Kormányinfó: pénteken reggel Orbán Viktor bejelentheti, ki lesz az új jegybankelnök

• Orbán Viktor péntek reggeli interjújában jelentheti be, hogy ki lesz a Magyar Nemzeti Bank új elnöke.
• Gulyás nem tudja elképzelni, hogy szükség lehet a háborús költségvetés előhúzására. „El kell érni, hogy fegyverszünet legyen az ukránok és az oroszok között” – mondta.
• Gulyás Gergely szerint Magyar Pétert azért tiltották ki többek közt a gyermekotthonokból is, mert bár képviselőként kérhet tájékoztatást, de az intézmények működését nem zavarhatja meg. Szerinte a gyermekotthonok állapota alapvetően nem pénzkérdés, azt mondta, hogy sok gyermekvédelmi intézményben a vezetői gondosságon múlik, hogy milyen állapotok vannak.
• A miniszter szerint a kormánynak nincs dolga a Szuverenitásvédelmi Hivatal megállapításaival.
• Gulyás Gergely: 2027-ig 40 százalékos minimálbér-emelés várható.
• „Továbbra is választást akarunk nyerni, nem közvélemény-kutatást” – mondta Gulyás arról, hogy a Medián friss felmérésében az egyik kategóriában már 11 százalékos előnyt mér a Tiszának a Fidesszel szemben.
• A kormány nem akar beleszólni a forint árfolyam-politikába.
• Gulyás Gergely az Orbán Balázs doktori védése körül kialakult vitáról azt mondta, hogy szerinte különbséget kell tenni az ELTE, mint intézmény, és az ott oktatók között.

Vitályos Eszter olyan gyorsan zárta le a kormányinfót, hogy az Economx újságírója már alig tudta feltenni a kérdését. Arról érdeklődött, hogy mikor érkezik Netanjahu izraeli miniszterelnök Magyarországra. „A találkozónak még nincs időpontja” – mondta Gulyás, majd elköszöntek.

A Telextől Simor Dániel először a gyermekvédelemről kérdezte Gulyás Gergelyt. Az Állami Számvevőszék szerint is hiányosságok vannak a gyermekvédelemben, nagyon sok dolgozó hiányzik, és elegendő forráshoz sem jutottak ezek az intézmények, idézte kollégánk.

Gulyás azt mondta, hogy sokat tettek a gyermekvédelemben, a törekvéseiknek köszönhetően az érintett gyerekek kétharmada nevelőszülőknél van. A miniszter szerint a legtöbb hely jó állapotban van, bár mindenhol lehetne még fejleszteni, az optimumra kell törekedni.

Gulyás szerint sok esetben nem is nagy beruházásokra lenne szükség, hanem az intézményvezetőknek kellene gondosan eljárni: „hogy ne rohadjon egy fal két zuhanyzó között, az néhány tízezer forint.” Arról egyébként csak megyei összesítéseik vannak, hogy összesen hány intézményben történtek felújítások.

A 444.hu Szájer József visszatérésével kapcsolatban kérdezte Gulyást, hogy mi változott a Fideszben négy év alatt, amikor korábban Orbán Viktor is elfogadhatatlannak minősítette Szájer tettét, amikor egy melegbuliból az ereszen át távozott egy olyan időszakban, amikor ráadásul a gyülekezést is korlátozták Brüsszelben.

Gulyás azt mondta, hogy Szájer nem a pártpolitikába tér vissza, az pedig szinte kötelessége, hogy a magyar közéletet gazdagítsa cikkeivel, tudományos munkáival, mert nagy tapasztalata van.

A 444 Lázár János felelősségét is felvetette a Magyar Államvasutak állapotával kapcsolatban. Gulyás megvédte minisztertársát, hogy nagy vasútfejlesztések máshol sem mennek le két év alatt, ez Lázárnak sem sikerülhetett ennyi idő alatt. Megjegyezte, kétmilliárd eurót akarnak felújításokra fordítani, most is tárgyalnak egy egymilliárdos hitel lehívásáról.

„Továbbképeztem magam, mert tartottam tőle, hogy megkérdezi” – mondta Gulyás arra a kérdésre, hogy elolvasta-e az előző kormányinfó óta a Szuverenitásvédelmi Hivatal anyagát, amiben politikai károkozással vádolják az Átlátszót.

Gulyás szerint ha valaki elolvassa a tanulmányt, akkor az is bizonyítja, hogy külföldi, Soros Györgyhöz köthető forrásokból működik az Átlátszó. Szerinte a lap úgy akarja az átláthatóságot érvényesíteni, hogy az rájuk nem vonatkozik. A miniszter azt mondta, hogy a hivatal tanulmányában megállapítottak miatt (például kémtevékenység) a kormánynak nem kell semmit lépnie. Szerinte viszont nem baj, hogy a hivatal megállapításait a közvélemény megismerheti.

Az újabb alkotmánymódosításról, miszerint a jövőben nem lenne kötelező az ügyészek közül legfőbb ügyészt választani, azt mondta Gulyás, hogy azért változtatnak, mert korábban is ez volt a gyakorlat. Polt Péter előtt senki nem jött ügyész szervezetből. „Semmilyen körülmények között nem váltjuk le Polt Pétert” – mondta. Hozzátette: Rétvári Bencéből nem lesz legfőbb ügyész.

A Trump-kormány magyar származású tagjáról, Gorka Sebestyénről azt mondta a miniszter, hogy nem minősítik a kinevezéseket. Reméli, hogy Gorkának az a legfontosabb, hogy magyar gyökerei is vannak, a korábbi nézeteltéréseiktől pedig eltekint majd.

Gulyás Gergely arról beszélt, hogy ő is támogatja, hogy minél több ünnepnap legyen, annak ellenére, hogy december 24. ünnepnappá nyilvánítását mindig leszavazzák. Elmondta, hogy mióta ők vannak kormányon két nappal több lett szabad, de szerinte a magyar gazdaság állapota miatt most nem tehetik meg, hogy újabb napot adjanak.

A 24.hu arról érdeklődött, hogy átalakíthatják-e a Pénzügyminisztériumot, és mi lesz Varga Mihály sorsa. Gulyás erre azt mondta, hogy az előbbit szintén Orbán Viktor tisztázhatja, érinti-e a kormányt az új jegybankelnök kinevezése.

Gulyás arra a felvetésre, hogy a 13. havi nyugdíj mindenki számára azonos összegű legyen, azt mondta, hogy a felosztó-kirovó rendszer alapjai a befizetések, a ledolgozott munkaidő és a jövedelem meghatározó továbbra is a nyugdíjban, ezért nem támogatják, hogy azonos átlagösszeget kapjanak a nyugdíjasok.

Gulyás Gergely szerint Magyar Pétert azért tiltották ki többek közt a gyermekotthonokból is, mert bár képviselőként kérhet tájékoztatást, de az intézmények működését nem zavarhatja meg. A gyermekotthonokról megjelent képekről azt mondta, hogy „vélhetően van ilyen”, de szerinte a fotókon is látszik, hogy néhány százezer forintos felújítás kellene, tehát alapvetően nem pénzkérdésről van szó. Gulyás szerint felújítás alatt álló otthonokról is közzétettek képeket, Magyar Péter pedig direkt ezeket használja fel.

A műemléki bontásokról kitálaló minisztériumi dolgozó ügyével kapcsolatban arról beszélt Gulyás, hogy az elhangzott állításokat nem szabad tényként kezelni. Ameddig az építésügyért miniszterként ő felelt szembesült azzal, hogy olyan dolgokat látott, amik a személyes ízlésével szembementek. „Valahol ezt figyelembe lehet venni, valahol nem”. Szerinte néha meg kell hozni olyan döntéseket, ahol a védettségi szinten változtatnak, mérlegelni kell, hogy valamit felújítsanak vagy inkább hagyják az egészet.

Nem volt-e idő előtti az úgynevezett békeköltségvetés megalkotása, mikor Oroszország több országot is nukleáris csapással fenyegetett – kérdezte a Della podcast. Gulyás szerint a háborús veszély csak január 20-ig áll fent, mert akkor egy békepárti amerikai vezetés veszi át a hatalmat.

Gulyás nem tudja elképzelni, hogy szükség lehet a háborús költségvetés előhúzására. El kell érni, hogy fegyverszünet legyen az ukránok és az oroszok között, mondta. Szerinte elegendő erő az, hogy az új amerikai vezetés békét akar.

Gulyás szerint a történelmi tapasztalat az, hogy Trumppal lehet win-win megállapodásokat kötni a gazdaságpolitikában is, amikor arra terelődött a téma, hogy Trump több országgal szemben is vámemelést jelentett be. Gulyás úgy véli, az Európai Unió képes kölcsönös előnyökkel járó együttműködést kialakítani az Egyesült Államokkal.

A benzinárfolyamról Gulyás azt mondta, hogy a térség országainak átlagárától felfelé ne térjen el az itteni átlagár.

Szóba került Parragh László is, aki nemrég távozott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara éléről is, hogy vállal-e kormányzati pozíciót. Gulyás erre annyit mondott, hogy mivel nagy tapasztalata van, és sok kormánnyal dolgozott együtt, nyitottak lennének egy erről szóló beszélgetésre.

Az Mfor.hu gazdasági kérdésekkel fordult Gulyás Gergelyhez. A kérdező felvetette, hogy a mostani 415 forint körüli euróárfolyam nem veszélyezteti-e a költségvetést. Gulyás szerint nem, mert számtalan helyen a bevételeket növeli, például, amikor az uniós támogatást kapjuk meg euróban, máshol költségeket, például az energiavásárlásnál, mert az dollár alapon megy. Gulyás azt mondta, hogy a kormánya is tud hatással lenni az árfolyamra, és csak az estét kell megvárni,

Arra is rákérdeztek, hogy mit gondol arról, hogy az új jegybankelnöknek meg kell-e határoznia az euró bevezetésének céldátumát. Gulyás erre nem válaszolt, de azt mondta, várjuk meg, ki lesz az új jegybankelnök, ehhez pedig Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjúját ajánlotta mindenki figyelmébe.

Gulyás Gergely arról, hogy változik-e a kormány stratégiája az EU-s pénzek megszerzésével kapcsolatban, azt mondta: semmilyen törvénymódosításnak nincs köze ehhez. A lex CEU hatályon kívül helyezését sem ezért vették napirendre. „A helyzet nem drámai, mert a 21,5 milliárd euróból 13 már a rendelkezésünkre áll, van 4-5 év, hogy a maradékot is megszerezzük” – mondta. Hozzátette: a tervezésben azért néha okoz nehézséget ez a bizonytalanság.

A HVG azt kérdezte, hogy nem gondolja-e a kormány, hogy az valamiféle állásfoglalás a közel-keleti konfliktusban, hogy meghívta az izraeli miniszterelnököt, Benjámin Netanjahut, aki ellen elfogatási parancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság.

Gulyás azt mondta, Izraelt brutális, barbár támadás érte, és Izrael védekezik. A Nemzetközi Büntetőbíróság statútuma pedig nem része a magyar jogrendnek, így minden további nélkül jöhet Netanjahu.

Arra a kérdésre, hogy mit tesz a magyar kormány azért, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség minél kevésbé legyen kitett a háborúnak, Gulyás csak azt válaszolta, hogy egész sokat, de nem részletezte a lépéseket, arra a kérdésre sem válaszolt, hogy behívták-e például Oroszország nagykövetét.

Gulyás Gergely az Orbán Balázs doktori védése körül kialakult vitáról azt mondta, hogy szerinte különbséget kell tenni az ELTE, mint intézmény, és az ott oktatók között. Arról beszélt, hogy a többség korrekt módon járt el és világossá tették, hogy tudományos kérdésekben nincs politika. „És van néhány oktató, aki ezeket az alapelveket nem fogadja el, azt lábbal tiporják el, egy náci vagy egy kommunista diktatúra egyetemén is oktathatnának. Mi ezt elutasítjuk.”

A romániai elnökválasztással kapcsolatban azt mondta a miniszter, hogy a kormány kivárja az elnökválasztás eredményét. Az első fordulóban egy szélsőjobboldali jelölt került az első helyre. Gulyás szerint látszik, hogy a román politikában olyan erők kaptak támogatottságot, amik miatt fontos, hogy minél erősebb magyar képviselet legyen Romániában. Arra bíztatta a magyarokat, hogy menjenek és szavazzanak az RMDSZ-re.

Az Index arról kérdezte Gulyást, hogy hogyan áll a brüsszeli szuverenitási harc, Magyarország fizetett-e már az Európai Bizottságnak.

Gulyás azt mondta, az technikai kérdés, hogy fizettek-e, vagy sem, mert az unió le tudja vonni a támogatásokból is azt az összeget. Gulyás azt nem tudta, hogy a Bizottság inkasszált-e már, vagy sem, de erre előbb-utóbb sor fog kerülni. „Addig van egy plusz ára, hogy megvédjük az országot és az uniót a migrációtól.”

David Pressman távozó amerikai nagykövet kétéves tevékenységéről és posztjáról, amiben antiszemitizmusról ír, azt mondta Gulyás: ha a nagykövet antiszemitákat keres, akkor a nagykövetségén rendezett széderestek vacsoravendégei között kell keresnie. „Ha ezzel nem elégszik meg, akkor menjen el a saját hazájába, ahol a demokrata ideológia által megfertőzött egyetemeken kialakult antiszemitizmust vegye górcső alá”. Pressman jövőbeli életéhez „lelki kiegyensúlyozottságot” kívánt.

A rekordokat döntő forintárfolyamra Gulyás Gergely azt mondta: a kormány nem avatkozik be a jegybank függetlenségébe, és nem is tudnak sokat tenni, mert szinte minden eszköz a jegybanknál van, főként a kamatpolitika alakításával tudnak az árfolyamra hatni. Azt ugyanakkor megjegyezte, hogy mindenkinek az a jó, ha a forint árfolyamváltozása nem hektikus.

A Magyar Nemzeti Bank azt közölte, hogy Nagy Mártonnak szakmai hibák és vezetői stílusa miatt kellett távoznia. Gulyás erre azt mondta, hogy csak jókat tud mondani a miniszterről, nem vizsgálta a korábbi ügyeit.

Gulyást arról is kérdezte az ATV, hogy mit gondol arról, hogy 3 százalékra le akarják vinni egy javaslat szerint a parlamenti bejutási küszöböt. Gulyás szerint a jelenlegi választási rendszer jó, és ahhoz nem is nyúltak érdemben 1990 óta. Szerinte csak a választókerületek arányosságán kellett változtatni.

Gulyás Gergely a korábban megígért gyermekvédelmi törvény módosításával kapcsolatban azt mondta, hogy az elmúlt években sok fontos lépés történt. Szerinte a 2022-es „gyermekvédelmi népszavazás” is azt bizonyítja, hogy kevés olyan ügy van, amiben ilyen sokan egyetértenek. Az utóbbi években pedig sokat tettek azért, hogy minél több védelembe vett gyerek családban nőhessen fel.

Ahhoz szerinte is biztosítani kell a forrásokat, hogy a gyermekvédelmi intézmények rendesen tudjanak működni, de „ez továbbra sincs mindenhol így”. Majd felsorolta, hogy a gyermekvédelem területén hol volt béremelés. „Van teendő, de az elmúlt években sokat tettünk a gyermekvédelemben, de elkötelezettek vagyunk, hogy megvalósítsuk a szakma által kért dolgokat.”

Gulyás Gergelyt a kormányinfón a Medián friss felméréséről is kérdezték, ami az egyik kategóriában már 11 százalékos előnyt mér a Tiszának. „Továbbra is választást akarunk nyerni, nem közvélemény-kutatást” – válaszolta a miniszter. Szerinte ezek a kutatások inkább a nyilvánosság befolyásolására alkalmasak, és nem feltétlen tükrözik a valóságot.

A műemléki bontásokról kitálaló minisztériumi dolgozóról elmondta Gulyás, hogy ők mindig jogszerűen jártak el az építési engedélyekkel, így a feljelentés nem vehető komolyan. Gulyás az esztétikai vitára is kitért: szerinte a földművelődésügyi minisztérium felújítása az egyik legjobb a rendszerváltás óta, arra kifejezetten büszke. A Radetzky-laktanya esetében pedig magántőkéből egy „sokmilliárdos beruházás gazdagította Budapestet”, szerinte egy rohadófélben lévő épületet hasznosítottak.

A TV2 a kancelláriaminisztert a migrációról kérdezte. Gulyás szerint Brüsszel bírságol minket, mert megvédjük Magyarország külső határát.

A magyar kormány próbál tárgyalni az Európai Bizottsággal, de Gulyás szerint a bizottság nem volt arra alkalmas állapotban, hogy tárgyaljon velük. Reméli, hogy ebben lesz változás.

Úgy véli, hogy lehet megállapodás, mert ha Magyarország nem költene jelentős forrásokat a határvédelemre, akkor a migránsok milliói Bécsben, Berlinben, Amszterdamban jelennének meg. Gulyás úgy látja, hogy a tagállamok többsége már változtatott álláspontján, de Brüsszel még mindig migrációpárti.

A Magyar Nemzet Magyar Péter „nyugdíjasokat lenéző” hangfelvételéről és a miskolci gyermekotthonban történt látogatásáról kérdezte Gulyás Gergelyt. A miniszter szerint az EP-képviselők jogosítványai közé nem tartozik a közintézmények rendjének megzavarása. Gulyás azt mondta, hogy a magyar politikában eddig tisztelettel fordultak a választók felé, de Magyar Péterrel ez megváltozott.

„A Tisza Párt már csak kevés korosztályt nem sértett meg”

– mondta. Magyar Péter hangfelvételen elhangzott mondataival Gulyás nem ért egyet.

Az Origo Gulyás Gergelyt Magyar Péter testvéréről, Magyar Mártonról és a Tisza Pártról kérdezte.

„Az ország egyelőre semmit nem profitált a Tisza Pártból, de Magyar Péter családja már igen” – mondta Gulyás, utalva a korábban nyilvánosságra hozott hangfelvételre.

A továbbiakban is a Tisza Párt maradt a téma, Gulyás szerint az nem feltétlenül veszélyes, hogy Magyarék ukrán pólókat viseltek, de az igen, hogy az Európai Néppárt a háborút támogatja.

A fővárosi parkolási díjak is szóba kerültek, Gulyás szerint az a baj, hogy az inflációt messze meghaladó díjemelés nem biztosít érdemi szolgáltatást, és Budapest nem nyitott P+R parkolókat sem, amivel csökkenteni lehetne a belsőbb kerületek terhelését.

Gulyás Gergely szerint Magyarország közel áll ahhoz, hogy a migráció elutasításában nemzeti egység legyen. Szomorúnak tartja, hogy a Tisza Párt ebben nem vesz részt, mert „meg akarnak felelni európai pártcsaládjuknak”.

Gulyás Gergely megerősítette, hogy a Demján Sándor-terv része lesz a költségvetésnek, ezzel 1400 milliárd forintot akarnak a gazdaságba juttatni. A részleteket Nagy Márton dolgozza ki.

A kormány szerint a háborús veszély nagyobb, mint valaha, de úgy gondolják, hogy ez addig áll fenn, míg január 20-án Donald Trump át nem veszi az amerikai adminisztrációt. Gulyás azt mondta, az európai országok egy része mindent megtesz azért, hogy növelje a háború eszkalációjának veszélyét. A védelmi tanács megerősítette a keleti határ légvédelmét.

Gulyás azt mondta, hogy az Európai Néppárt becsapta a választóit, mert baloldali és a liberálisok felé nyitottak, és egy olyan paktum köttetett, ami a migráció tömegessé válásához vezettek.

Vitályos Eszter megtartotta szokásos jó hírek blokkját, most is felsorolta, hogy milyen beruházások valósultak meg az utóbbi hetekben. Többek közt: 700 millióból felújították például a nagyatádi kórházat, Endrefalván új rekortánpálya épült, Bánhorvátiban felújították a református templomot. Cserkeszőlőn turisztikai fejlesztés valósult meg, Máza községben közösségi teret újítottak fel.

Gulyás a 2025-ös költségvetéssel kezdte a kormányinfót: fontos része, hogy folytatódik a béremelési ciklus, aminek a célja, hogy az inflációt ellensúlyozza és érdemben is legyen reálbér-emelkedés. Kiemelte a megfizethető lakhatást, szerinte a jövő évi költségvetés több eszközt is ad a munkavállalóknak és munkaadóknak, hogy ezt biztosítsák. A miniszter beszélt még a 13. havi nyugdíjról, a Demján Sándor-programról, illetve a nyugdíjak értéknövekedéséről is.

2027. január elsejéig 40 százalékos minimálbéremelés várható a bérmegállapodás értelmében, ami ehhez közeli reálbér-emelkedést jelent, mondta Gulyás. Azt mondta, hogy a minimálbér-emeléshez a kormány biztosítja a feltételeket. Kitért a lakástámogatásokra is, a bankok által biztosított lehetőségeket egyelőre szűkösnek tartják, ezért arra biztatják őket, hogy minél szélesebb körben igénybe lehessen venni az 5 százalékos kamatplafonnal felvehető hitelt.

Tényleg a Tisza vezeti a népszerűségi versenyt 11 százalékkal? Milyenek a gazdasági kilátások 2025-re? A kegyelmi ügy óta vissza tudták-e szerezni Orbánék a pillanat uralását? Mostantól mindennap kampány lesz a '26-os választásokig? Ezekről és még sok másról is kérdezzük Lakner Zoltán elemzőt, a Jelen főszerkesztőjét a 2026 élő adásában.

„Soha nem volt ekkora a háború eszkalációjának veszélye, a következő hetekben, hónapokban Magyarország minden tudására, eszközére és diplomáciai tapasztalatára szükség van ahhoz, hogy továbbra is kimaradjunk a háborúból” – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök még a védelmi tanács ülését is összehívta, reagálva arra, hogy az ukrán csapatok amerikai rakétákat vetettek be orosz területen.

De nem csak a miniszterelnök, hanem a többi miniszter is a háború veszélyéről beszél a napokban: Szijjártó Péter külügyminiszter például arról posztolt, hogy szerinte az elmúlt évtizedek legveszélyesebb két hónapja áll előttünk, attól tart, hogy Donald Trump januári elnöki beiktatása előtt „Joe Biden és a demokraták olyat tesznek, amivel a harmadik világháború kitörését kockáztatják”.

• Múlt hét elején nyújtották be a nagy módosító-csomagot a választásokról szóló törvényekhez, melyekben többek között változtattak az országgyűlési választókerületek megyék közötti eloszlásán, és átrajzolták a körzethatárokat is. Teljesen átalakítanák Budapest kerületeit, illetve a Fejér és Csongrád-Csanád vármegyék körzeteihez is hozzányúlnának. Pest megyében pedig két új választókerületet is kialakítanának.
• A Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűncselekmények vádja miatt múlt héten adott ki elfogatóparancsot Netanjahu és Joáv Galant volt izraeli védelmi miniszter ellen. Orbán Viktor másnap bejelentette, hogy meghívja Magyarországra Benjámin Netanjahut.
• A munkaadók és a munkavállalók képviselői hétfőn aláírták a hároméves bérmegállapodást, de csak akkor jön a minden eddiginél nagyobb minimálbér-emelés, ha teljesül néhány fontos feltétel.
• Az elmúlt hetekben Fidesz-KDNP képviselői, köztük Orbán Viktor és miniszterei is járják az országot, hogy népszerűsítsék az új, „gazdasági semlegességről” szóló nemzeti konzultációt.
• Csütörtökön jelent meg egy friss Medián közvélemény-kutatás, ami részvételüket biztosra ígérő pártválasztóknál már 11 százalékpontos a különbség mért Magyar Péterék javára: a Tisza 1 százalékpontot javítva 47-en áll, a Fidesz hármat rontva 36-on.