A lex CEU módosítása nem változtat Magyarországon a CEU helyzetén, ezért az egyetem Ausztriában marad, egy olyan országban, ahol tisztelik az akadémiai szabadság alapvető értékeit, áll az intézmény közleményében, amelyben megemlítik a kínai Fudan Egyetem ügyét is.
A magyar kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítására nyújtott be javaslatot a magyar Országgyűlésnek, az után, hogy az Európai Bíróság a múlt év októberében kimondta, hogy a lex CEU megsértette az uniós jogot – nyugtázza az eseményt a CEU közleménye. Azonban hozzáteszik: a benyújtott törvénymódosítás nem változtat a CEU helyzetén:
Úgy véljük, hogy a magyar kormánynak nem áll szándékában olyan feltételeket teremteni, amelyek között a CEU-hoz hasonló nemzetközi intézmények szabadon működhetnének. Az új tervezet értelmében továbbra is politikai döntés kérdése, hogy milyen külföldi egyetemek működhetnek Magyarországon, és a döntést bizonyára a legmagasabb szinteken hozzák majd meg. A magyar kormány eddig is világossá tette, hogy mire akarja használni a hatalmát. Elüldöztek egy intézményt, amely az akadémiai szabadság nemzetközi értékeit követi, és helyette meghívtak egy intézményt, amely a Kínai Kommunista Párt abszolút irányítása alatt áll
– írják.
A közlemény szerint a magyar kormány már eldöntötte hogy mit választ. Ezért a CEU Ausztriában marad, egy olyan országban, ahol tisztelik az akadémiai szabadság alapvető értékeit. Kutatási és egyéb, oktatást nem jelentő tevékenységeikkel továbbra is jelen lesznek Budapesten. A várost soha nem hagyják el, de nem teszik ki magukat újra egyetlen ember és rezsimje politikai szeszélyeinek – fogalmaznak a közleményben.
Mint arról beszámoltunk, módosítja a kormány a felsőoktatási törvénynek azt a részét, ami a CEU-t távozásra kényszerítette Budapestről.
A Semjén Zsolt által benyújtott indítvány előadója Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, lényege pedig az, hogy korrigálja a törvényben az EU által kifogásolt elemeket. A törvénymódosítást 2017. április 4-én szavazta meg a parlament, három héttel később az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel szerintük a törvény korlátozza a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát. Ebben a perben döntött 2020 őszén az Európai Unió Bírósága, az ítélet szerint valóban több ponton nem felelt meg a törvény az uniós irányelveknek.