Hatályon kívül helyezné egy javaslat a lex CEU-t

Az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról címmel nyújtott be október végén egy salátatörvény-javaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – vette észre a 24.hu kedden. A javaslat 80. paragrafusa érdekes igazán, ugyanis itt több, hatályát vesztő korábbi joghelyről írnak. Ilyen a lex CEU-ként ismert is, azaz a nemzeti felsőoktatási törvény 76. paragrafusának a) pontja, miszerint

„Magyarország területén az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződésben nem részes államban (a továbbiakban: nem EGT-állam) székhellyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha
a) Magyarország Kormánya és a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam Kormánya által a felsőoktatási végzettségek, fokozatok egyenértékűsége tárgyában kötött nemzetközi szerződésben szerepel.”

A salátatörvény-tervezetben nincs részletes indoklás, ezért lapunk is kérdésekkel fordult az érintett Kulturális és Innovációs Minisztériumnak és a Miniszterelnökségnek is.

Legutóbb júniusban írtunk az intézményről amiatt, mert a CEU közölte a volt hallgatóinak szóló hírlevélben, hogy az egyetem tanácsa kezdeményezni fogja a Közép-európai Egyetem engedélyének visszavonását. Az indok az volt, hogy jó ideje nem vettek fel hallgatót a magyar akkreditációjú programokra Budapesten. A budapesti kutatóintézetek maradnak, illetve egyéb diplomát nem célzó képzéseket is megtartanak.

A Soros György által alapított egyetemet, a CEU-t úgy tudta elüldözni Budapestről a kormány, hogy az egyik napról a másikra, mindenféle előzetes egyeztetés nélkül benyújtott lex CEU-ban olyan feltételeket szabott az egyetemnek, amiket tulajdonképpen csak maga a kormány tudott volna teljesíteni egy államközi megállapodás aláírásával. Hónapokig azzal hitegették a CEU-t, hogy ez megtörténik, végül az egyetem maga döntött úgy 2018-ban, hogy inkább Bécsbe költözik. A szerződésről a fórum most úgy fogalmaz: bár az amerikai fél elfogadta, „a szerződés a mai napig Orbán Viktor fiókjában csücsül és várja, hogy aláírja.”

A lépés beleillett az akkor már egy jó ideje dübörgő sorosozásba, de a sajtóban is felröppent, hogy a kormányt komolyan foglalkoztatja a CEU kiszorításának terve. A kormány végig tagadta, hogy Soros György miatt akarják kipaterolni a CEU-t, a hivatalos magyarázat úgy szólt, hogy csupán a külföldi egyetemek törvényes működését szeretnék rendezni. Egyedül Lázár János vállalta fel nyíltan, hogy a magyar származású milliárdos miatt kellett mennie a CEU-nak.

2020-ban az Európai Bíróság kimondta, sérti az uniós jogot a magyar nemzeti felsőoktatási törvény 2017-es módosítása, ezért annak törvénysértő részeit meg kell semmisíteni. Még ebben az évben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen Európai Bizottság, mivel szerintük a törvény korlátozza a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát. Ebben a perben döntött így az Európai Unió Bírósága. Később, 2021-ben pont erre hivatkozva az Alkotmánybíróság elutasította a lex CEU miatti panaszokat.

2021 májusában a magyar országgyűlés az Európai Bíróság ítéletének értelmében módosította a felsőoktatási törvényt. Törölték azt a rendelkezést, hogy csak az a külföldi egyetem működhet Magyarországon, amely „a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül”. Az a feltétel ugyanakkor megmaradt, hogy az Európai Gazdasági Térségen kívüli székhelyű egyetem csak akkor folytathat itt oklevelet adó képzési tevékenységet, ha Magyarország és a külföldi intézmény székhelye szerinti állam kormánya által kötött nemzetközi szerződésben szerepel.