A Fidesznek kedvez, a Tiszának nem a keverés a választókerületeknél – térképen a változások

Tegnap éjjel benyújtották az országgyűlés igazságügyi bizottságának a választásokról szóló törvények módosításáról szóló javaslatot. Az országgyűlés elé kerülő anyag tartalmazza többek között 39 országgyűlési egyéni választókerület (OEVK) határainak módosítását a 106 közül. Ahogy látni fogjuk: egyáltalán nem mindegy, hogy a lakosságszámok változása miatt hogyan változtatják meg a választókerületek határait, és azokban hogyan alakul ezután a választók összetétele. Ez a 2026-os országgyűlési választások eredményére is hatással lehet.

Néhány érdekesség:

• Első ránézésre a főváros választókerületi térképe mintapéldája a választókerületi határmanipulációnak, azaz a gerrymanderingnek, amely a Tisza szavazóbázisát érintené negatívan.
• A VI. és a VII. kerületből álló választókerület volt az egyik legellenzékibb területe a fővárosnak. Ezt most három részre szabdalták.
• Budapesten lesz olyan választókerület, ami a részben a belvárosi VII. kerület, részben pedig a külvárosi XV. kerület lakóiból áll.
• Pest megyében két választókerületnél is látható, hogy az inkább Tisza Pártra szavazó körzetek egy részét most fideszes többségű helyekhez csatolták.
• Fejér vármegyében is a Tisza Párt, és a korábban az ellenzék számára is erős területeket bontották szét.
• Tolna és Somogy vármegyékben viszont nem módosítottak a határokon, holott a lakosságszám csökkenése miatt itt is kellett volna. Csakhogy itt a Fidesz erős volt a választásokon 2022-ben.

A javaslat értelmében Budapesten 2026-ban két választókerülettel kevesebb lenne: 18 helyett csak 16 egyéni képviselő juthatna be innen az országgyűlésbe. Módosítják Fejér és Csongrád-Csanád vármegye beosztását is. A jelentősen megnövekedett Pest megye lakosságának a Választási Földrajz számítása szerint 3-mal több választókerület is járt volna, a javaslat azonban itt csak 2 plusz kerületet jelölne ki.

A választókerületek határainak módosítására régóta szükség lenne, ez nem vita tárgya. A határaik ugyanis a 2011-ben meghozott törvény szövegének már 2018-ban sem feleltek meg, 2022-ben pedig már egyenesen törvénysértő volt a kerületek között a választókorú népesség eltérése.

A törvény szerint ugyanis az egyes egyéni választókerületekben az országos átlagnál legfeljebb 20 százalékkal lehet kevesebb vagy több választópolgár. Ha 20 százaléknál nagyobb az eltérés, módosítani kell a beosztást. Az ilyen aránytalanság ugyanis azt a demokráciát is érintő problémát veti fel, hogy az egyik megyében jóval kevesebb szavazattal lehet képviselői mandátumot szerezni, mint egy másikban. Erről bővebben ebben a cikkben írtunk, a folyamatot ebben a műsorban elemeztük.

A helyzetet kezelendő, a Nemzeti Választási Iroda elnöke szeptember 4-i beszámolójában egy javaslattal élt, hogy mely megyékben módosuljanak a kerületszámok. Ezt részletesebben itt elemeztük. A tegnap este benyújtott javaslat teljesen megegyezik az NVI elnök beszámolójának iránymutatásával. Véleményünk szerint ez igen erősen kedvezne a Fidesznek a következő választásokon.

A mostani javaslattal a részleteket is megismerhettük a kerülethatárokról, így most röviden összegezzük a változásokat az érintett négy megyében. Még mielőtt viszont a megyék következnének, érdemes tisztázni két dolgot.

Választókerület-manipulációs szándékot a térképről önmagában nem lehet bizonyítani, viszont különböző térképezési módszerek segítségével sejteni lehet a döntéshozók szándékát.

A szándék pedig akkor érhető tetten, ha a település-szerkezettől nagyon eltérő, össze nem illő területeket vonnak össze. Ennek két módszere van: a csomagolás és a keverés. Az első esetben az ellenfél politikai táborát egy kerületbe vonják, így ott túlnyeri magát, de a többi kerületben nem marad elég szavazója az egyéni győzelemhez. A második esetben az ellenfél szavazótáborát bekeverik a saját szavazótáborukkal, így olyan területeken is egyéni győzelem születik, ahol amúgy az ellenfél volt többségben.

Budapest: -2 kerület

Budapest belsejének népességfogyása miatt a Választási Földrajz javaslata is az volt, hogy csökkenjen a főváros választókerületeinek száma, de a kettővel való csökkentést mi indokolatlannak tartottuk.

A kettővel kevesebb választókerület pedig annak kedvez, aki gyengébben szerepel a fővárosban, így az mindenképpen a Fidesz-KDNP.

A nagyobb csökkentés miatt nem maradt olyan választókerület a fővárosban, amelyhez ne kellett volna hozzányúlni. Az 1-es kerület továbbra is átnyúlik a Dunán, csak a módosítással már a XI. és a XII. kerületből is hozzácsaptak részeket, míg a VIII. és a IX. kerületet nagyrészt egybevonták a 2-es OEVK-ban az V. kerület leginkább kormánypárti részével. Ezzel mindkét kerület átbillenthetővé válna a Fidesz javára, ha az V. és a VIII. kerületben továbbra is a kormánypártok dominálnának.

Az itt következő térképeken láthatók az eddigi és a tervezett választókerületi határok. A színek a legutóbbi nagy választás, a 2024-es EP-választás eredményeit mutatják, nevezetesen azt, hogy hol volt kisebb-nagyobb fölényben a Tisza Párt (kék színnel) és hol a Fidesz (narancs).

Zuglót továbbra is két kerületre osztották, csak a délkeleti Alsórákost már nem a XVI. kerülettel, hanem a X. kerülettel vonták össze. Itt is a keverés jelét lehet megfigyelni, hiszen míg Zugló inkább ellenzéki, addig az ott lévő szavazattöbbletet Kőbánya kormánypárti szavazói tudnák ellensúlyozni.

Szintén érdekes szavazótábor-keverést láthatunk még a 12-es és a 13-as választókerületekben, ahol a IV. kerület két teljesen szétszavazó részét tették két külön választókerületbe és vonták egybe ellenkező pártszimpátiával rendelkező területekkel. A régi 5-ös kerületet, (mely a VI. és a VII. kerületekből állt, és) amely az egyik legellenzékibb területe volt a fővárosnak, pedig három részre szabdalták, kapott belőle az 1-es, az 5-ös és a 6-os OEVK is. A 6-os választókerület társadalomképe ráadásul rendkívül színes lesz, mert a belvárosi VII. kerületet fogja össze a kertvárosi XV. kerülettel.

Első ránézésre a főváros választókerületi térképe mintapéldája a választókerületi határ-manipulációnak, azaz a gerrymanderingnek, amely a Tisza szavazóbázisát érintené negatívan. Fontos változást hozhat viszont, hogy a jelenleg is hivatalban lévő 19 ellenzéki egyéni képviselőéből 17-nek teljesen átszabták a választókerületét. Ezek az eddigi ellenzéki pártokhoz (DK, MSZP, Momentum) kötődő jelöltek a 2026-os választások előtt így már jóval kevésbé tudnának érvelni a Tisza Párt jelöltjével szemben azzal, hogy márpedig helyben ők azok népszerű jelöltek, akikre többen szavaztak az őket jelölő pártoknál, azaz jóval kevésbé érvényesülne esetükben az úgynevezett inkumbens hatás. A választókerületek átszabásával így még konfliktushelyzetet is sikerült teremteni az ellenzéki térben.

Pest vármegye: +2 kerület

Pest vármegyének a Választási Földrajz javaslata alapján három kerület járt volna pluszban, mellyel a hosszabb távú fenntarthatósága biztosítható lett volna. A két kerülettel viszont akár a következő, de a 2030-as választásra szinte biztosan újabb módosításra lesz szükség a vármegyében.

Az új térképen az a szembetűnő, hogy a 2-es, 5-ös, 6-os, 8-as és 10-es választókerületekben rendkívül betömörítették a 2024-es EP választáson a Tisza Pártra nagy arányban szavazó településeket. Ez természetesen fakadhat abból is, hogy főleg itt találhatóak a legnagyobb népességű települések, de a jelenlegi beosztással összehasonlítva látható, hogy a kerülethatárok meghúzóit sokkal inkább a választói magatartás térbeli mintázatainak lekövetése motiválhatta, főleg a 6-os és a 7-es kerületek határainak meghatározásánál.

A választókerület-manipuláció (gerrymandering) másik esete, amikor egy párt szavazóbázisát bekeverik egy számára kedvezőtlen területtel. Ez történhetett a módosított 4-es választókerület esetében, amely korábban még követte a Duna vonalát, most viszont már átlépi azt és Szentendrét kapcsolja össze Nagybörzsönnyel.

Ez a keverési eljárás más kerületnél is megfigyelhető, például a Ráckeve székhelyű 9-es választókerületben Dunavarsány és Dömsöd összekapcsolásával.

Csongrád-Csanád vármegye: egy külön szegedi kerület

Csongrád-Csanád vármegye kerülethatárait annak ellenére módosították, hogy nem módosult a vármegye kerületszáma. Ez azért lehetett akár indokolt is, mivel az 1-es és a 2-es választókerület szavazónépessége 10 százalék felett tért el az országos átlagtól, tehát több szavazó élt a kerületekben, így egy voks kevesebbet ért itt.

Ezt a helyzetet azonban a két amúgy is túltöltött kerület határainak módosításával próbálták megoldani, amely véleményünk szerint egyáltalán nem oldotta meg az arányossági kérdést. Habár ehhez még további számításokra lenne szükség. Az 1-es és 2-es valamint a 4-es kerületek között csupán Klárafalva és Ferencszállás vándorolt át, melyek együttes lakónépessége ezer fő, így azok hiánya biztosan nem oldotta meg az 1-es kerület +10 százalékos, míg a 2-es kerület +18 százalékos legutóbbi eltérését.

A térkép alapján azonban látszik, hogy az 1-es kerület már csak Szegedet fedi le, míg a 2-es kerület délről bekúszik Ásotthalomtól egészen Kübekházáig. Így pedig a 2-es kerületbe került a rendkívül kormánypárti Mórahalom mellett az a Deszk is, ahol júniusban a Tisza több szavazatot kapott a Fidesznél is.

Pontosat majd csak a névjegyzéki adatok feldolgozását követően fogunk tudni mondani, de az már most látszik, hogy a két szegedi kerület népességtöbbletének problémáját csak elodázni tudja ez a módosítás.

Fejér vármegye: Székesfehérvár kiegészülve egy kis vidékkel

Fejér megyében egyetlen kerület nem felelt meg a törvényi előírásoknak, az 1-es. Itt a legutóbbi választások alkalmával 18 százalékkal kisebb volt a szavazásra jogosultak száma az országos átlagnál. Ez azt jelentette, hogy itt jóval többet ért egy szavazat, mint országosan. Ezt a helyzetet minden bizonnyal orvosolta az új beosztás, viszont míg a régiben az 1-es kerület csak Székesfehérvár egy részét fedte le, addig a benyújtott javaslatban a megyeszékhely még inkább szét van osztva és a környezetében lévő településekhez csatolták őket. Ráadásul ami korábban az 1-es kerületbe tartozott, az nem maradt egyben, hanem szétosztották azt az 1-es és a 2-es kerület között.

Ez mindenképpen a keverési módszert sejteti és nem a településszerkezetileg összetartozó területek összekapcsolásának szándékát. Ezzel ugyanis a Tisza Párt, és a korábban az ellenzék számára is erős területeket bontották szét.

A javaslat leginkább kormánypártoknak kedvező része, azonban nem a fent leírtak, hanem pont az, ami nincs benne. A javaslat ugyanis nem tartalmazza Tolna és Somogy vármegyék kerületi számainak és határainak módosítását, pedig ezen kerületek lakónépessége rendkívül alacsony számmal rendelkezik, mely ráadásul csökkenő tendenciát mutat, így ezt csak a kerületek számának csökkentésével lehetne orvosolni. Ezeket a kerületeket pedig Pest vármegyébe átcsoportosítva hosszabb távon is jóval arányosabb képviselet jönne létre, hiszen mindkét vármegyében csökken a népesség.

Tolna vármegyében már nem lesznek törvényesek a kerületek 2026-ra sem, sőt már a 2024-es választásokon sem ez volt a helyzet. Somogy vármegyében pedig már a 2022-es adatok alapján is kialakítható a három (eggyel kevesebb) kerület. A közös ebben a két vármegyében, hogy a kormánypártok 60, illetve 55 százalék feletti eredményt értek el 2022-ben, így a Fidesznek nem érdeke az, hogy ezekben csökkenjen az egyéni képviselők száma.

A javaslat tehát minden elemében a kormánypártok érdekeinek megfelelő módosításokat tartalmaz (vagy nem tartalmaz) a kerületek vármegyék közötti elosztásában és a kerülethatárok meghatározásában is. Ugyanis olyan területek kerületszámának a csökkentése marad el, amelyek szakmailag indokoltak lennének, de a Fidesz magas támogatottságával jellemezhetők, míg az ellenzék erősségének számító fővárosban mérséklődne jelentősen az egyéni képviselet, és fordítva. Ezek alapján sajnos továbbra sem tud a hatalmi elit elszakadni attól a gyakorlattól, hogy a választási rendszer elemeit valamely politikai érdeknek megfelelően alakítsa.

A tervezetben szereplő választókerületi határokat itt lehet böngészni: