Egyes képviselők úgy beszélnek a választókörzetükről, mintha a hűbérbirtokuk lenne

„Mi, a Fidesz és KDNP, komolyan vesszük a parlamentarizmust és a demokráciát, szemben bizonyos ellenzéki frakciókkal” – jelentette ki Vejkey Imre, a KDNP országgyűlési képviselője a választási törvénymódosító parlamenti vitájában péntek délután.

A kijelentés meglehetősen cinikus azok után, hogy a demokráciák egyik legfontosabb és legérzékenyebb jogszabályának módosítását bármifajta egyeztetés és szakmai vita nélkül akarja átvinni a fideszes kétharmad az Országgyűlésen. A javaslatot múlt hétfőn éjszaka küldték el az igazságügyi bizottság tagjainak, hogy pár órával később, az ellenzéki észrevételeket teljesen negligálva tárgysorozatba is vegyék azt.

A javaslat alapján 2026-ban az eddigi 18 helyett csak 16 egyéni országgyűlési képviselője lesz Budapestnek, és teljesen átrajzolják a főváros választókerületi beosztását. Pest vármegyében az eddigi 12 helyett 14 választókerületből küldhetnek képviselőt a következő országgyűlési választáson, és átrajzolták Fejér és Csongrád-Csanád vármegye beosztását is.

Az előterjesztést benyújtó igazságügyi bizottság két kormánypárti képviselője, Vejkey Imre és Pajtók Gábor azzal érvelt a pénteki vitában, hogy a jogszabály máig ismeretlen készítője csak a demográfiai adatok alapján, a jogszabályoknak való megfelelés érdekében, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnökének javaslata alapján nyúlt hozzá a választókerületi beosztáshoz.

Azt senki nem vitatja, hogy hozzá kell nyúlni a választókerületi térképhez. A Nemzeti Választási Iroda elnöke a 2022-es választás, majd legutóbb a júniusi EP- és önkormányzati választás után is felhívta a parlamenti képviselők figyelmét ennek szükségességére, hiszen a jelenlegi beosztás törvénysértő. A jogszabályok szerint az egyes egyéni választókerületekben az országos átlagnál legfeljebb 20 százalékkal lehet kevesebb vagy több választópolgár. Amennyiben ennél nagyobb eltérés van, törvényi kötelezettsége az Országgyűlésnek lépni.

A szocialisták képtelenek voltak elvégezni a feladatot

Pajtók Gábor fideszes képviselő is arról beszélt, hogy a módosítási javaslat célja mindössze annyi, hogy „biztosítsa a választókerületek arányos képviseletét, amely valamennyi állampolgár számára egyenlő szavazati jogot és befolyást garantál”. Mivel Budapesten csökkent a választók száma az elmúlt években, Pest vármegyében pedig nagy mértékben nőtt, két választókerületet átpakoltak a fővárosból a vármegyébe.

Arra azonban nem reagáltak érdemben a vitán a kormánypárti politikusok, hogy miért nem módosítják Tolna és Somogy vármegye beosztását is, ahol a választók száma jóval kisebb már az országos átlagnál. A két vármegyében a kormánypártok 60, illetve 55 százalék feletti eredményt értek el a legutóbbi parlamenti választáson, így a Fidesznek nem érdeke valójában, hogy csökkentsék a képviselők számát. Hogy mégiscsak lesz feladat a két vármegyében, arra csak egy rövid kitérőben utalt a Fidesz vezérszónoka, Földesi Gyula. Azt mondta: a mostani javaslattal szerintük kiküszöbölhető a durva aránytalanság országos szinten „arra az időre, amíg Tolna vármegyében két új, arányos méretű választókerület lesz kialakítva.”

Földesi úgy fogalmazott: a ház előtt fekvő javaslatról sok mindent lehet gondolni, „csak azt nem, hogy a Fidesz érdekeit tükrözné”. Bezzeg a szocialistáknál mi volt! Felidézte, hogy az 1990 és 2011 közötti előző választási rendszer durván aránytalan volt, és erre többször is felhívta a figyelmet az Alkotmánybíróság. A szocialisták azonban szerinte képtelenek voltak elvégezni ezt a feladatot, mindenféle kibúvókat kerestek, és az új választókerületi beosztás megalkotása helyett inkább „mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést követtek el”.

Azt is felemlegette, hogy Gyurcsány Ferenc egy 2009-es javaslattal megszüntette volna az egyéni választókerületeket, csak megyei és országos listákról kerültek volna be képviselők a parlamentbe. „Gyurcsány javaslata egy hatalmat bebetonozó, hatalomtechnikai trükk volt” – jelentette ki annak a pártnak a képviselője, amely választásról választásra az aktuális pártpolitikai érdekei szerint írja át a választási szabályokat.

„Egyes képviselők úgy beszélnek a választókörzetükről, mintha a saját tulajdonuk, már-már a hűbérbirtokuk lenne. Mindez szereptévesztésről, a demokratikus hatalomgyakorlás félreértéséről árulkodik”

– folytatta Földesi, aki szerint ma még csak vitázni se tudnának az egyéni választókerületi beosztásról, ha 2009-ben nem sikerül megakadályozni Gyurcsány javaslatának elfogadását. Végezetül igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy „a Fidesz-KDNP nem hajlik meg az alaptalan ellenzéki vádaskodások és a dollármédia hecckampánya előtt”, fenntartják a törvény és a józan ész alapján az arányosság elvét, és még Manfred Weber parancsára sem térnek le a törvényes útról.

„Elképedve állunk ilyen fokú képmutatás előtt, amit az imént hallottunk” – reagált Földesi felszólalására Arató Gergely, a DK vezérszónoka. Azokban az országokban, ahol komolyan veszik a parlamenti demokráciát, a választási törvényt hosszú szakmai és politikai vita után, konszenzussal módosítják csak szerinte. Itt azonban egyetlen cél volt Arató szerint: ne lehessen társadalmi vita. Azt is mondta, hogy hiába próbálják eltitkolni, ezt a javaslatot a Karmelita boszorkánykonyhájában készítette el a kormány közpénzből, és frankensteini választókerületeket hoztak létre.

Arató szerint abban nincs vita, hogy Pest vármegyében legalább két új választókerületet kell létrehozni. Abban azonban nem értenek egyet, hogy ezt a két kerületet honnan kell elvenni. Számításaik szerint a budapesti választókerületek lakosságszáma jóval meghaladja az átlagot a módosítás után, azaz az aránytalanságot csak növeli ez a javaslat. Szerinte egy körzet elvételét is lehetne vitatni, de kettő az teljesen törvénytelen.

Kifogásolta Arató, hogy korábban egy kivételével (Budapest 1. választókerülete) minden budapesti választókerülethez csak 1-2 közigazgatási kerület tartozott. A javaslat elfogadása után lesz 1 olyan körzet, ahova 5 kerület; 2 választókerületben 4 kerület; 5 választókerületben pedig 3 közigazgatási kerület lesz. A főváros legnagyobb kerületének, Újbudának nem lesz saját választókerülete, négy különböző választókerületbe dobják szét az ottani választókat. A DK-s képviselő szerint egyedül az volt a cél, hogy kitoljanak a hivatalban lévő képviselőkkel. Azt is mondta, hogy a Fidesz meg akarja büntetni a budapesti választókat, mert csúnyán elvesztették Budapestet a legutóbbi választáson.

„Az új fővárosi körzetbeosztás teljes mértékben tankönyvi példája a választástudomány egyik kulcskategóriájának, a gerrymanderingnek, vagyis a választókerületek manipulációjának”

– jelentette ki Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője. A legékesebb példája szerinte az új fővárosi 6. körzet, amely a VII. kerületi Nagykörúttól Újpalotáig húzódik. A két településrésznek semmi köze egymáshoz, mégis egy választókerületbe fognak tartozni.

Kunhalmi szerint hiába hivatkoznak az arányosításra a kormánypárti képviselők, a javaslat egyoldalúan a Fidesz érdekeit szolgálja, és ez sérti a választások tisztaságának elvét is. A szocialista politikus arról beszélt: egy budapesti választókerület megszüntetése mellett még lehetne érvelni, de ebben a formában a javaslat célja csak az, hogy visszaszerezzék Budapestet, és az országon belül csökkentsék a főváros arányát és a budapesti választók politikai befolyását.

Arról is beszélt Kunhalmi, hogy a mostani 1-es és az 5-ös számú budapesti választókörzet kivételével egyetlen budapesti választókörzet sem tekinthető túl kicsinek, sőt, van olyan körzet, amely már most meghaladja az országos átlagot. Nem igaz szerinte, hogy szakmai-technikai kérdésről van szó, a cél egyértelműen az, hogy a Fidesz bebetonozza a saját hatalmát.

Who the fuck is Pajtók Gábor?

Nem záloga az arányos és igazságos választási rendszernek ez a javaslat, fogalmazott a következőként felszólaló jobbikos vezérszónok, Brenner Koloman. Pozitívumnak nevezte, hogy a választási bizottságok ülését a jövőben online is meg lehet tartani, és az is előremutató, hogy újraszámolják a szavazatokat, ha kicsi a különbség az első és második helyezett között. A Jobbik képviselője szerint azonban nem kérésre, hanem automatikusan újra kellene számolni a voksokat, ha 1 százalék alatt van a különbség.

Brenner kifogásolta, hogy az új választókerületi beosztásban nem veszik figyelembe a történelmi, kistérségi hagyományokat, összefonódásokat. Nem ért egyet azzal például, hogy az új beosztásban Budakalász elnyúlik Zsámbékig, és Szentendréhez olyan települések tartoznak, amelyeknek semmilyen szerves kapcsolata nincs a Pest vármegyei várossal. Tolna és Somogy vármegyében mindeközben hozzá se nyúlnak a beosztáshoz, így a jobbikos képviselő szerint nem tudták garantálni, hogy a magyar választók szavazata ugyanannyit érjen. A Jobbik egyébként eltörölné a győzteskompenzációt, visszaállítaná a kétfordulós választási rendszert, és a nyolc általánoshoz kötné a választójogot „ebben a kiemelkedően veszélyes történelmi időszakban”.

„A rubeljobboldal, úgy látszik, hogy annyira fél a 2026-os választási bukástól, hogy a Fideszben rajzversenyt hirdettek az országgyűlési körzetek átrajzolására a saját hatalmuk megtartása érdekében”

– fogalmazott Szabó Tímea, a Párbeszéd-Zöldek képviselője, hozzátéve: nem véletlen, hogy az éj leple alatt nyújtották be a javaslatot. Szabó szerint a Fidesz félelmét jól jelzi Orbán Viktor minapi mondata Pátyon: „ha veszítünk, mindent elveszítünk.” Emlékeztette a fideszes képviselőket, hogy ha 2026-ban elbukják a választást, ugranak az ezermilliárdos vagyonok, ugrik Hatvanpuszta, „Tibor és Ráhel összes hotele”, „Andi és Lölő zebragyűjteménye” és minden más ellopott vagyon.

A Párbeszéd képviselője szerint mindenki tudja, hogy nem a javaslatot benyújtó igazságügyi bizottság kormánypárti tagjai készítették el az új választókerületi beosztást, hanem Rogán Antalék. „Who the fuck is Pajtók Gábor? Magyarra lefordítva, szebben, ki a csoda az a Pajtók Gábor, hogy egyszemélyben gondolja úgy, hogy nála van a bölcsek köve, és átírja egyedül egy egész országra vonatkozó választási törvényt?”

A 0 százalékos Párbeszéd képviselő arra számít, hogy az utolsó pillanatban, a szavazás előtt lesznek még más módosítások is: lejjebb viszik például a bejutási küszöböt, hogy a kamupártoknak is kedvezzenek. Szabó szerint a mostani javaslat nemhogy csökkentette a választókerületek aránytalanságát, hanem növelte, és számon kérte, hogy ha ilyen fontos a törvényesség a fideszes képviselőknek, akkor miért nem sikerült korábban kiegyenlíteni az aránytalanságot. Felidézte, hogy 2020-ban benyújtotta a Nemzeti Választási Iroda akkori elnökének javaslatát a Pest vármegyei választókerületek átalakításáról, de azt lesöpörték az asztalról.

Intézményesített, legalizált választási csalásról beszélt Apáti István, a Mi Hazánk képviselője is. Szerinte lehet toldozgatni és foltozgatni a választási rendszert, de ha megelégelik az emberek a Fidesz kormányzását, és egyszer átszakad a gát, akkor nincs az a módosítás, ami megmentené a Fideszt a választási vereségtől. A Mi Hazánk képviselője egyebek mellett azt javasolta, hogy az állam vállalja magára valamennyi, országos listát állító párt szavazóhelyiségenként legalább egy delegáltjának finanszírozását, mert azzal lehetne hatékonyabban kiszűrni a választási csalásokat.

„Ha 700 milliárd van Vodafone-vásárlásra meg 500 milliárd teljesen értelmetlen irodavásárlásra, akkor talán a bogrács aljáról össze lehet kaparni az ehhez szükséges költségvetési keretet.”

A Mi Hazánk képviselője azt kérdezte, hogy igazak-e azok a folyosói pletykák, melyek szerint lejjebb vinnék vagy akár megszüntetnék a bejutási küszöböt a parlamentbe. Szerinte nehezen lenne támadható a javaslat, a Fidesz mondhatná azt, hogy csak szélesre tárják a sokszínű demokrácia kapuit, és a baloldalnak is kedvezne.

Vejkey Imre megköszönte a Fidesz és KDNP vezérszónokainak, hogy támogatják a javaslatot. Mindez azért volt komikus, mert a KDNP vezérszónoka ő maga volt, azaz a saját felszólalásának szakmaiságát dicsérte. Állítása szerint az meglepte, hogy egyetlen ellenzéki frakció sem támogatja a javaslatot.

Utalt a Választási Földrajz elemzőinek szakmai javaslatcsomagjára is, amit Vajda Zoltán nyújtott be az Országgyűlésnek. A KDNP-s politikus szerint azért az NVI elnökének javaslatát fogadták be „bizonyos aktivisták által készített anyagokkal” szemben, mert a Fidesz-KDNP nem áll Soros zsoldjában. Az ellenzéki képviselők hozzászólásaiból azt olvasta ki, hogy ők csak azt szavaznák meg, ha törvénytelen és aránytalan lenne a választókerületi beosztás. Végül pedig arra jutott, hogy az ellenzéket valójában nem a választási törvény módosítása zavarja, hanem Magyar Péter. Vejkey a magyar parlamenterizmus mélypontjának tartja, hogy Szabó Tímea azt mondta: „who the fuck is Pajtók Gábor”.

A kormány képviseletében egyedül Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára ült a teremben, aki mindössze annyit szólalt meg, hogy a kormány hagyományosan nem foglal állást a választási törvények módosításáról. Amennyiben azonban a parlament elfogadja a javaslatot, a kormány megalkotja a szükséges eljárási és végrehajtási szabályokat.

Az Országgyűlés december 20-án szavaz a választási törvény módosításáról, amely részleteiről korábban itt és itt írtunk részletesebben.