Vendégmunka-korlátozás: a kormány gyakorlatilag nem egyeztetett a cégekkel

Kedden számolt be arról a 444, hogy három, egymástól független forrásból származó információi szerint a szerdai kormányülésen a miniszterek elé kerülhetett egy javaslat, ami január 1-től szinte teljesen betiltaná a nem EU-tagállamokból érkező vendégmunkások magyarországi foglalkoztatását. Úgy tudják, a kormányrendelet szerint a Grúziából érkezők kivételével egyetlen harmadik országbeli vendégmunkásnak sem lehet kiadni új munkavállalási engedélyt 2025. január 1-jétől, a meglévő, két évre szóló, egyéves hosszabbítási opcióval kiadott engedélyeknél pedig már az egy évre szóló opciót sem lehet majd érvényesíteni. A 444 szerint pánikszerű lobbizás indult meg azért, hogy a reform január elseje helyett csak július elsejével lépjen életbe, illetve hogy a Fülöp-szigetek is maradhasson a rendszerben.

Az általunk megkérdezett hazai vállalatvezetők nagyrészt anonim válaszai a „nagyon is érthető” intézkedéstől az „akkora hülyeség, hogy még el sem kezdtem komolyan venni” hangulatú megjegyzésekig terjednek. A cégek nagy része viszont addig nem akart nyilatkozni, amíg nem látták a konkrét rendeletet.

Aki logikusnak tartja a lépést, aszerint a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) kialakulhatott egy olyan vélemény, hogy bár a publikus munkaerőpiaci statisztikák még nem rosszak, de januárban és februárban várható munkanélküliségi adatok romlani fognak. Azaz a vállalatok elkezdik elbocsátani az embereket, a kormány pedig még a választási évben be akart avatkozni, mielőtt a munkanélküliség láthatóvá válna. Ne azt lássa a választó, hogy tömött sorokban jön a délkelet-ázsiai munkaerő, de a szomszéd fiának meg megszűnt az állása. Nincs ipari növekedés, nincs beruházás, egyre több munkáltató látja be, hogy a munkaerő egy részét el kell engedni.

Egy másik üzletember politikai térbe helyezte a kérdést: a kormányzati döntésekkel kapcsolatban az üzleti szféra már megtanulta, hogy nem érdemes nyíltan szembemenni a frontális, propagandaszerű, politikai üzenetekkel. Szerinte a jelenlegi politikai hatalom fő célja, hogy szavazatokat szerezzen a mantrázott politikai szlogenekkel.

Az egyeztetésről azt hallottuk, hogy minimális, egy hétnél kevesebb időt hagyott rá a kormány, vagyis gyakorlatilag semmit. Egyik forrásunk szerint egy ekkora rendszerbe viszont nem lehet úgy beavatkozni, hogy december közepén elkezdünk beszélni róla, majd január 1-től érvényes a jogszabály, miközben „mindenki szabadságon van és bejgligőzben fetreng”.

De az új rendeletnek nem csak a taktikai, a stratégiai vetülete is kérdéseket vet fel. Az egész vendégmunkáskérdésnek az a fonák oldala, hogy előnybe hozza a csalókat. Mindenkinek, aki betartja a törvényeket, drágább a külföldi munkaerő. A külföldi annak olcsóbb, aki zsebbe fizet a túlóráért, ott nagyon komoly az árelőny. A nagyobb állami cégek vagy multik nem tudnak egy Fülöp-szigeteki vagy maláj munkást heti 70 órában dolgoztatni, az már ki is lóg a legális túlórából, de ha nem, akkor is extra túlórapénzeket kell fizetni. A kisebb, vagy a külföldi (főleg a keleti) cégek bátrabban megoldják, hogy nettó fizetnek zsebbe, szól az érv.

A grúzok esetében, akikre tudomásunk szerint nem vonatkozik majd a rendelet, megszólalóink szerint nem az áll, hogy olyan nagyon szereti őket a kormány. A választ inkább ott érdemes keresni, hogy a kormány ki akarja kényszeríteni a távol-keleti országokkal a visszatoloncolási egyezmények aláírását. Ez alapján, ha az állam úgy dönt, hogy hiába van egy magáncégnek kétéves szerződése malájokkal, kirgizekkel vagy kazahokkal, legyen módja a tömeges hazaküldésükre, ha valamilyen okból éppen ezt akarná. A logika alapján őket nem végleg tiltanák ki az országból, aki szerződik, az majd visszakerülhet az engedélyezett listára.

A szakma abban megosztott, hogy ki ér el eredményt: aki nyugodtan várja, hogy a nagy ötletek maguktól elillanjanak, vagy aki elmondja szakmai szövetségként a racionális érveket. Abban mindenki biztos, hogy amikor eleve nagy baj van a növekedéssel, a beruházásokkal és az ipari termeléssel, egy ilyen, az iparvállalatoknak, a feldolgozóipari, szállítmányozási, vagy akár a futárcégeknek valóban gondot okozó intézkedéssel a kormány olyan vágást hozhat a magyar GDP-ben, mely akár végzetes is lehet.

Vagyis arra számítanak, hogy valamiképpen majd biztosan felhígul a szabályozás.

A Magyarországon élő, egyéni vállalkozással rendelkező külföldi állampolgárokkal dolgozó, de vendégmunkásokat nem foglalkoztató Foodora a megkeresésünkre azt írta, hogy jelenlegi kevés információjukból messzemenő következtetéseket nem vonnának le, de továbbra is a gyors kiszállításon fognak dolgozni. „A Foodora jelenleg nem működik együtt külföldi munkaerőt biztosító flottapartnerrel, ebből adódóan a futárokat Magyarország területén belül toborozzuk.” Hasonló a helyzet a Woltnál is. Mint írták, a futárokkal megbízásos alapon működnek együtt, tehát egyéni vállalkozókkal dolgoznak, akiket online toboroznak, így úgy látják, hogy a módosítás nem fogja érinteni a gyakorlatukat.

A vendégmunkásokat szintén nagy számban foglalkoztató Master Good részletesen válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, az új szabályozás tartalmát még nem ismerik, de a sajtóban megjelent hírek alapján „nem sok jóra” számíthatnak. Vendégmunkások nélküli a növekedés nem tartható fenn, akár meg is állhat, a jelenlegi termelés még csökkenhet is. „Ha ez a rendelet ebben a formában valósul meg, akkor lehet, hogy el kell gondolkodnunk a jövőbeni fejlesztéseinken is, mert nem lesz, aki dolgozzon a gyárakban.” Velük nem egyeztettek, ők is a sajtóból értesültek a hírről.

Hogy hamarosan tényleg megszülethet a rendelet, azt az egyik általunk megkérdezett munkaerő-közvetítő cég, a Menton Jobs egyik vezetője is megerősítette. Horváth Tamás először hangosan nevetett a hír hallatán, „de most már nem nevetek, mert tudom, hogy igaz”. Ő is úgy tudja, hogy a kormány a visszaküldési egyezmények miatt akar bekeményíteni, ennek előzménye, hogy október közepén eltörölték a harmadik országbeli munkaerő közvetítésének a jogát mind a magyar, mind a külföldi cégeknek. A saját cége miatt nem aggódik, a jelenlegi állomány kezelése elég munkát ad, de a partnereik és a beruházók kedd óta hívogatják pánikolva, a legjobban a kétkezi munkára nagyban rászoruló kisebb cégek vannak kétségbeesve. „Az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, az autó- és a szállodaipar mind rá vannak szorulva a külföldi munkaerőre, így biztos, hogy ez nem lesz tartható, ezek a cégek nem fognak tudni működni.”

Szintén decemberi hír, hogy több adókedvezmény alól is kikerülnek a nem EGT-államokból érkező munkavállalók. A kormány szeptemberben szigorított azon is, hogy hogyan tudják behozni a munkaerő-közvetítők a vendégmunkásokat. A tervezettel az volt a deklarált cél, hogy megvédje „a magyar munkahelyeket és a hazai munkaerőpiacot”, valamint „segítse az álláskeresők által igénybe vehető képzések megszervezését”. Ez alapján a munkavállalási kérelmeket minden olyan esetben el kell majd utasítani, „ahol a munkáltatóra a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki”, és akkor is elutasíthatják az engedély kiadását, „ha a munkaadó alaptalan feltételekkel elzárkózik a magyar munkavállaló foglalkoztatásától, vagy rosszhiszemű magatartást tanúsít a közvetítési eljárások során.” A megjelent rendelettervezetből viszont az érintett cégek semmi apokaliptikusat nem olvastak ki: bár hoz változásokat a tervezett szabály, szerintük attól nem lesz kevesebb ázsiai vendégmunkás az országban.