Megint változtattak az Alaptörvényen: tizennegyedszer írták át a legfőbb jogszabályt

Tizennegyedszer is átírják a korábban gránitszilárdságúnak nevezett Alaptörvényt. Az Országgyűlés fideszes többsége kedd délután elfogadta az újabb módosítót, amelyet váratlanul, minden előzmény nélkül nyújtott be az igazságügyi bizottság november közepén.

A módosítás célja, hogy a jövőben a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül választhassa az Országgyűlés. Az Alaptörvényben eddig az szerepelt, hogy „a legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges”. Innen kerül ki most „az ügyészek közül” rész.

Az indoklás szerint erre azért volt szükség, mert a rendszerváltás óta a tisztséget betöltő három személy közül ketten (Györgyi Kálmán és Polt Péter) nem is voltak ügyészek. Azzal is magyarázták a változtatást, hogy több európai országban szintén nem feltétel a pozíció betöltéséhez az ügyészi múlt.

Az időzítés elsőre azért is tűnhet meglepőnek, mert Polt Pétert 2019-ben 9 évre választotta meg a kétharmados kormánypárti többség. A Magyar Péterhez köthető Kontroll.hu információi szerint a háttérben azt tervezik, hogy Polt még a 2026-os országgyűlési választás előtt lemond a posztjáról, és Rétvári Bence KDNP-s országgyűlési képviselő, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára váltaná. A lépéssel 2034-ig a Fideszhez lojális legfőbb ügyész lenne hivatalban, akit legfeljebb kétharmados parlamenti többséggel lehetne elmozdítani.

Gulyás Gergely a november végi kormányinfón tagadta, hogy a legfőbb ügyész távozna a posztjáról. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Polt leváltása szóba sem kerülhet, Rétvári Bencéből pedig biztosan nem lesz legfőbb ügyész. A miniszter szerint csak azért volt szükség a módosításra, mert ez volt a magyar gyakorlat a rendszerváltás után.

Múlt héten a törvényalkotási bizottságban bekerült még egy módosítás az Alaptörvénybe. Miután a bíróságok szakmai felügyeletét végző Országos Bírói Tanács (OBT) elfogadta az Igazságügyi Minisztérium nagy ellenkezést kiváltó javaslatát, megkezdték a nagy szervezeti reformokat. Ennek első lépése, hogy a módosítással 35 évre emelik bírók kinevezéséhez szükséges alsó korhatárt.

Az indoklás szerint ez „biztosíthatja a leendő bírák szakmai felkészültségének további erősítését, valamint hozzájárulhat a közbizalom erősítéséhez és a bírói döntéshozatal minőségének javításához”. Ezzel ugyanakkor nagyon sokan nem értenek egyet, a heves reakciók miatt az OBT elnöke, Szabó Péter le is mondott a posztjáról.

Utódja, Pecsenye Csaba a Telexnek adott interjúban arról beszélt: a korhatár felemelésével a bíróság nem tud jövőképet mutatni azoknak, akik a bírósági szervezeten belül készültek a bírói pályára. Aki bíró szeretne lenni, a jelenlegi rendszerben az egyetem elvégzése után előbb fogalmazó, majd a szakvizsga után bírósági titkárként dolgozik tovább, és 30 éves kortól nevezhetik ki bírónak. Ezt tolják ki öt évvel most.

„Ha 35 évre emeljük az alsó korhatárt, a jelenlegi bérezés mellett nem nagyon lesz olyan jelentkező, aki ezt vállalná”

– fogalmazott Pecsenye.

Hasonlóan látja Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának tanácselnöke, aki a kormánnyal kötött alku után lemondott a bírói tisztségéről. Szerinte a kormánynak kifejezetten az a törekvése, hogy az új bírók lehetőleg kívülről érkezzenek, és nagy valószínűséggel nem a legtehetségesebbek jelentkeznek majd bírónak. „A teljes fogalmazói és bírósági titkári gárda pánikban van, hiszen az egész életüket arra tették fel, hogy bírók legyenek. Erre most lehúzzák a rolót előttük. Szerintem akkora lépés az alsó korhatár felemelése, hogy sokan megfontolják majd a pálya elhagyását” – mondta a Telexnek.

A törvénymódosítás alapján ugyanakkor marad a 30 éves korhatár azoknál, akiket már kineveztek bírónak, akiket egy már kiírt pályázat alapján neveznek ki, illetve akik már most bírósági titkárként vagy fogalmazóként dolgoznak.

Az Alaptörvény első verzióját 2011. április 18-án fogadta el az Országgyűlés fideszes kétharmada. Az új alkotmány szövegét megfogalmazó bizottságot Szájer József vezette, de tagja volt Gulyás Gergely és Salacz László fideszes országgyűlési képviselő is. Orbán Viktor ekkor úgy fogalmazott, gránitszilárdságú az Alaptörvény, ám az elmúlt tizenhárom évben már tizenháromszor nyúltak hozzá.

A tizennegyedik Alaptörvény-módosítás 2025. január 1-jén léphet hatályba.