Varga Mihály: Én is elkötelezett vagyok a 3 százalékos inflációs cél fenntartása mellett

Hétfő délelőtt tartották Varga Mihály jegybankelnökjelölti meghallgatását a parlament gazdasági bizottságban. Gyors meghallgatása volt a pénzügyminiszternek, a képviselői kérdésekkel együtt egy óra alatt véget is ért. A jegybankelnökjelölt felvezetőjében és a képviselői kérdésekre adott válaszaiban is arról beszélt a legtöbbször, hogy a jegybank függetlenségét a törvények garantálják, a jegybank legfontosabb feladata pedig az árstabilitás biztosítása.

Varga a felvezetőjét azzal kezdte, hogy a jegybanknak kiemelt szerepe van egy ország gazdaságában, változó világgazdasági körülmények között pedig ez a szerep még fontosabb. Ezután röviden ismertette terveit. Varga szerint a jegybank feladatát a jegybanktörvény világosan meghatározza, elsődleges célja pedig az árstabilitás elérése és fenntartása lesz. Ennek veszélyeztetése nélkül lehetnek más céljai is, például a kormány gazdaságpolitikájának támogatása.

„Én is elkötelezett vagyok a 3 százalékos inflációs cél fenntartása mellett” – mondta Varga az árstabilitással kapcsolatban.

A magyar gazdaság állapotáról és a piaci viszonyokról is beszélt. Szerinte a gazdaság állapota stabil, a 2025-ös növekedésnek is stabil alapjai vannak, ennek fenntartásához a jegybank alacsony inflációval és stabil pénzügyi rendszerrel tud hozzájárulni.

A jegybanki függetlenségről külön pontban beszélt. A monetáris politika jegybanki feladat szerinte, mindent meg kell tenni az árstabilitás fenntartásáért. A kormánnyal pedig a korábbi jó gyakorlatokat alkalmazva, jó kapcsolatot tervez kialakítani. Az árfolyamokról is beszélt röviden, szerinte kiszámítható, stabil árfolyamra van szükség. Vezetése alatt a mandátumában előírt feladatokat tervezi végrehajtani. A jegybank mérsékelni fogja a klasszikus működési feladatain kívüli tevékenységeit – mondta Varga.

A képviselői kérdéseket Gelencsér Ferenc, a Momentum képviselője kezdte. Gelencsér a jegybankelnökjelöltet kérdezte az euró bevezetéséről és az akkumulátoripar támogatásáról. Ezen kívül arra is kíváncsi volt, hogy Varga mit tervez kezdeni az MNB ingatlanvagyonával, illetve hogy szerinte mennyire van közel a magyar gazdaság ahhoz, hogy Argentínához hasonlóan „láncfűrészes sokkterápiára legyen szüksége”.

Varga az ingatlanhelyzettel kapcsolatban nem nyilatkozott, azt mondta, hogy még ő sincs tisztában a teljes képpel, pontos információkkal majd csak akkor fog rendelkezni, ha már átvette a mandátumát. Az euró bevezetéséről azt mondta, hogy jogilag kötelezve vagyunk az euró bevezetésére, hiszen ezt a 2004-es EU-csatlakozáskor vállaltuk. Szerinte a gazdaságirányításnak törekednie kell arra, hogy az euró bevezetésének gazdasági feltételeit teljesítse az ország, de ezt a maximális szabadságfok fenntartás mellett kell megtennie. A kormány és az MNB viszonyáról azt mondta, hogy a jegybank nem egyedüli szereplő a gazdaságban, ennek megfelelően szerinte egyeztetni kell a kormánnyal a megfelelő gazdasági körülmények megteremtéséért.

Tordai Bence független képviselő arról kérdezte, hogy a törvényeken kívül mi fogja garantálni Varga függetlenségét a kormánytól, tekintve, hogy pénzügyminiszterként több mint 10 évet töltött el Orbán Viktor mellett. A képviselő az MNB-alapítványok vagyonának jövőjéről, az ideális forint-euró árfolyamról, és választások környékén, a kormány pénzosztása miatt rendre elszabaduló infláció kezeléséről is tett fel kérdéseket.

A jegybank függetlenségével kapcsolatban Varga csak megismételte, hogy a törvények szabályozzák a jegybank működését, bizonyos gazdasági kérdésekben viszont elkerülhetetlen, hogy az MNB egyeztessen a gazdaság különböző szereplőivel. A jegybanki alapítványi vagyonról véleményt még nem fogalmazott meg, mivel ehhez szerinte még pontosabb képre van szüksége.

Csárdi Antal, korábban LMP-s, most független képviselő az MNB alapítványokkal kapcsolatban azt kérdezte, hogy visszamenőleg át fogják-e világítani ezeket a szervezeteket, meg fogják-e vizsgálni, hogy hogyan használták fel az alapítványok a hozzájuk került pénzeket. Az MNB az egyik legjobban ellenőrzött intézmény Magyarországon – kezdte Varga a válaszát. Több szerv is folyamatosan ellenőrzi a jegybank működését, ezeknek a szerveknek a beszámolóit ajánlotta Csárdi figyelmébe. Azt külön kiemelte, hogy az átlátható működés egy alapvető előírás a jegybanknak, ezért ő is erre fog törekedni.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel több témakörben kérdezte Vargát: az ideális forint-euró árfolyamról, a kereskedelmi bankok felügyeletéről és az ingyenes bankolás lehetőségéről érdeklődött. A forint-euró árfolyammal kapcsolatban konkrét árfolyamszintet továbbra sem nevezett meg Varga, csak megismételte, hogy stabil és kiszámítható árfolyamot szeretne kialakítani. A magyar bankrendszerben szerinte verseny van, ennek kell befolyásolnia leginkább a bankrendszer működését. A jegybank feladataival kapcsolatban a korábbi gyakorlatot tervezi folytatni.

A fideszes képviselők rendre üdvözölték Varga jelölését, majd kérdezték Vargát többek között az ország devizatartalékáról, az euró bevezetéséről, az ország aranytartalékáról és a különböző kriptoeszközök hazai helyzetéről. A kamatpolitikával kapcsolatban Varga azt mondta, hogy olyan kamatszintet kell beállítani, ami egyszerre biztosítja az árstabilitást és a gazdasági környezet stabilitását is. A kriptoeszközökben nem bízik, így nem tartja jó ötletnek, hogy ilyen eszköz kerüljön az ország devizatartalékába. Megfelelő szabályozás mellett viszont továbbra is elérhetők lesznek az eszközök Magyarországon is. Egyébként az ország devizatartaléka minden mutató szerint megfelelő – mondta Varga.

A fideszes Bánki Erik a meghallgatás végén „megható pillanatnak” nevezte Varga jegybankelnöki kinevezését, mert ezzel „egy rendszerváltó politikust veszít el a parlament”. A gazdasági bizottság végül 11 igen és 5 nem szavazattal, támogatta Varga Mihály jegybankelnöki kinevezését.

Biztos szövetségest választott Orbán új jegybankelnöknek

Orbán Viktor hosszas lebegtetés után november végén jelentette be, hogy a kormányban jelenleg pénzügyminiszteri pozíciót betöltő Varga Mihályt jelöli jegybankelnöknek a 2025 márciusában leköszönő Matolcsy György helyére. Varga megválasztását szinte garantálni lehet, így az a kérdés, hogy hogyan fog alakulni a kormány és az MNB viszonya az új vezetés alatt.

Matolcsyval elmérgesedett a viszonya a kormánynak. A jegybankelnök többször élesen és nyíltan kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját. 2022 decemberében arról beszélt, hogy válságközeli állapotban van a magyar gazdaság, idén májusban azt mondta, hogy a kormány gazdaságfejlesztési stratégiája nincs összhangban a realitásokkal, szeptemberben pedig már egyenesen úgy nyilatkozott, hogy teljes úttévesztésben van a magyar gazdasági vezetés. Az együttműködésen az se segít, hogy Matolcsy György és a kormány gazdaságpolitikáját leginkább befolyásoló Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, egykori MNB-alelnök között személyes konfliktus húzódik. Nagy az utóbbi időben gyakran Matolcsyt és a jegybankot hibáztatta az ország rossz gazdasági teljesítményéért.

Azzal, hogy Orbán Vargát választotta jegybankelnöknek, valószínűleg ezek a konfliktusok meg fognak szűnni. Nagy Márton legalábbis biztosan erre számít. Az azonban, hogy minden, tehát a szakmai szembenállás is megszűnhet az MNB és a kormány között, nem biztos, hogy a legjobb felállás. Hogy miért lehet problémás a magyar gazdaságnak, ha az MNB és a gazdaságirányítás is ugyanazt akarja, azzal itt foglalkoztunk bővebben.