Az Alkotmánybíróság 3 évig várt, aztán megváltozott a törvény, és most elutasította a lex CEU miatti panaszokat

2021. július 09. – 13:10

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Az Alkotmánybíróság korábban azért nem vizsgálta a lex CEU miatt 2017-ben beadott alkotmányjogi panaszokat, mert akkor az Európai Bíróság ítéletére várt, most pedig ezért találta megalapozatlannak a beadványokat, mert azóta megváltozott a magyar felsőoktatási törvény – derül ki a Hvg.hu cikkéből.

Az Alkotmánybíróság honlapján jelent meg a friss döntés a Közép-európai Egyetem (CEU) Bécsbe költözéséhez vezető hazai törvénymódosítás miatt beadott alkotmányjogi panaszról.

A testület elutasította az indítványt, és megszüntette az eljárást a felsőoktatási törvény módosításának (lex CEU) alkotmányellenességéről.

Az országgyűlés 2017. április 4-én sürgősséggel szavazta meg a felsőoktatási törvény módosítását. Ezzel lényegében két új feltételt írtak elő a CEU itteni működéséhez: legyen az USA-ban is kampusza, ott is oktasson, és szülessen a két ország között államközi megegyezés az itteni tevékenységéről. A CEU megpróbált megfelelni a kifejezetten ellene kitalált feltételnek, de a magyar kormány azt nem ismerte el, és nem volt hajlandó aláírni a megállapodást New York állammal.

A törvénymódosítás miatt több alkotmányjogi panasz is érkezett az Alkotmánybírósághoz. Ezeket részben ellenzéki képviselők, részben egy meg nem nevezett ügyfél, feltehetőleg maga a CEU adták be. Egy év múlva azonban az AB felfüggesztette az eljárást, arra hivatkozva, hogy meg kell várni az Európai Unió Bírósága előtt ugyanezen törvény miatt folyó eljárás végét.

2018. december 3-án a CEU vezetése úgy döntött: hiába teljesítették a törvény előírásait, az egyetem működőképességének biztosítása és a bizonytalan helyzet megszüntetése érdekében Bécsbe költöztetik amerikai akkreditációjú képzéseiket.

Az Európai Bizottság már 2017-ben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel szerintük a törvény korlátozza a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát. Ez az ügy került az Európai Unió Bírósága elé. 2020 őszén az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a „lex CEU” sérti a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében kötött, a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezményt, a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elveit, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló uniós irányelvet. A kifogásolt rendelkezések a tudományos élet szabadságára, az oktatási intézmény alapításához való jogra, továbbá a vállalkozás szabadságára vonatkozó EU-s rendelkezésekkel is ellentétesek – írja a Hvg.hu.

2021 májusában a magyar országgyűlés az Európai Bíróság ítéletének értelmében módosította a felsőoktatási törvényt. Törölték azt a rendelkezést, hogy csak az a külföldi egyetem működhet Magyarországon, amely „a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül”. Az a feltétel ugyanakkor megmaradt, hogy az Európai Gazdasági Térségen kívüli székhelyű egyetem csak akkor folytathat itt oklevelet adó képzési tevékenységet, ha Magyarország és a külföldi intézmény székhelye szerinti állam kormánya által kötött nemzetközi szerződésben szerepel.

Miután a CEU ekkorra már Bécsbe kényszerült, ez a törvénymódosítás már nem változtatott a helyzeten. A CEU azt közölte: „a lex CEU módosítása nem változtat Magyarországon a CEU helyzetén, ezért az egyetem Ausztriában marad, egy olyan országban, ahol tisztelik az akadémiai szabadság alapvető értékeit. A CEU szerint a magyar felsőoktatási törvény értelmében továbbra is politikai döntés kérdése, hogy milyen külföldi egyetemek működhetnek Magyarországon.

Az Alkotmánybíróság most szigorúan csak a 2017-ben beadott panaszt vizsgálta. Mint az indoklás megjegyzi: a panaszosok az új törvényre nem terjesztették ki a beadványukat. Ha megteszik, akkor az AB újra előveheti a témát – írja a Hvg.hu.