Aláírták a bérmegállapodást, de csak akkor jön a minden eddiginél nagyobb minimálbér-emelés, ha teljesül néhány fontos feltétel

Aláírták a kormány, valamint a munkaadók és a munkavállalók képviselői a következő hároméves bérmegállapodást. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán leütött terv alapján jelentősen nőhet a minimálbér, és jövőre a garantált bérminimum is, a mostani állás szerint így fog kinézni az emelés:

• 2025: a minimálbér 9, a garantált bérminimum 7 százalékkal nő;
• 2026: a minimálbér 13 százalékkal nő;
• 2027: a minimálbér 14 százalékkal nő.

Az előző mondatot azért írtunk feltételes módban, mert ez azért messze nem biztos: az aláírásra szervezett sajtótájékoztatón az derült ki, hogy a bérmegállapodás újratárgyalható, ha nem teljesülnek azok a makroszintű várakozások, amelyekkel most számoltak a szereplők, így például más lesz az infláció, a GDP-növekedés vagy az átlagbér-növekedés szintje.

Orbán Viktor miniszterelnök már megszokott módon az ukrán háború befejezéséhez kötötte a jó forgatókönyv bekövetkezését, amire ő Donald Trump amerikai elnökké válásával nagy esélyt lát. Ez ugyanakkor – amennyiben Trump mégsem tudja megoldani olyan könnyen ezt a helyzetet – előre rögzített kibúvót is jelenthet a jövőre nézve a bérmegállapodás eredeti forgatókönyvének teljesítése alól anélkül, hogy a kormánynak felelősséget kelljen vállalnia a makromutatók esetleges gyengébb alakulásáért.

Orbán egyébként úgy írta le a megállapodáshoz vezető tárgyalások kemény hangulatát, hogy „a virsli egy finom étel, de nem kell bemenni megnézni, hogyan készül”. Azt is hangsúlyozta, hogy nem lesz egyszerű annak betartása, szerinte hatékonyság- és termelékenységjavulást feltételeztek, amikor ezekben a számokban állapodtak meg, és az utóbbi évek teljesítménye nem lesz elég ahhoz, hogy ekkora emelkedést ki tudjanak gazdálkodni a cégek. A 2027-re a mostani szinthez képest 40 százalékos minimálbéremelés (reálértéken ez 29 százalék lehet) mértéke akkora, hogy az egész EU-ban az elmúlt 30 évben csak egyszer volt ilyenre példa – mondta Orbán. A kormányfő az egymilliós átlagbérre vonatkozó tervükről is beszélt: szerinte ugyanolyan kétségek és viták övezik ezt, mint az egymillió munkahelyről szóló ígéretet 2010-ben, de nagyon örül, hogy olyan partnereik vannak a munkavállalói és munkáltatói oldalon, akik nem zárják ki élből, hogy megvalósulhat.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára arról beszélt az aláíráskor, rendkívül ambiciózus ez a bérmegállapodás két nehéz év után, és hangsúlyozta a terv rugalmasságát, vagyis azt, hogy szükség esetén újra lehet tárgyalni a feltételeket. Szerinte a teljesüléshez a kormánynak és a dolgozóknak is el kell végezniük a házi feladatot, a munkavállalóknak jól kell hozzáállniuk az új technológiák használatához, a kormánynak pedig innovatív és befogadó környezetet kell kialakítania és támogatnia a vállalkozásokat.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a munkavállalói oldal képviseletében elmondta, az előző, 2016-os megállapodás nagyon dinamikus bérfelzárkózást indított el, ez a mostani pedig annak folytatása. Pozitívumként említette, hogy Magyarország azon országok között van, ahol az uniós minimálbérre vonatkozó irányelvet betartják. Mészáros továbbra is fontosnak tartja, hogy 2027. januárra a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát elérje a minimálbér. Ezzel párhuzamosan bővíteni szeretnék a kollektív szerződéssel lefedett munkahelyeket a jelenlegi 20-22 százalékról, és ágazati tarifarendszereket bevezetni.

Arról, milyen körülmények nehezítik a most tervezett béremelkedési pályát, itt írtunk bővebben. A minimálbér-emelés tervezett ütemét itt mutattuk be.