Sérti az uniós jogot a magyar nemzeti felsőoktatási törvény 2017-es módosítása, ezért annak törvénysértő részeit meg kell semmisíteni, mondta ki kedden az Európai Bíróság. A bíróság szerint a törvénymódosítás többek között sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt, a tudományos élet szabadságára, a felsőoktatási intézmények alapításának szabadságára és a vállalkozás szabadságára vonatkozó rendelkezéseket.
A törvénymódosítást még 2017. április 4-én szavazta meg a parlament. Három héttel később az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel szerintük a törvény korlátozza a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát. Ebben a perben döntött kedden az Európai Unió Bírósága. Julianne Kokott, az Európai Bíróság főtanácsnoka márciusi állásfoglalásában kimondta, hogy sérti az uniós jogot a magyar felsőoktatási törvény 2017-es módosítása.
A lex CEU szigorította a külföldi egyetemek magyarországi működésének feltételeit. A módosítás értelmében külföldi egyetem csak akkor kaphat működési engedélyt Magyarországon, ha származási országukban (a CEU esetében ez az Egyesült Államok) is elismerik őket felsőoktatási intézményként, és ott is folytatnak képzést a magyar képzés mellett, valamint diplomájuk itthon államilag elismert felsőoktatási fokozatnak minősül.
Ezenkívül szintén lényeges kikötés, hogy a magyar államnak és az egyetem székhely országának nemzetközi szerződésben kell megállapodnia az intézmény itthoni működésének elvi támogatásáról, ezenfelül pedig a magyar oktatási hivatalnak is engedélyeznie kell az egyetem működését.
Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a lex CEU-ban foglaltak nem egyeztethetők össze az uniós joggal. A bíróság szerint a törvénymódosítás származási állammal kötött nemzetközi szerződésre vonatkozó követelménye, illetve az a kikötés, hogy az intézmények az anyaországukban is nyújtsanak képzést, sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját. Ezen kikötések ugyanis aránytalanul korlátozzák az oktatási intézmények alapításának és működtetésének szabadságát, valamint a tudomány szabadságát.
Ezenkívül a bíróság szerint a törvény fent említett követelményei sértik a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében kötött szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményt (GATS-egyezmény) is, mivel sérül a belföldi és külföldi szolgáltatókra vonatkozó egyenlő bánásmód elve.
A bíróság döntésének értelmében a magyar kormánynak a vitatott részeket vissza kell vonnia.
Ha ennek nem tesznek eleget, az Európai Bizottság pénzügyi szankciók kiszabására is javaslatot tehet.
A 2017-es törvényjavaslat ellen több ezer vezető külföldi tudós, közgazdász és tizenöt Nobel-díjas is felszólalt. A törvénymódosítás megszavazása után öt nappal csaknem százezren tüntettek a döntés ellen Budapesten.
Noha a CEU teljesítette a törvénymódosításban foglaltakat annak bevezetése után nem sokkal, a működésüket garantáló, Egyesült Államokkal kötendő nemzetközi szerződést a magyar kormány nem volt hajlandó aláírni, így az egyetem vezetősége 2018. december 3-án bejelentette, hogy amerikai akkreditációjú képzéseiket 2019 szeptemberétől már nem Budapesten, hanem Bécsben indítják el.
Varga Judit igazságügyi miniszter a döntésről azt mondta: elfogadhatatlannak tartják a kettős mércét. A CEU kedden délután négykor tart sajtótájékoztatót, ahol a bíróság döntésére reagálnak.
(Borítókép: Résztvevők az Oktatási szabadságot csoport Élőlánc a CEU körül címmel meghirdetett demonstrációján az egyetem ablakában, miután az Országgyűlés módosította a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt 2017. április 4-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)
