Matolcsy szerint minden pénzt, amit a külföldi gyárak idevonzására költünk, azonnal át kellene csoportosítani

„Valahol megint utat tévesztettünk…” címen tartott előadást Matolcsy György Nyíregyházán a 62. Közgazdász Vándorgyűlésen. Matolcsy Szekfű Gyula egy 1943-44 fordulóján megjelent cikksorozatától kölcsönözte a címet némi módosítással, mert úgy gondolja, hogy 2021-től Magyarország gazdasági úttévesztésben van. Szükségesnek látja, hogy teljes gazdaságpolitikai, részleges gazdaságfejlesztési fordulatot hajtson végre Magyarország, amivel növelni lehet a versenyképességet és a termelékenységet.

A jegybankelnök szerint ők az MNB-ben már 2019-ben jelezték, hogy ciklikus szemlélet alapján az 1940-es vagy az 1970-es évekre hasonlíthat majd a 2020-as évtized, jöhet egy energiaár-robbanás, általános, makacs infláció, és így nehéz lesz tartani a korábbi gazdasági vívmányokat. Akkor nagyon kevesen hittek nekik, mondta, de elkezdték az inflációellenes küzdelmet 2021 közepén, jelezve a kormánynak is, hogy ebbe be kéne szállni. A kormány viszont csak 1,5 évvel később csatlakozott, ami „nagyon sokba került” Matolcsy szerint. A kormányzati gazdaságpolitika nem inflációellenes, hanem azt növelő intézkedéseket tett folyamatosan, amiből „gáz lett”, mondta a jegybank elnöke.

Matolcsy idézett egy közmondást, amely szerint „egyik megálló sem lesz jó annak, aki rossz vonatra száll”, és Magyarország ezt tette 2021-ben.

Szerinte bár a 2010-es éveket még „megnyertük”, és a „Trianon utáni 100 év legjobb évtizede volt”, az azóta elkövetett hibák miatt a korábban 2030-ra kitűzött célok ma már inkább csak 2040-re reálisak. Azért a korábbi időszakhoz is voltak kritikái, kiemelte, hogy nem sikerült az egészségügyi fordulat a 2010-es években.

Az úttévesztés miatt mostanra veszélybe került minden korábbi eredmény, és most ugyanazokkal nézünk szembe, mint az 1970-es évtizedben: drága és magas eladósodás, illetve magas és makacs infláció. Matolcsy szerint a korábbi példából látszik, hogy ha ezeket nem sikerül jól kezelni, akkor arra még a következő évtized is rámegy. Bemutatott egy ábrát, ami alapján az uniós konvergenciában a korábbi 20. helyről a 23. helyre estünk vissza, távolodtunk a legjobbaktól, miközben a leggyengébbek közelednek hozzánk.

A jegybankelnök a Covid alatti teljesítményt még dicsérte, értékelése alapján 2021-től kezdődik a letérés a helyes útról, nem érthető szerinte, miért kellett aranyérmesnek lennünk inflációban az EU-n belül. Nem érthető és nem fogadható el a magyar élelmiszeripar helyzete, az, hogy nagyon kevéssé termelékeny az ágazat, ez volt az egyik oka az élelmiszerek árnövekedési sokkjában, mondta.

A kormány 2021-ben hibásan elfogadta azt az érvelést, hogy az infláció jó a költségvetésnek, de ez után nem sokkal megérkeztek az inflációs sokk kárvallottjai, akik nem fogyasztanak, akik sok tartalékot elveszítve azt most vissza akarják pótolni. Matolcsy szerint nem lesz automatikusan költségvetési egyensúly a reálbér-növekedéstől, miközben sok más transzfernek, ami szintén tényező itt (pl. a nyugdíjaknak), nem nő a reálértéke. A háztartások pénzügyi vagyona még mindig nem érte el a 2021-es szintet, mondta Matolcsy, aki szerint „középosztály-ellenes” volt a hibás gazdaságpolitikai fordulat.

A versenyképességben történt szerinte az egyik legnagyobb törés, két év alatt 7 illetve 8 helyett zuhantunk az egyik legfontosabb ilyen listán, mondta Matolcsy. Reálértéken a beruházási rátánk sem magas, a tudásalapú beruházások ráadásul alacsonyak még a közép-kelet-európai országokhoz mérten is. Örülünk minden külföldi működőtőke-beruházásnak, mondta,

„igen ám, de ahogy nem lettünk gazdagok a Suzukiból és az Audiból 20-30 évvel ezelőtt, úgy nem leszünk gazdagok csupán a külföldi beruházásokból” most sem, mert ezeknél a hozzáadott érték alacsonyabb, mint a hazai tulajdonú vállalatoknál, azon belül szolgáltató-szektorbeli beruházásokból.

Ráadásul a külföldi tulajdon azt is jelenti, hogy nem nálunk van az a rész, amiben a legnagyobb profit van (tervezés, marketing eladás), csak a gyártás van itt, amiből kisebb a jövedelem. Matolcsy a tudásintenzív ágazatok mellett érvelt, mondván, nem egyedüli megoldás a feldolgozóipar bevonzása az országba.

„Elfogadhatatlan és életveszélyes”, hogy tartósan a magas költségvetési hiány felé mozdultunk el, vissza kell térni az egyensúlyi növekedés mindkét részéhez, mondta még. Az államadósság drága finanszírozását is kárhoztatta, és amiatt kongatta a vészharangot, hogy nem tudtuk megőrizni a demográfiai fordulat eredményeit, vagyis hogy nőjön a termékenységi ráta. 2030-ra szerinte sosem volt reális, hogy Európa legjobb öt országa között legyünk, ezt inkább 2040-re kéne kitűzni. Matolcsy György azt gondolja, ekkorra azért „nyerhetünk”, csak fel kell ismernünk az évtized karakterét a korábbi rokonévtizedek alapján, és figyelembe venni a gazdasági ciklusok sajátosságait. Az MNB szerinte ez alapján dolgozza ki a programjait, ezért kezdett el zöld pénzügyekkel foglalkozni, korán fellépni az inflációval szemben és aranyat felhalmozni. Matolcsy Csehországot egy titkos példaképnek tartja, a román fejlődés is vonzónak tűnik, de az „fenntarthatatlan”, a cseh példát kéne követnünk.

„Magyarországnak teljes gazdasági fordulatra van szükséges, a legjobb idő: most”

– mondta. A legfontosabb, mondta a jegybank elnöke, hogy az erősségekre kell játszani, az ország most nem ezt teszi. „Nagyon fontos a zöld kínai kapacitások behozatala, de önmagában nem oldja meg a magyar versenyképesség problémáját”, új szolgáltatószektorra is szükség lesz a folyó fizetési mérleg kiigazításában. Minden állami forrást, amit most a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra fordítunk, azt a tudásra, tehetségfeltárásra és a saját tulajdonú technológia fejlesztésére kell fordítanunk – zárta előadását.

Matolcsy György és az aktuális gazdasági kormányzat konfliktusa nem új keletű, rendszeres a nyilvános üzengetés Nagy Márton és a jegybank között, az MNB szerint a kormány versenyképességi programja sem reális.