Orbán nem akarta még egyszer megégetni magát, stabil szövetségest választott következő MNB-elnöknek

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már utalt arra, hogy Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában be fogja jelenteni ki lesz az új jegybankelnök. Ez most meg is történt, a miniszterelnök a döntésről azt mondta:

A sok jó közgazdász közül a legtapasztaltabbat, legnyugodtabbat igyekezett megtalálni, akinek van gyakorlati tapasztalata is, „aki látott már karón varjút, aki a legnehezebb helyzetben szagolt puskaport”.

Így esett a választása Varga Mihály pénzügyminiszterre. A bejelentésre a forint erősödéssel reagált, a piaci szereplők ez alapján nem tartják a magyar gazdaság számára kockázatosnak a jövendőbeli jegybankelnök személyét. Időközben a jegybank éléről leköszönő Matolcsy Györggyel, egykori főnökével régóta rossz viszonyban lévő Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is megszólalt a témában, szerinte Varga jelölése végre „kimozdítja majd a mélypontról a kormány és a jegybank kapcsolatát”.

Az már Orbán kötcsei pikniken elhangzott beszédéből kiderült, hogy a kormány a gazdaságszervezéssel foglalkozó Nemzetgazdasági Minisztériumot és a költségvetéssel foglalkozó Pénzügyminisztériumot össze fogja vonni, az új minisztérium élére pedig egy gazdasági csúcsminisztert fognak kinevezni.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az új csúcsminiszter személye „összefügg azzal, hogy a március 1-jén sajnálatos módon bekövetkező jegybankelnöki szék megürülése milyen döntésekre sarkallja a kormányt. „Nyilvánvaló, hogy aki odamegy, az nem lehet ez a csúcsminiszter, hogy egyenesen beszéljek. Az egyik gazdasági csúcsminiszter, a másik pedig jegybankelnök lesz.”

Habár Orbán nem nevezte meg, hogy az átszervezésben érintett két miniszter közül a Pénzügyminisztériumot vezető Varga Mihály és a Nemzetgazdasági Minisztériumot vezető Nagy Márton közül ki melyik pozícióba fog kerülni, a magyar gazdasági elitnek hamar határozott véleménye lett, hogy Nagy Márton fogja megkapni az új gazdasági csúcsminisztérium vezetését, még Varga Mihály a március 1-én távozó Matolcsy György jegybankelnöki pozícióját fogja átvenni.

Hű szövetséges is válhat túl függetlenné

A két miniszter közül több szempontból is Varga Mihály a logikusabb választás Orbán Viktornak. Bár Nagy Mártonnak korábbi MNB-alkalmazottként és MNB-alelnökként nagyobb a monetáris tapasztalata, sokkal konfliktusosabb személyiség, ami a forint törékeny helyzetében, illetve a magas magyar államadósság idején a piacok szemében őt egy sokkal kevésbé elfogadható jelöltté teszi, mint Vargát. De ennél is sokkal fontosabb szempont az, hogy maga Orbán Viktor mit szeretne.

Matolcsy György jegybankelnökségével a miniszterelnök megtanulta, hogy amennyiben egy addig nagyon hű emberét kiengedi a közvetlen kontrollja alól, vagyis az illető már nem a kormány tagja, hanem a jegybank vezetője, akkor – az ő szempontjából nézve – könnyen „túl függetlenné” válhat még egy egykori hű szövetséges is. Matolcsy az elmúlt években, nagyjából a koronavírus-járvány végétől kezdődően többször fogalmazott meg nagyon éles kritikát a kormány gazdasági döntéseivel kapcsolatban, 2022 decemberében arról beszélt, hogy a magyar gazdaság válság közeli állapotban van, idén szeptemberben pedig azt mondta, teljes úttévesztésben van a magyar gazdasági vezetés. Orbán ezek után minden bizonnyal inkább egy olyan jegybankelnököt szeretne, aki akkor is megőrzi a lojalitását, ha a Magyar Nemzeti Bank jelentette, függetlenebb terepre kerül.

Varga Mihály évtizedek óta van Orbán mellett, Nagy Márton csak pár éve, ha azt kell mérlegelni, hogy melyiküknek nagyobb az egója, melyik válhat különutassá egy független pozícióban, Orbán szempontjából Varga jön ki győztesen, vagyis alacsonyabb kockázatként.

Addig jó ameddig a jegybank és a gazdasági kormányzat nem ért mindenben egyet

Az teljesen nyilvánvaló, hogy jelenleg a költségvetési és a monetáris politika között feszültség van, amikor a gazdaságot érintő legfontosabb tennivalókról van szó. A feszültség alapvetően abból ered, hogy míg az MNB szerint türelem, biztonság és alacsony infláció kell ahhoz, hogy a gazdaság növekedésnek induljon, addig a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az MNB hozzáállása túl óvatos, nincs akkora inflációs veszély, már jobban lehetne élénkíteni a gazdaságot. Jelenleg ez abban nyilvánul meg leginkább, hogy a jegybank tartósan 6,5 százalékon szeretné tartani az alapkamatot, miközben az NGM folyamatosan élénkítene, ezért sokallja ezt a szintet.

Amikor az ellentét nyilvános adok-kapokig jut, az természetesen probléma, mert rossz üzenetet küld kifelé Magyarországról, ugyanakkor abból a szempontból most inkább jót jelent a szembenállás, hogy

a fiskális és a monetáris irányítás összefeszülése kiad egyfajta egyensúlyt a gazdaságban.

Varga jegybankelnökségével kapcsolatban talán ez lehet a legnagyobb kockázat: az ő eddigi kormányzati tevékenysége alapján (például a rendre elszálló költségvetést látva) nem biztos, hogy képes lesz ellenállni a Nagy Márton vezette növekedésorientált kormányzati lendületnek.

Ha ennek következtében márciustól hirtelen az MNB is elkezdené támogatni az NGM által mantrázott magas nyomású gazdaságot, annak lehet, hogy a forint árfolyama lenne az egyik kárvallottja. Van tehát kockázata annak a jövőben talán nagyobb eséllyel bekövetkező helyzetnek, hogy a kormányzati növekedésösztönzést már senki nem próbálja majd észszerűen korlátozni.