szavazókért.

A zuglói időközi választás ismét megmutatta, hogy mi van akkor, ha nem sikerül közös jelöltet indítani a Fidesszel szemben – kormánypárti győzelem egy ellenzéki fellegvárban. Szabó Rebeka, a Párbeszéd társelnöke szerint az ellenzéki szavazók kiábrándultsága mellett azért kapott ki pártja zuglói jelöltje, mert egy helyi civil szervezet, a Civil Zugló Egyesület ráindított egy jelöltet, aki a szavazatok 21 százalékát elvitte. Bár voltak arra kezdeményezések, hogy a pártok közös jelöltet indítsanak Várnai László civil szervezetével, nem sikerült megegyezni. A két fél pedig egymásra mutogat a választás után.

Várnai László szerint az ő jelöltjükre, a helyi háziorvosra átszavaztak volna az ellenzékiek, fordítva azonban nem igazán működött volna ez, mert „a mi és különösen a doktor szavazói, akik a személyes ismeretség miatt mentek el, nem szavaztak volna az ellenzéki jelöltre”. Szabó Rebeka viszont azt olvasta ki az eredményből, hogy a Párbeszéd jelöltjének volt nagyobb esélye legyőzni a Fideszt, hiszen ő lett a második a szavazatok 36,6 százalékával. „Ebből kiderül, hogy valóban Dalma volt az a jelölt, akinek komoly esélye volt legyőzni a Fideszt”, de

„az is kiderül, hogy a Fidesz mozgósító ereje ellen akkor van esély, ha az összellenzéki jelölt esélyeit nem gyengítik további jelöltek”

– értékelte az eredményt Facebook-oldalán Szabó.

5. A Fidesz szomjazott a sikerre Budapesten

Míg az ellenzéki pártoknak láthatóan akkor volt fontos egy időközi választás Budapesten, ha a saját jelöltjük indult, a Fidesz–KDNP mindenhol jelentős erőforrásokat mozgósított a győzelemért.

Azt, hogy a kormánypártok mennyire ki voltak éhezve április után a budapesti sikerekre is, mi sem jelzi jobban, mint hogy Orbán Viktor személyesen gratulált az I. kerületben győztes Fazekas Csillának. Fazekas Csilla a Magyar Nemzetnek adott interjújában pedig arról beszélt, hogy győzelmével megdőlt az a toposz, amely szerint Budapest elveszett a Fidesz számára, és az sem igaz, hogy a kormánypártokat kevesebb fiatal támogatja.

Fürjes Balázs szerint ez egyértelmű üzenet volt Karácsonynak és V. Naszály Márta I. kerületi polgármesternek, és fel is szólította V. Naszályt, hogy mondjon le. A polgármester nem mond le, mert szerinte az időközi választás nem reprezentatív a kerület egészére, és a kerület vezetését 2019-ben magas részvétel mellett választották meg. „Az időközi választás nem a kerületi vezetés munkájáról mond véleményt, ebben a formában ez így nem mondható ki” – fogalmazott a Telexnek V. Naszály.

Az I. kerületi polgármester szerint az időközi választások leginkább a mozgósításról szólnak, és ebben a Fidesz „a Kubatov-lista miatt elég erős”.

Több más ellenzéki szereplő is arról beszélt lapunknak, hogy a kormánypártok mindent megtettek a győzelemért, aktivistáik házról házra jártak a tableteikkel, hogy elvigyék a választókat az urnákhoz. Van, ahol pedig még ennél is tovább mentek. A 24.hu cikke szerint a Fidelitas alelnöke és mintegy húsz, a Fidelitashoz köthető személy költözött be egy Ostrom utcai magánklinika címére a budavári időközi választás előtt pár héttel. A Momentum kifogására a Helyi Választási Iroda (HVI) elismerte, hogy valóban kiugróan megnőtt az Ostrom utca 16. szám alatt lakó választópolgárok száma a választás előtt, azonban nincs joguk és hatáskörük a lakcímbejelentések jogszerűségét vizsgálni.

A Fidesz nem véletlenül szomjazik a sikerre Budapesten, 2019-ben ugyanis érzékeny veszteségeket szenvedtek el a fővárosban. Nemcsak Tarlós István kapott ki, de az ellenzék jó pár olyan kerületet is elhódított (például a VIII. kerületet), amelyben a Fideszt tartották a toronymagas esélyesnek.

Az áprilisi országgyűlési választáson a 18 fővárosi egyéni választókerületből 17 helyen kikapott a Fidesz.

Most minden egyes győzelemmel azt üzenik szavazóiknak, hogy Budapestet sem engedik át teljesen az ellenzéknek.

Molnár Zsolt szerint rövid távon nincs különösebb következményük az ellenzéki vereségeknek, de tény, hogy fogyasztja a kapaszkodót az ellenzéknek. Ettől függetlenül nem szabad szerinte az időközi választásokból messzemenő következtetéseket levonni 2024-re. A rendes önkormányzati választáson mindenki számára valós tét lesz, szerinte a pártok és a jelöltek a politikai jövőjükért küzdenek.

Más kérdés, hogy az ellenzéki közös kampányt alaposan nehezíteni fogja a Fidesz nemrég megszavazott módosítása. Kocsis Máté javaslatára elfogadta az Országgyűlés, hogy 2024 tavaszán egy napon tartsák az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat.

Ez a Fidesznek nem jelent különösebb problémát, az ellenzéki pártoknak azonban alaposan feladja a leckét. Az április választás óta ugyanis minden ellenzéki pártban arról beszéltek, hogy az EP-választáson külön, az önkormányzatin pedig újra szövetségben indulnak 2024-ben. Ezt a kettőséget azonban kivitelezhetetlen lesz megmutatniuk, ha egy napon lesz a két választás, mert egyszerre kellene egymással szemben és egymás mellett kampányolniuk.