Az MTA eladja ingatlanvagyonát a kormánynak

53-41 százalék arányú szavazással elfogadta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlése az Akadémiához tartozó ingatlanvagyon eladását, a kormány ezt a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnak fogja átadni.

„Mondhatnám akár történelminek is ezt a döntést – mondta az MTA elnöke, dr. Freund Tamás a közgyűlés utáni sajtótájékoztatón. – Komoly döntésen van túl az Akadémia.”

„Akkor működőképes egy kutatóhálózat, ha az azt kiszolgáló ingatlanvagyon és a fejlesztési források egy ernyő alatt vannak. Én, mióta megválasztottak, azt mondom, hogy az Akadémia lenne a legjobb ernyő a kutatóhálózat felett, ezt próbáltam bebizonyítani, és akkor megoldódott volna az ingatlankérdés is” – tette hozzá.

Az kiderült, hogy azokat, akik nemmel szavaztak, leginkább a kormány iránti bizalmatlanság vezérelte, hiszen az elcsatolás óta is hányattatott sorsa volt a kutatóhálózatnak – erről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben –, és a hazai tudományfinanszírozás helyzete sem segíti a bizalom kialakulását. „Én úgy gondolom, hogy az egyébként jórészt az MTA által javasolt törvénymódosításokkal ez a törvény már alkalmas arra, hogy valóban pozitív jövőképpel rendelkező, nemzetközi versenyben is helyt álló hálózat jöjjön létre – mondta Freund Tamás. – Ha ebben a gazdasági helyzetben a kormány hajlandó 80 milliárdot adni egy olyan ingatlanvagyonra, amit ingyen adott oda, és meg akarja duplázni a HUN-REN költségvetését, akkor komolyan vette, hogy nemzeti érdek a magyar tudományt felzárkóztatni.” Azt is hozzátette, hogy ha betartják az ígéreteket, és az alapító okirat és az SZMSZ is ebben a szellemben születik meg, akkor jó irányba indulhat el a HUN-REN, és „megnyugodhatnak a kedélyek, megszűnhet a bizalmatlanság, ami most jellemzi a kutatási hálózatot”.

Freund Tamás azt is mondta, hogy mivel az 53-41 százalék nagyon szűk többség, ez is azt mutatja, hogy nagyon komoly várakozások vannak a kormánnyal szemben a bizalom helyreállítását illetően. „Én igennel szavaztam, nyugodt lelkiismerettel megyek haza, és holnap reggel tudok tükörbe nézni” – tette hozzá.

Az MTA tulajdonában lévő ingatlanvagyont 2007-ben ingyenesen adta át az akkori kormány az Akadémiának. A kutatóhálózat 2019-es leválasztásával a kutatóintézetek az ELKH, MKH, majd HUN-REN MKH néven az Akadémiától független irányítás alá kerültek, költségvetésüket az MTA-hoz hasonlóan külön költségvetési fejezetben biztosítja az állam. Az ingatlanok és ingóságok nem követték a hálózat sorsát, azok az MTA köztestületének tulajdonában maradtak. A kormány az MTA-törvény módosításával biztosította az ingatlanok ingyenes és határozatlan ideig tartó használatát az intézetek számára, írta az MTA.

A kormány most 80 milliárd forintot ajánlott ezért az ingatlanvagyonért. Ez volt a kiindulási ár is, annak ellenére, hogy az értékbecslés 130,9 milliárdra tette az értékét. Az MTA szerint az értékcsökkenés azért jogos, mert egyrészt az értékesítendő kör nem egyezik meg a törvényi kötelezettséggel a kutatóhálózat használatába adott teljes akadémiai ingatlanvagyonnal (amiről korábban értékbecslés készült), és a vételárból levonandó a tulajdonjog megszerzése óta az ingatlanokon végzett állami beruházások összege is. Nagyjából 18 százalékra tehető az az értékcsökkenés, ami a kötött kutatóintézeti funkcióból és a foglaltságból ered. Az MTA elnöksége szerint a kínálati ár mindezek ismertében méltányos, miközben a teljes ingatlantömeg jelentős része ilyen feltételek mellett a piacon nem forgalomképes. Az összeghez az Akadémia 74,5 milliárd forint vételár és 5,5 milliárd forint költségvetési támogatás formájában jut hozzá.

Az Alkotmánybíróság 2022-ben alkotmányellenesnek tartotta, hogy kiadják a kötelező használatba adást az ingatlanvagyonnal kapcsolatban, ezért a parlamentet felszólította, hogy oldják meg a helyzetet. „Ugyanakkor alkotmányosnak nevezte, hogy a kutatóhálózatot leválasztotta a kormány az Akadémiáról, az ingatlanokat csak célfeladatra használható ingatlannak tekintette. Innentől fogva van egy olyan ingatlanvagyon, aminek a piaci értéke az nulla, úgynevezett lakott ingatlan, és elő van írva, hogy milyen célra lehet csak használni. Ilyen ingatlannak nincs forgalmi értéke” – mondta Freund Tamás. A Nemzeti Vagyonügynökség ráadásul az értékcsökkenést 75-80 százalékosra tette, így egy nagyjából 20 milliárdos értékár jött ki, amibe az MTA nem egyezett volna bele.

Az eredeti 80 milliárdos ár a tárgyalások alatt megmaradt, de közben ki- és bekerültek az eladandó csoportba ingatlanok. „A kormány jól ismerte, hogy miből áll ez az ingatlanportfólió, amikor a tárgyalásokat a miniszter kezdeményezésére megkezdték – mondta Oberfrank Ferenc, az MTA Köztestületi Igazgatóságának igazgatója. – Azonnal 80 milliárd forintos összeg hangzott el, erre válaszul mondta az elnök vezetésével tárgyaló delegáció, hogy bizonyos garanciákat és feltételeket kér, és ekkor fogalmazódott meg, hogy a nem szigorúan kutatást szolgáló ingatlanokat megtartja az Akadémia.”

Fontos kitétel volt még a tárgyalások során az, hogy polgárjogi szerződés garantálja az adásvétel lezajlását, és az is, hogy csak akkor történik meg a vagyonátadás, ha az Akadémia köztestületi számlájára az összeg beérkezett. Az elfogadott határozatban benne van még az is, hogy a jelenleg a hálózat irányítása alá tartozó kutatóhelyek által használt MTA-tulajdonú ingó vagyonelemeket – ide nem értve az Akadémia által nem eladható kategóriába sorolt kulturális javakat és a haszonkölcsön-szerződéssel használatba adott reprezentációs célú műtárgyakat – az MTA ingyenesen átadja azzal a céllal, hogy az azokat jelenleg is használó kutatóhálózat tulajdonába kerüljenek, és ott is maradjanak a hazai tudományos kutatást szolgálva.

Ezenfelül a határozat kiköti még, hogy a közgyűlés a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a HUN-REN azon tájékoztatásának ismeretében támogatja az előterjesztés szerinti vagyon átadását, hogy a HUN-REN-törvény rendelkezései és a HUN-REN alapító okirata és belső szabályozása biztosítani fogja, hogy a HUN-REN-kutatóintézetek jogi személyként megőrzik munkáltatói, kötelezettségvállalási és pályázási autonómiájukat. A közgyűlés elvárja, hogy erre vonatkozó igényét az Akadémia az adásvételi szerződésben is megjelenítse.

Bár a kormány maga hozta azt a jogszabályt, hogy az MTA tulajdonában lévő ingatlanokat csak kutatási célra lehet használni, az értékcsökkenés nem feltétlenül a törvény által szabott kötöttségek miatt van, hanem a használat miatt is, mondta Bőhm Gergely, az MTA Nemzetközi Kapcsolatokért felelős Elnöki és Alelnöki Titkárságának titkárságvezetője. „Portfóliószinten ez nem szabadon használható. Nincs piaca, és értékcsökkenésről a piaci ár esetében lehet beszélni. Az értékbecslés azt feltételezte, hogy ezek az ingatlanok üresek és szabadon használhatók bármire, de ez ilyen formában nem létezik. Itt az a kérdés, hogy mennyit érne egy olyan ingatlan, amiben a szomszéd lakik, és senki más nem költözhet bele” – mondta.

Az Akadémia közgyűlése korábban adott ki olyan szabályzatot, ami szerint az ingatlanvagyont csak három különböző értékbecslés alapján lehet eladni, és az eladási ár nem lehet a legalacsonyabb értékbecslésnél alacsonyabb – ezzel kapcsolatban Bőhm Gergely azt mondta, hogy ez nem egy piaci döntés volt, a közgyűlés vissza is tudja vonni ezt a jogszabályt. A közgyűlés inkább azt vizsgálta, hogy a célvagyont hogyan lehet annak a szervezetnek minél gyorsabban kijuttatni, aki azt használja.

Oberfrank Ferenc azt mondta, hogy a közgyűlés tagjait az a felelősség vezette, hogyan lehet biztosítani a kutatóhálózat sikeres működését, és benne különösen a fiatal kutatógenerációknak megfelelő jövőképet adni. „A többséget kapó szavazók egy része azt mondta, hogy ez a törvényjavaslat sok problémát felvet, sok aggodalom él bennük is, de mindenképpen olyan jövőképet ad, és olyan lépéseket tesz lehetővé, aminek a támogatását meg kell adni” – mondta. Ez a támogatás az MTA esetében az ingatlanvagyon eladása volt. „Másokban ez a bizalom nem volt meg, de senki nem mondta azt sem, hogy nem szükséges az ingatlanhálózat ügyében együttműködni a kormánnyal, csak időt szerettek volna kapni ehhez.”

Az eladás elfogadásával az MTA tulajdonába kerülő összeget azonban nem használhatja fel azonnal az Akadémia: 2029-ig állampapírokban tárolhatja a jelentős részét, és csak ezután tárgyalhat a kivételéről. „Be kellett látnunk, hogy a kormány most nem tud olyan összeget kifizetni, amivel elégedettek lettünk volna, és úgy tudtuk ezt a magas árat elérni, hogy azt mondtuk: 2025–2026-ban le leszünk kötve a Magyar Tudomány Évével és az MTA-évfordulóval, ezért 5,5 milliárd forint lehívható most ennek támogatására, és 2026-ban is egy hasonló összeg, a maradék, nagyjából 74 milliárd körüli összeg kamatozó állampapírban lesz – mondta Freund Tamás. – Ha nem nyúlunk hozzá, akkor 2029-ig 14 milliárd forint bevételt fog ez hozni, aminek egy részét elviszi az infláció, de a kamatokból fogunk tudni olyan új programokat indítani az Akadémián, amire eddig nem volt lehetőségünk.”

Azt is tisztázta, hogy az MTA nem a székházfelújításra, sem általános fenntartásra nem akarja használni ezt az összeget, a tervek szerint a törzsvagyonhoz nem is nyúl, csak a kamatokból fejleszti majd az Akadémia működését. A székház felújítását a korábbi tartalékaikból fedezik. Remélik, hogy a jövőben mecénásokat is tudnak majd találni, akik úgy támogatják majd az Akadémia működését, mint annak idején Széchenyi is tette. Azt, hogy a kamatokból beérkező összeget mire fogják elkölteni, egy, az elnökség által felállított bizottság fogja eldönteni.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma korábban azt írta: a HUN-REN átalakításával kapcsolatos törvényjavaslat szerint az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanokon nem állna fenn elidegenítési tilalom, azokat tehát a HUN-REN törvényjavaslatban megnevezett, a kutatóhálózat tulajdonosi jogait gyakorló, kizárólag a kormány által kinevezendő hét személyből álló Irányító Testülete akár azonnal el is adhatná: a magántulajdonba kerülő vagyonnal az Irányító Testület szabadon gazdálkodhat, megterhelheti, vagy akár el is idegenítheti korlátozás nélkül.

„Nincs semmilyen törvényi garancia arra, hogy az akadémiai vagyon további felhasználása a magyar tudomány érdekeit fogja szolgálni. A Magyar Tudományos Akadémia vagyona a formális tulajdonjogtól függetlenül nemzeti érték, közös kincs, amit a magyar nemzet évszázadok alatt halmozott fel. Ennek semmi helye nincs magánjogi szervezetben. Az MTA vagyonának privatizálása a magyar tudományos élet autonómiájának további szűküléséhez vezetne” – írták.

Most Freund Tamás azt mondta, hogy az új törvénytervezetben már benne van a kötött használat, sőt az is, hogy a HUN-REN Irányító Testületének tagjait az illetékes miniszter és az MTA elnöke közösen javasolhatják, mindkettő előrelépés a korábbi verziókhoz képest.

A közgyűlés egyébként támogatta azt a határozati javaslatot is, ami a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatra vonatkozó törvényjavaslattal kapcsolatban azzal a javaslattal fordul az Országgyűléshez, hogy a törvény ütemezését változtassa meg, tűzze ki a hatálybalépés dátumául 2026. január 1-et és bocsássa a törvényjavaslatot társadalmi vitára.

Az ADF Facebook-posztban írt arról, hogy csalódottan értesült az MTA közgyűlésének döntéséről. „A másik elfogadott határozat azonban álláspontunk szerint úgy értelmezendő, hogy a vagyon átadására csak akkor kerülhet sor, ha a kutatóhálózatra vonatkozó törvényjavaslat elfogadását 2026. január 1-ig elhalasztják, és arról társadalmi vitát folytatnak le. Ha ez nem valósul meg, az MTA elnöke nem írhatja alá a konkrét adásvételi szerződéseket” – írták. „A közgyűlési szavazás jegyzőkönyve még nem ismert, de amennyiben eljárásjogi hiba kísérte a szavazást, amire vonatkozóan az ADF-nek megalapozott aggodalmai vannak, akkor a jogorvoslat ezekben a kérdésekben fokozott jelentőséggel bír egy olyan helyzetben, amikor a határozat legitimációja ilyen csekély volt a szavazás során” – tették hozzá.